Bevezető, tartozékok
Az általunk 2015-ben eddig tesztelt mobilok közül az egyik legfontosabb a Meizu m1 note, több szempontból is. Ennek a legfőbb oka a phablet kínai kezdőára, hazájában ugyanis kevéssel 50 ezer forint alatt hozzá lehet jutni a Full HD-s, IGZO megjelenítős, 64 bites, nyolcmagos, 13 megapixeles kamerával és kéttónusú ledes villanóval felvértezett készülék 16 gigabájtos változatához. Ez a kombináció új szintre emeli az ár/érték versenyt, hiszen még a Xiaomi ajánlatait is sikerült túl-, pontosabban alul licitálni (egyébként nem meglepő a Mi Note-hoz hasonló névválasztás sem). A Meizu egyébként is az agresszív árképzéséről híres, és ezek után már meg sem lepődünk azon, hogy a fiatal gyártó húszmillió készülék értékesítésére számít 2015-ben, ami nyugodtan össze is jöhet.
Persze a kinti árcédulákat nem lehet összevetni az itthoniakkal, hiszen az adóterhekkel, a jogdíjakkal és a vámtételekkel hamar megugranak a magyarországi árak, mindenesetre jó hír, hogy az elmúlt hetekben a Meizu termékei is felbukkantak hazai forgalmazásban, egyelőre az MX4 formájában. Azt nem tudjuk megmondani, hogy az m1 note is eljut-e hivatalos formában, és ha igen, mikor és mennyiért, mindenesetre a Kínai Népköztársaságban annyira jól árazott a kütyü, hogy az ottani ár másfélszereséért is jó ajánlat lehet.
Továbbá, az m1 note a mellékelt chipset szempontjából is fontos eszköz, hiszen a nyolcmagos, 64 bites MediaTek MT6752 riválisához, a Qualcomm Snapdragon 615-höz hasonlóan olyan űrt kíván betölteni, amely tavaly a Snapdragon 400 és 801 teljesítménye között állt fent, és aminek köszönhetően több, százezer forint körüli készülék is az ideálisnál gyengébb hardverrel került forgalomba. A Mediateknek persze ott volt az MT6592-es chipsetje, ám ha jól teljesít, akkor az MT6752 lehet az a modul, amely igazán nagyot szól az olcsó, Full HD-s készülékek növekvő piacán, nem utolsósorban a Mali-T760-as GPU-nak köszönhetően.
Az m1 note - a Meizutól már megszokott módon - stílusos, fehér csomagolással került forgalomba, és már ahhoz is hozzászoktunk, hogy mindig akad egy kedves olvasónk, aki felajánlja a készülékét szerkesztőségünknek bevizsgálásra. Ezúttal is így jártunk a kínai szoftveres változattal, és ismét köszönjük a lehetőséget. A könyvszerűen kihajtható fedél alól ugyancsak ismerős látvány tárult elénk, a Meizu ugyanis szereti méretre vágott rekeszekben elhelyezni tartozékait, így a készülékvédő tokot, a 2 amperes, ázsiai szabványú töltőfejet, a microUSB kábelt, a SIM-tűt és rövid leírásokat. Ami hiányzik a dobozból, az a mikrofonos füles, no de valahol azért mégiscsak spórolni kellett, nem igaz?
Külső és kijelző
Ha a külső alapján ítélkeznénk, az m1 note-ot meglátva nem a „csúcskategória félpénzért” szlogen jutna az eszünkbe. Egyébként is, a mobilt túlméretezett iPhone 5C klónnak csúfolják, de azt látni kell, hogy egy ideje a Meizu a sarkainál és oldalainál ergonomikusra kerekített formatervet és a kör alakú, háttérvilágítással megáldott home gomb stílust követi, ami könnyen azonosíthatóvá teszi a márkát. Inkább a fényes műanyag kivitel az, ami kevésbé elegáns, az MX4 matt felülete szemre és fogásra kellemesebb volt.
Méreteit tekintve az m1 note a kompakt phabletek kategóriájába tartozik, az 5,5 hüvelykes képátlóhoz mérten a 75,2 x 150,7 x 8,9 milliméteres paraméterek és a 145 grammos súly ugyanis nem vészes, sőt: aki az LG G3-at még egy kézzel elnavigálja, annak talán a Meizu kezelése is menni fog. A fogás kényelmes, a hátlap viszont csúszós. Ami nem látszik, de a remek konstrukcióért felel, az a hátlap alatt megbúvó, magnéziumötvözetből készült készülékváz.
Kijelző-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Mérés | Meizu m1 note | Xiaomi Redmi Note | Google Nexus 6 | Lenovo Vibe Z2 Pro |
Fehér fényerő | 466 nit | 428 nit | 266 / 436 nit | 700 nit |
Fekete fényerő | 0,50 nit | 0,45 nit | 0 nit | 0,34 nit |
Kontrasztarány | 931:1 | 941:1 | 951:1 | 2053:1 |
Színhőmérséklet | 7144 K | 7344 K | 6520 K | 6933 K |
Tényleg elképesztő, hogy ma már a középkategóriában is találkozni 1080 x 1920 pixeles megjelenítővel, az pedig plusz extra, ha ez az alacsony fogyasztású IGZO típusból való, Gorilla Glass 3-as védőüveggel. Szóval, a Meizu nem aprózta el a dolgot. A panel maximális fényereje jó, és bár a fehérei kissé hidegre kalibráltak, a színek és a kontrasztok rendben vannak. Kifogásunk inkább a betekintési szögekkel akadt, amelyek az átlagos IPS-panelek szintjét hozzák. Napfény alatt nem tökéletes a helyzet, de a fényvisszaverődést csökkentő réteg segít abban, hogy ilyenkor is lehessen látni valamennyit a tartalmakból. A képernyő legalján egyébként kiszúrtam némi alig észrevehető fényszivárgást, ehhez tényleg fürkésznem kellett a panelt, ezt mégis illik megemlíteni. Az érintésérzékeny felület pontosan veszi be az inputot, igaz, jómagam egy tizedmásodpercben mérhető fáziskésést érzékeltem az érintés és reagálás között, Legendd kolléga viszont nem.
A kijelző felett a beszélgetési hangszóró, az 5 megapixeles szelfikamera, a fénymérő és a közelségérzékelő kapott helyet. Alulra ugyebár csak egy kapacitív érintőgomb jutott, a Flyme OS ugyanis sajátos módon oldja meg a vissza és alkalmazásváltó funkciókat. Az értesítési LED kimaradt, de jó okkal: üzenet befutásakor a kör alakú home gomb villan fel vagányan – na tessék, ilyet az iPhone 5C nem tud. (A Nokia E71 viszont igen...) Oldalára fordítva a készüléket, balra a két hangerőszabályzó, jobbra pedig két microSIM-et fogadó tálca fedezhető fel. Az utóbbit a mellékelt tű segítségével lehet előhúzni. A konstrukció egyetlen gyenge pontja ezzel kapcsolatos: a tálca műanyag fedőeleme kissé lötyög. A bekapcsoló gomb felülre került, ami nem ideális, mégsem kell aggódni: a képernyő feloldását és annak lezárását az előlapon is elvégezhetjük. Felülre került a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, alulra pedig a microUSB port, mellette a mono multimédiás hangszóróval.
A hátlapra áttérve is optimisták maradhatunk: a 13 megapixeles kamerarendszert kéttónusú villanópár támogatja, amely kellemes extra a középkategóriában. Alul egy szerény márkafelirat és egy büszke „Designed by Meizu, made in China” szlogen zárja a sort, már ami a külsőségeket illeti. Én azt gondolom, az elől éjfekete, oldalt-hátul pedig sallangmentes, ívelt dizájn a maga nemében egyszerű és lényegre törő. A fényes festést hanyagoltam volna, mindenesetre a kék, zöld, rózsaszín és okkersárga színopciók fiatalosságot kölcsönözhetnek a méretes eszköznek.
Hardver és Flyme OS 4.2
Százezer forint alatti készülékből több fogy, mint annál drágábból, ezért rendkívül fontos, hogy ne csak a csúcskategóriában legyen elérhető a kijelzőt és a szoftveres felületet gond nélkül meghajtó rendszerchip, és ezért izgalmas a nyolc, 1,7 gigahertzre skálázott Cortex-A53-as magot tartalmazó MediaTek MT6752 felbukkanása. A 64 bites, ARMv8-as utasításkészletet futtató lapka grafikai fronton sem akar lemaradni, ezért a Mali-T760 kétmagos változatát kapta meg, rendszermemóriából pedig 2 gigabájtot LPDDR3-as variánsból. A belső tároló 16 gigabájton indul, bővítési lehetőség nélkül, és elérhető 32 gigabájtos változat is.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Meizu m1 note | Alcatel One Touch Pop S9 | Huawei Ascend G7 | Samsung Galaxy Note 4 |
Rendszerchip | MediaTek MT6752 | Snapdragon 400 | Snapdragon 410 | Snapdragon 805 |
AnTuTu Benchmark 5.x | 40179 pont | 17566 pont | 19550 pont | 47817 pont |
Vellamo Browser | 2898 pont | 1710 pont | 1632 pont | 3431 pont |
Vellamo Metal | 1156 pont | 687 pont | 834 pont | 1828 pont |
SunSpider 1.0.2 | 884,1 ms | 1211,7 ms | 1252,3 ms | 366,7 ms |
Geekbench 3 (single) | 792 pont | 343 pont | 477 pont | 1109 pont |
Geekbench 3 (multi) | 3913 pont | 1165 pont | 1731 pont | 3311 pont |
GFXBench Man. onscreen | 5,8 fps | nem indult el | 4,1 fps | 11,1 fps |
GFXBench Man. offscreen | 5,7 fps | nem indult el | 1,8 fps | 18,8 fps |
GFXBench T-Rex onscreen | 15 fps | 10,4 fps | 9,6 fps | 27,6 fps |
GFXBench T-Rex offscreen | 15 fps | 5,7 fps | 5,3 fps | 42,6 fps |
Nos, hát az a helyzet, hogy teljesítmény üzemmódban a hardver nem kérdezett. Grafikailag valahol az Adreno 320 környékén szerepelt az IGP, az említett gyorsító annak idején számos Full HD-s csúcskészüléket meghajtott. A vegyes AnTuTu tesztben az m1 note valamivel a Snapdragon 800 szintje alatt gurított. A legérdekesebb (és leggyanúsabb) érték a Geekbench 3 többmagos tesztjében született, itt ugyanis a nyolc Cortex-A53 mag megdöntötte a Snapdragon 805 eredményeit is, és akkor még mindig csak a MediaTek középkategóriás megoldásáról beszélünk, ennél is erősebb lesz az MT6795. Mindez persze mit sem számít, ha a rendszersebesség az optimalizáláson elbukik, szerencsére azonban erről szó nincs, a Flyme OS az esetek 95%-ában tökéletesen gördülékeny, beleértve a vaskosabb honlapok böngészését. Egyedül a háttérfolyamatok során, illetve elvétve, itt-ott döccen meg a rendszer, ami a középkategóriában simán belefér. A játékok akadozások nélkül futnak, és az Asphalt 8 negyedórányi „gumiégetés”után sem melegítette fel túlságosan a készülékházat. Ha ez a 4G-t és GLONASS-t támogató lapka kerül az idei közép- és felső-középkategóriás készülékekbe, szerintem csalódásában senki nem fog inkább mikrohullámú sütőt vásárolni.
A Flyme OS (4.2-es verzió) annyira más, mint a többi, hogy amikor először megláttam, meg kellett kérdeznem: „akkor az MX4 most nem androidos?” De az, és a m1 note-ot a kézbe véve már régi ismerősként üdvözöltem a 4.4.4-es Androidon alapuló rendszert, és a szokatlan kezelőmódjait. Alulra ugyanis csak egy érintőgomb került, a vissza inputot vagy arról fölfele húzással, vagy a képernyő alján megjelenő kezelőikon segítségével lehet bevinni. Az alkalmazásváltó sáv a home gomb két oldaláról húzható fel, és az egyes appok is ilyen mozdulattal zárhatók be. A meizus szoftvereknél ez egyébként működőképes megoldás, mert az említett kezelősávon számos hasznos ikon megjelenik. Más appoknál viszont gyakran csak egy árva vissza jel található az említett részen, éppen ezért a Meizu ezen progik számára lehetővé teszi a sáv elrejtését. Az értesítési- és az átrendezhető kapcsolópanelt felülről lehet lehúzni, illetve lefele mozdulattal a főképernyőről bárhonnan. Ha itt aktiváljuk a Smart Touch funkciót, akkor a képernyőn megjelenik egy apró, mozgatható pötty, ami fölött vízszintesen végighúzva ujjunkat könnyedén válthatunk az alkalmazások között.
Felfele mozdulattal a gyorskereső hívható elő, amely a névjegyek és az alkalmazások mellett az interneten is kutakodik. Alkalmazásmenü nincs, minden app vagy widget az ABC jelölésű kezdőoldalakon kapott helyet. A Meizu is flat ikonstílust használ, csak kevésbé színeset, mint mondjuk az Android Lollipop. A világos hátterek és a vékony betűtípusok mindenesetre jól állnak a felületnek. Mindez a beállítások között a legnyilvánvalóbb, ami frappánsan oldja meg az egyes tételek rendezését: bal oldalon csak az ikonok látszanak, jobbra simítással viszont előhívhatók a beállítástípusok feliratai (akkumulátor, megjelenítő stb.) A Meizu is felkínál több népszerű gesztusvezérlési funkciót. A kétkoppos felébresztés már szinte alapkellék, és rendben működik, a képernyőzáron pedig függőleges felfele simítással is túl lehet jutni. A lezárás is egyszerű, csak hosszan nyomva kell tartani a home érintőgombot. A kamera is gyorsan elindítható kopp-kopp-balra simít mozdulattal.
Szoftverek
A meizus telefonkönyv elegáns, átlátható, és szinte már a Material Designhoz hasonlóan letisztult. A gyártó fiók mellett a Google-ös tételek és a SIM-ek névjegyei is gond nélkül behívhatók, illetve többféle módon szűrhetők és rendezhetők. Az SMS és email appok is rendben tették a dolgukat, a gyári billentyűzet viszont már kevésbé. A szokásos QWERTY karakterekkel nem volt gond, a magánhangzókat az ékezetekért hosszan megérintve viszont a felugró karaktersáv össze-vissza ugrált, úgyhogy lehúztam a Google billentyűzetét lollipopos témával, ami pont illett a Flyme OS-hez. Mint említettem, a Meizunak is van alkalmazásboltja, ahonnan a keresőikonra lépve a Play Áruház gyorsan beszerezhető, onnantól pedig a szokásos appjaink is gond nélkül felmennek.
A Meizu mellékelt még kínai nyelvű témázót, időjárás appot és játékajánlót, a multimédiás lejátszók pedig ugyancsak idegen nyelven javasolnak megvásárolható tartalmakat, ám magyar nyelvű a menüjük. Nyilván, ha az m1 note egyszer hozzánk is eljut, lokalizálni kell majd a szoftveres csomagot. Magyar nyelvű eszközökből jár az óra, a valutaváltó, a számológép, a naptár, a jegyzetelő, rajzoló, a hangrögzítő, a súgó, az RSS olvasó, valamint a letöltés-, a SIM- és a frissítéskezelő. Hangasszisztensből kínai nyelv(ek)re hallgatót mellékeltek, de a Google Now gond nélkül feldobható. Remek a fájlkezelő, amely a beállításmenühöz hasonló elrendezést kapott fájltípusok és szolgáltatások (pl. felhőtárhely, USB OTG) szerint.
Ugyancsak piros pont jár a Biztonsági Központért, amely tárhelyfigyeléstől alkalmazásengedély-kezelésen át a mobilforgalom felügyeletéig számos fronton segítséget nyújt, és víruskeresésre is képes. Az alkalmazás ráadásul javaslatokat is tesz arra, hogy miként lehet erőforrásokat felszabadítani, de egyénileg is akad mód a készülék drákói szigorral végzett felügyeletére.
Nem rossz a Flyme OS böngészője sem, amely támogatja a Flash-tartalmak megjelenítését, amint a kiegészítő appot lekaptuk a Meizu áruházából. A szoftvernek nem okoz gondot több lap kezelése sem, emellett, az asztali elrendezés és a teljes képernyős megjelenítés kezeli a Google-ös könyvjelzőket, és inkognitómódot is felkínál. A legtöbb oldal akadozások nélkül görgethető, csak a legrosszabbul optimalizáltaknál lehet megakadásokba belefutni. A Flyme OS összességében rendben össze lett rakva, odafigyeltek a megjelenésre és az egységességre, és hasznos appból, funkcióból is akad jó pár. Nyilván hazai forgalmazásba már alapvetőnek várjuk a Play Áruház meglétét és a kínai alkalmazások eltüntetését.
Multimédia és kamera
Madarat tolláról, kamerát szoftveréről – jó, ez nem volt túl frappáns, viszont kamerafronton nagyjából ráérez a Meizu gondolatvilágára, és az m1 note szerencsére az MX4 remek alkalmazását is megörökölte. Hardveresen sem rossz a helyzet: az előlapra 5 megapixeles OmniVision, a hátlapra pedig 13 megapixeles Samsung szenzor került f/2,2 fényértékű, nagylátószögű lencsével és kéttónusú ledes villanópárral. A szoftver kezelése egyszerű: ez élőképen rendben és átlag feletti sebességgel működik az érintőfókusz, jobbra-balra simítással lehet váltani a kameramódok közül (auto, kézi, szép arc, panoráma, árnyalatgazdag, QR-kódolvasó, lassított felvétel). Exponálni, videofelvételt indítani és a kamerát megnyitni egy-egy nagy ikonnal tudunk, legalul pedig az effektek, a vaku, az előlapi kamera és a beállítások csalhatók elő. Az utóbbi ikonra kattintva a rácsvonalak, az időzítő, a HDR és a képméretek érhetők el.
A szoftveresen megdolgozott szelfikhez bőrsimítási, retusálási, bőrfehérítési és arcvékonyítási effektek is bevethetők – az alábbi képen én is sokkal szebb vagyok, mint a valóságban. A kézi módról érdemes részletesebben is beszélni, mert ez adja a szoftver igazi ízét. Gyakorlatilag minden állítható a záridőtől kezdve (1/5000 - 10 mp) az érzékenységen (ISO100 - 1600) és az expozíción át (+- 3 Fé) a kézi élességállításig, ami makróknál vagy sötét körülmények között jöhet jól. Egyedül a fehéregyensúly-állítás maradt ki, illetve hardveresen az optikai képstabilizátor, de még mindig a középkategóriáról beszélünk.
Az elkészült nappali fotók megbízható fehéregyensúlyról, remek részletgazdagságról, a szélek fele is éles lencserajzolatról és jó dinamikatartományról tanúskodnak, a nagy látószög pedig külön jó hír. Azért nem hibátlan a helyzet, a telítettség lehetne magasabb (bár az elmarasztalás inkább az időjárásnak szól), a középkategóriában mindenesetre ritkán lehet ennyire elégedetten csettinteni, bőven jut az albumba m1 note-tal lőtt kép. A lendület az esti fényviszonyokra is kitart, és ilyenkor jön jól igazán a sok kézi variálási lehetőség, így a záridőállítás, ami lehetővé teszi részletgazdag éjjeli képek lövését. Sötétben már nem olyan megbízható az autófókusz, de legalább ott a kézi élességállítás, hogy semmi se maradjon életlen. Ha pedig az orrunk hegyéig se látnánk, és a 10 másodperces záridő sem lenne elég, besegít a kéttónusú ledes villanó erős fénye, amely az emberi bőr természetes tónusait is megőrzi. A HDR mód nem rossz, de túlkompenzál és erős képzajjal jár, viszont esti körülmények között is sikerrel bevethető. Makró vonalon remek a helyzet, sok apró részlet megörökíthető, a témát pedig akár 5-6 centiméterre is megközelíthetjük. A kamerás felhozatalból egyedül az optikai képstabilizáció hiányzik, ami a Full HD-s videofelvételek rögzítésénél jól jött volna. A klipek egyébként sem hibátlanok: a részletgazdagság átlagos, amin szoftveres élesítéssel próbál a rendszer kompenzálni, a képkocka sebesség pedig ingadozó.
A Meizu zene- és videolejátszója összedolgozik a gyártó kínai alkalmazásboltjával, de nem kell megijedni a sok ismeretlen ajánlatot meglátva: alul a profilikonra lépve máris elénk tárulnak a készüléken vagy USB-n tárolt multimédiás fájlok, és a nyelv is magyar. A zeneállományok közül egyik népszerű formátum lejátszása sem okozott gondot, itt inkább a hangerőszabályzó hiánya volt kellemetlen, vagy csak én nem találtam meg. Az FM-rádió úgyszintén kimaradt. A videofájlok közül is mindent vitt a gyári szoftver 1080p-ig, AC3 hangot és feliratokat is beleértve, a 2k-s tesztvideó azonban el sem indult. Sebaj: egy MX Player megoldotta a dolgot akadás mentesen. Füles sajnos az m1 note-hoz nem jár, így a sajátunkat kell bedugni, és bánatunkra a készülék alján, könnyen eltakarható helyen lévő mono hangszóró sem sikerült emlékezetesre. A maximális hangerő erős közepes, a kiáradó hangok pedig tompák. Ez igazából az első komolyabb baki.
Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés
Adatkommunikációs fronton nincs ok a szégyenkezésre, az m1 note két microSIM kártyát fogad be dual standby technológiával, és a felhozatal csúcsát a Cat.4-es LTE modem képviseli, amely TD-LTE szabványból 2600, FDD-LTE esetében pedig 1800 és 2100 megahertzes frekvenciákat támogatja. A Telekom 4G hálózatát tudtam használni, hálózatkereséskor pedig a Telenor 4G-t is látta az eszköz. 3G-n 42 Mbit az elérhető maximális adatsebesség. A beszélgetési hangminőség jó, a hangszóró szépen szól, a másik oldalon viszont egy kissé digitálisan hallottak engem. WiFi-ből kétcsatornás 802.11a/b/g/n modul jár közepes érzékenységgel, hotspot, Direct és Display szabványokkal. Bluetoothból 4.0 a szabvány LE-vel, USB-ből pedig 2.0 MTP-vel és OTG-vel. Navigáláshoz a földi antennák és routerek, valamint a GPS-műholdak jelei mellett a specifikáció szerint a GLONASS-szatellitek szignálját is képes fogni a phablet, bár a GPS Test progi egyszerre csak 10-12 műholdat látott. A pozíciószerzés gyors volt, pár méteres tévedéssel, az A-GPS segített pontosítani. Az NFC és az infra kimaradt.
Az m1 note 3140 milliamperórás, Sony/ATL gyártású akkumulátort kapott, ami nagyjából megszokott telepméret phabletkategóriában, a Meizu mindenesetre megpróbál mindent bevetni az üzemidő maximalizálásra. Segít a nyolcmagos SoC takarékos alapműködése, a szoftveres optimalizáció és az IGZO megjelenítő. Ha mindez nem lenne elég, energiatakarékos opcióval vissza lehet fogni az antennák és a kijelző fogyasztását. Én nem tettem: az intenzív tesztelői nap végére, némi játékkal, fotózással, videózással, teljesítményteszteléssel és mindennapos használattal ötórás képernyőidőig jutottam, ami elég jó, kevésbé energiaéhes alkalmazásokat használva ennél is több kijöhet. Mindezt nagyjából másfél-kétnapos használatra fordítanám le, bár a készenléti fogyasztás szerény használat mellett rányomja a bélyegét az üzemidőre. Az egy töltésre jutó 13 órás böngészési idő remek, köszönhetően a PSR technológiának, amely akkor takarékoskodik igazán, ha a képernyőn nem mozog a megjelenített tartalom.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 8 pont |
Anyaghasználat | 8 pont |
Összeszerelés minősége | 9 pont |
Kijelző mérete, minősége | 8 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 10 pont |
Sebesség | 9 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont |
Felhasználói felület élménye | 8 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 8 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 8 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 8 pont |
Audio | 6 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 8 pont |
Ár/érték aránya | 8 pont |
Hogyan értékelünk? |
A Meizu piacrengető készüléknek szánta a m1 note-ot, és a Kínai Népköztársaságban az ötvenezer forintot alulról súroló árával az is, mivel gyakorlatilag egy csúcskészüléket kap a vásárló Samsung kamerával, Sony teleppel, Sharp IGZO FHD panellel, Gorilla Glass 3-as előlappal, magnézium ötvözetből készült készülékvázzal, jól egyberakott műanyag burkolattal, erős rendszerchippel és átgondolt, bár igencsak átformált androidos szoftverfelülettel. És akkor a dual SIM-es kivitelről és az itthon is működő 4G modemről még nem is beszéltünk. Persze, ha egyszer hivatalosan eljut hozzánk (az MX4 már kapható), az 5,5 hüvelykes mobil árcédulája az importköltségek, a vám, az adók és az Artisjus után már jó eséllyel hetessel vagy nyolcassal fog kezdődni, de még így is erős ajánlat lehet.
A tört magyarságú menüre persze ráfér majd a lokalizálás, a kínai appok cseréje pedig Play áruházasokra (bár akadnak a Meizu boltjában is érdekességek, így a Flash Player). A középszerű multimédiás hangszóróért kár, ami a készülék egyetlen fájó pontja, igaz az FM-rádió és a füles kispórolása sem örömhír. A kamera és remek szoftvere azonban simán kompenzál értük, ráadásul az üzemidő is jó, és bár a Flyme OS és kezelése némi megszokást igényel, a felület logikus, átgondolt és villámgyors. Külön elismerés jár a Mediatek zászlóshajókat megszorongató középkategóriás rendszerchipjének, az MT6752-t szívesen várjuk más eszközben is. Azt ki-ki maga döntse el, hogy a meizus formavilág és a fényes műanyag kivitel mennyire nyeri el a tetszését, egy phablethez képest a készülék mindenesetre komfortos és kompakt, az összehatás pedig abszolút pozitív, úgyhogy a Meizu m1 note-nak az itthon nem forgalmazott eszközök legerősebb plecsnijét tudom megadni.
Bone123
![]() |
Meizu m1 note |
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
![]() |
Általános | |
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS/LTE | |
Méret | 150,7 x 75,2 x 8,9 milliméter | |
Tömeg | 145 gramm | |
Színvariációk | Fehér, kék, zöld, sárga, rózsaszín | |
SIM-foglalat | 2 x microSIM (dual standby) | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 5,5 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 1080 x 1920 pixel (403 ppi) | |
Kijelző és készülékház védelme | Gorilla Glass 3 | |
Kijelző típusa | Sharp IGZO kapacitív érintőkijelző | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
SoC típusa | MediaTek MT6752 | |
Processzor típusa | 1,7 GHz-es, nyolcmagos Cortex-A53 | |
Processzor csíkszélessége | 28 nm | |
Processzor utasításkészlete | ARMv8 | |
Grafikus chip | Mali-T760MP2 | |
RAM mérete | 2 GB | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Belső tárhely | 16/32 GB | |
Memória bővíthetősége | nem bővíthető | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE 1800/2100 (FDD-LTE) / 2600 MHz (TD-LTE) |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE | van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps | |
LTE | Cat.4 | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 4.0 (A2DP) | |
WiFi | 802.11 a/b/g/n, dual band, WiFi hotspot, Display, Direct | |
USB | microUSB 2.0 (MTP, OTG) | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | van | |
GLONASS | van | |
NFC | nincs | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | néma/rezgés | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Android 4.4.4 (KitKat) | |
WAP / HTML böngésző | nincs / van | |
E-mail kliens | van | |
Játékok | telepíthetők | |
Valutakonverter | van | |
Extra szoftverek | Meizu Áruház, Biztonsági Központ, Játékközpont | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 13 megapixel, autófókusz, dual-led segédfény | |
Másodlagos kamera | 5 megapixel | |
Videófelvétel | 1080p @ 30 fps | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | nincs | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 3140 mAh-s lítium-ion | |
Készenléti idő | n/a | |
Beszélgetési idő | n/a | |
Zenelejátszási idő | n/a | |
Egyebek | ||
3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor, takarékos üzemmód, gesztusvezérlés |