Mindenhol olcsóbb, mint a hivatalos helyeken

Amikor egy új okostelefon a piacra lép, akkor minden esetben a gyártó közli a hivatalos árat. Ez az az összeg, amennyiért a cég hivatalos partnerei kirakják a polcra a terméket, ettől persze lokális akciókban néha-néha eltérnek egyes kereskedők, de alapvetően a hivatalos ár azt jelenti, hogy a gyártó magyarországi képviselete, irodája, vagy disztribúciója ezt jelöli meg végfelhasználói, bruttó árként. Gondolom nem mondok újdonságot azzal, hogy ha különböző árösszehasonlító oldalakat nézegetünk, akkor minél drágább a telefon, annál nagyobb árkülönbséget látunk a jóval kisebb és kevésbé ismert boltok és online áruházak árai, illetve a hivatalos árak között. Nem is beszélve a kínai webshopok ajánlatáról.

Az alsó a hivatalos ár [+]

A legszembetűnőbb eltérés a Xiaomi telefonok kapcsán látszik, megspékelve a dolgot azzal, hogy egy-egy újdonság akár hónapokkal előbb is elérhető a nem hivatalos csatornákon keresztül, jelentősen csorbítva ezzel annak az esélyét, hogy a fogyasztó a tiszta helyekről szerezze be az eszközt az összes itthon értendő adóterhet megfizetve. Persze a felhasználót lehet a legkevésbé hibáztatni ebben a helyzetben, sok tízezer forintos eltérés is adódhat egy drágább masina esetén, ezért sokan bevállalják azt a rizikót, hogy nem hivatalos helyről vásárolnak készüléket még akkor is, ha ez azzal jár, hogy a garanciális feltételek sem lesznek megbízhatók. A legfontosabb érv ugyanis a hivatalos vásárlás mellett, hogy a gyártó szerződött szervizpartnere intézi a garanciális és a garancián túli javításokat is gyári alkatrészekkel és elvileg minősített szakemberekkel. A nem hivatalos források esetén ez egyáltalán nem biztosított.

[+]

De hogyan lesz ekkora árkülönbség ugyanazon termékek esetén? Egyrészt komoly trükközéssel, amit a NAV sem tud megfogni. Léteznek olyan alapból bukóra tervezett, ki tudja hol és ki által bejegyzett cégek, akik megvesznek egy kontingens terméket külföldön nettó áron, majd továbbértékesítik Magyarországra de már bruttó összegért, számlával. Aztán ez az cég szépen megy a süllyesztőbe, az áfát sosem fizeti be sehová, behajtani nem lehet, mert fiktív neveken van, a magyarországi vásárló (akármilyen GSM bolt, vagy egy köztes szereplő) már fel tud mutatni egy érvényes számlát, ha kérdezik, hogy ugyan honnan van a holmi. Azért volt már, aki lebukott, a pécsi eset viszont még mindig ritkaságszámba megy, pedig csak itt 4 milliárdos tételről volt szó.

[+]

Ezt a trükközést persze elvileg minden márka készülékeivel meg lehetne csinálni, csakhogy egy csomó cég ezt már saját hatáskörében meghozott intézkedésekkel meg tudja akadályozni. Egyrészt az újonnan megjelenő telefonok nagyjából egyszerre kerülnek piacra az összes értékesítési csatornában, ezért a hivatalos helyek nincsenek időhátrányban a szürkeimporttal szemben. Másrészt korlátozzák, hogy melyik csatorna és partner melyik országba szállíthat, persze ettől még az adott régiókon belüli áfás visszaélésekkel ők sem tudnak mit kezdeni, de olyan ritkán fordul elő, hogy egy európai cég tonnányi új készüléket rendel mondjuk egy kínai, vagy koreai disztribútortól a megjelenés másnapján, aztán azt osztogatja ilyen-olyan vámkezelési és adózási trükkökkel mindenféle harmadik, nem hivatalos cégeknek a világ minden pontjára szállítva. De mit csinál másképp a Xiaomi, és főleg: miért nem tesznek ellene semmit? Miért szívatják meg a saját, hivatalos partnereiket, miért asszisztálnak a szürkeimportos értékesítésnek és mitől ennyire nagy az árak kapcsán az eltérés?

A Xiaomi értékesítési modellje

A Xiaomi egy relatív fiatal cég a mobilkommunikációs piacon, alig egy évtizede működnek. Ha hinni lehet a különböző pletykáknak, akkor eredendően nem is annyira akartak Kínán kívül kereskedni, ám valamiért a belföldi eladás nem nagyon ment, beragadtak masszív mennyiségű készletek, szóval vészmegoldásként kitalálták, hogy akkor próbálják ezeket Kínán kívül értékesíteni, erre pedig kézenfekvő megoldás volt a világ minden pontjára szállító kínai webshopokat igénybe venni. Aliexpress, Gearbest, Geekbuying, Banggood, Tomtop… hogy csak a legismertebbeket soroljam itt fel, ezek szépen belistázták a Xiaomi termékeket versenyképes áron és azt tapasztalták, hogy pikk-pakk el is fogyott az erre a célra allokált kontingens. Tehát mondhatjuk, hogy a Xiaomi legrégebbi partnerei ezek az online áruházak, ez a partnerség pedig a mai napig él és gyümölcsözően működik. A Xiaomi tehát első körben ezeket a partnereit szolgálja ki az újdonságokkal.

A friss Poco X3 a bejelentés után egyből elérhető volt az Alin [+]

Innen aztán bárki rendelhet, a Jóskapista GSM éppúgy, mint egy offshore cég, vagy akár magánszemély, szállítási költség alig van (a kínai állam úgy támogatja az exportot, hogy ezt sokszor magára vállalja), persze magánszemélyként macerás néha a dolog, de még így is sokkal hamarabb lesz mondjuk egy magyar ügyfél kezében egy Poco X3, mintha megvárná a hivatalos értékesítést. És olcsóbban is hozzájut, még akkor is, ha meg kell fizetnie az áfát a vámkezelés során, de ezeken a termékeken nem lesz rajta sem az Artisjus díja, sem pedig az értékesítési csatornákon egyébként keletkező extra árrés. Mert mióta a Xiaominak van hivatalos magyarországi képviselete, azóta megugrottak a hivatalos árak is, egy MediaMarktba belistázni egy terméket többe kerül, mint kitenni egy webshopba, polcpénz, ártámogatás, hirdetési támogatás, disztribúciós árrés és még ezer dolog rakódik rá a készülék előállítási árára — na, ezeket egy kínai webshopnál nem kell megfizetni. Amíg nem volt hivatalos képviselet, addig a Xiaomival direkt kapcsolatban levő, de hivatalos disztribútorok maguk döntöttek az árakról, most már nem. Úgyhogy nem óriási véletlen, hogy pont az Mi 10-es szériánál volt először mellbevágóan tapasztalható az árnövekedés — ebben persze a Xiaomi HQ árazása is bőven szerepet játszott, de ez a két dolog még össze is adódott.

[+]

A szürkeimport arányairól persze senki sem közöl hivatalos számokat, pedig a Xiaomi pontosan látja az aktiválásokból, hogy például az itthon aktivált telefonok száma mennyivel magasabb, mint amit hivatalosan leszállítottak akár a szolgáltatóknak, akár a kártyafüggetlen piacon dolgozó partnereknek. Egymásnak ellentmondó információkat tudtunk meg különböző forrásoktól, de abban ezek közösek voltak, hogy magasabb a szürkeimportban eladott telefonok havi száma, mint a kártyafüggetlen piacon aktivált hivatalos forgalmazásban gazdát talált eszközöké. Hogy mennyivel, az innentől kábé mindegy is, ez a helyzet ugyanis hosszabb távon nem lesz tartható. Ha a hivatalos partner azt látja, hogy teljesen esélytelenül versenyez a szürkeimportos vonallal, akkor előbb-utóbb kiszáll, akkor ugrik a support és a hivatalos boltok is mennek a kukába, marad a szolgáltatói vonal és a ki tudja honnan és milyen lokalizációval piacra kerülő termékek, amelyek ügyfélköre a panaszaival, problémáival nem nagyon tud fordulni sehova, ez pedig rendesen erodálhatja a márka értékét.

Lehet rendelni kvázi bármilyen alkatrészt is Kínából, csak ki fogja összerakni? [+]

Egyelőre viszont az látszik, hogy a Xiaominak kvázi teljesen mindegy, hogy milyen forrásból veszik az ügyfelek a termékeket. Nekik eladásnak számít minden, ráadásul a többi nagyobb céggel szemben semmiféle kommunikációt nem folytatnak azügyben, hogy az ügyfeleiknek elmagyarázzák a hivatalos forgalmazás előnyeit a szürkeimportossal szemben (garancia, terméktámogatás, lokalizáció, alkatrész-ellátás), míg más gyártóknál sokszor door-2-door garancia és egyéb extrák is járnak pont azért, hogy a hivatalos forrás felé tereljék a vásárlókat. Nem mellesleg az államháztartás is köszöni. A Xiaomi termékek szürkeimportos dominanciája egyébként nem csak abból fakad, hogy azonnal és akárhonnan könnyebben be lehet szerezni, mint ahogyan a hivatalos partnerekhez megérkezne az áru, hanem abból is, hogy a Xiaomi egy kifejezetten keresett márka lett mára, sokan kedvelik a tényleg jól eltalált és minőségi termékeket, plusz valóban sokkal kedvezőbb áron lehet még rendesen haszonnal is eladni, mint amennyiért a júzer egy nagyobb értékesítési ponton ezeket megveheti. Az elmúlt pár hónapban többször is Xiaomi telefon lett a legnagyobb számban értékesített eszköz itthon, ez a dominancia pedig a szolgáltatói értékesítéssel tovább növekszik. Mielőtt ez az anyag megszületett volna, a kérdéseinket elküldtük a Xiaomi hazai képviseletének, de nem kívántak reagálni, viszont a kérdéseinket itt is megosztjuk:

• Mi a Xiaomi üzleti modellje az értékesítési láncok kapcsán? Mi úgy tudjuk, hogy először a nagy kínai webshopokat szolgálják ki (Geekbuying, Gearbest, Banggood stb), aztán a fontosabb országokat (spanyol, olasz, lengyel) és csak ezek után a magyar hivatalos partnereket. Miért van ez így, miért nem változtat rajta a Xiaomi?
• Mit lehet tenni a szürkeimport visszaszorítása ellen? Mit tesz a Xiaomi Magyarország azért, hogy a saját disztribúciós partnerei ne szenvedjenek hátrányt a szürkeimport miatt?
• Mit tesz a Xiaomi Magyarország annak érdekében, hogy hamarabb kapjanak árut a hivatalos partnerek?
• Mit tesz a Xiaomi Magyarország annak érdekében, hogy ne legyen ekkora az árkülönbség a szürkeimport és a hivatalos csatornák között?
• Mit tesz a Xiaomi Magyarország annak érdekében, hogy edukálja a fogyasztókat, hogy a hivatalos helyekről szerezzék be a készülékeket? Hogyan kommunikálja a cég, hogy a hivatalos forrásból származó eszköznél mások a garanciális feltételek és lokalizált a szoftver?
• Nem merült fel, hogy talán erre az edukációra kéne inkább áldozni a különböző értékesítési járulékok és támogatás helyett?
• Erősítsétek meg kérlek, hogy a Xiaomi számára sem mindegy, hogy az ügyfelek honnan szerzik be a termékeket. (Ha mégis, akkor a komplett eddigi kérdéssor felesleges. De akkor az egy másik cikk.)
• Milyen hatósági intézkedésekkel lehet visszaszorítani a szürkeimportot? Ebben tesz-e lépéseket a Xiaomi?
• Mi most az aránya a magyarországi aktiválásoknak (operátor / hivatalos / szürke)? Ez hogyan változott az elmúlt egy évben?
• Mi az oka annak, hogy kiugróan a Xiaomi az a márka, ahol ennyire domináns a szürkeimport és ennyire markáns az árkülönbség. Egyetlen másik márka termékeinél sem látni hasonlót, számos márkánál konkrétan nulla ez a mennyiség.

Ja, de, annyit reagáltak, hogy a Xiaomi Magyarország nem egy létező jogi entitás, de ez lényegében mindegy, a Xiaomi hazai képviseletéről van szó. Valamint azt, hogy a Xiaomi szabályzata nem teszi lehetővé, hogy nyilatkozzanak. Azt már én teszem hozzá, hogy ez annyiból nem meglepő, hogy a Xiaomival konkrétan újságíró még nem beszélt, soha nem adnak interjút, nem válaszolnak kérdésekre, még akkor sem voltak hajlandók találkozni, amikor más ügyben Pekingben jártam és jeleztem, hogy szívesen megnézném a HQ-t, ha akarnak vele büszkélkedni. Nem akartak. Találkozni sem, interjút adni sem.

Bog