Képalkotás

A V50 ThinQ hátlapján három szenzor simul a hátlapba, konkrétan egy 12 megapixeles, f/1,5 rekeszértékű, optikai stabilizálással és PD autofókusszal ellátott főkamera, egy 16 megapixeles, f/1,9-es, fix fókuszos ultraszéles egység és egy szintén OIS-szel, PDAF-el támogatott, f/2,4-es telés szenzor szimpla LED segédfénnyel. Természetesen van portré mód is, kifejezetten korrekt, bár az egyöntetű háttér kissé fura, de nyilván jól felhasználható további utómunkához. A kontúrok definiáltak, a háttér színével megegyező prém kapucniszegély pedig nagyjából mindenen kifogna. A háttér elmosásának mértéke egyébként állítható és egy rakás effekt is rendelkezésre áll. Lásd alább.

Az előlapi kamerákkal lehet normál és 90 fokos széleslátószögű szelfit készíteni, előbbit 8, utóbbit 5 megapixelen. Ha valakinek eszébe jutott volna megtörölni a kamerát, még a fölöttünk harsogó lámpával együtt is kielégítő eredményt kaptunk volna, de nem voltunk ennyire kompetensek a PC Gurus kollégákkal. Jó, aztán letisztítottuk a lencsét, de nem lett életünk fotográfiája. Egyébként van még AI felvétel, portré és stúdió mód is az előlapi szenzorokhoz, de azzal már nem bohóckodtunk.

A szoftver kényelmes és értelemszerű, a kamerák között az élőképen válthatunk; van manuális mód a fő- és széles látószögű kamerához, ahol a fehéregyensúlyt állíthatjuk 2400 és 7400 Kelvin között, elérhető a manuális fókusz, de az expozíciókorrekciót csak bizonyos esetekben adjusztálhatjuk +/- 2 tartományban. Az érzékenység 50 és 3200 között módosítható, a záridő pedig 1/3200 és 30 másodperc között. A Továbbiakban találunk még Étel módot, éjszakai képet, illetve 3 vagy 5 kamerás felvételt. Előbbi mind a három hátlapi egységgel lő egy-egy képet, utóbbi már az előlapi kamerákkal is, amit összeszerkeszthetünk montázsként.

[+]

A HDR-t érdemes automatikus üzemmódra állítani, az elkészült képek fájlnevében jelöli a rendszer, hogy mikor érezte szükségét használni. Sajnos a három látószög élőképét valamiért nem látjuk a másodlagos kijelzőn, pedig hasznos funkciónak tűnt a termékoldal alapján, a nyers képfájl viszont manuális módban opció. A fókusz éjszaka is stabil, a képek szempillantás alatt készülnek, alkalmanként viszont a rendszer kéri, hogy tartsuk egy-két másodpercig az eszközt, mert optimalizálja a képminőséget, de egyáltalán nem kényelmetlen.

A képminőség majdnem minden körülmények között jó, a főkamera viszont a sötétebb, homogénebb felületeken nagyon erősen elkeni a részleteket, cserébe zaj sincs. A szűrés egyébként nem visszafogott, de a legtöbb esetben nem rontja szignifikánsan a vonalélességet. A HDR szükség szerint aktív, a dinamika korrekt, noha olyan kellemes idő nem volt, hogy nagyon megizzassza az algoritmust. Kivéve, amikor kiégett a MOME fél oldala. Éjszaka is egészen értelmes eredmények születnek, kifejezetten jó fehéregyensúllyal.

Az ultraszéles kameránál már előfordul kromatikus aberráció és a szélek felé hajlamosak teljesen összemosódni az apró részletek, de erős torzítás nem jellemző. A dinamika érezhetően gyengébb, a fehéregyensúly néha hűvösbe hajlik, de bőven lehet korrekt képeket prezentálni valamivel határozatlanabb vonalélesség ellenére is, akár esti fények mellett is.

Az optikai képstabilizátorral támogatott, kétszeres zoomot kínáló egység megfelelő fényviszonyok között nagyon élénk és részletgazdag képeket eredményez, a dinamika és fehéregyensúly viszont meg tud borulni néha, éjszaka pedig nem feltétlenül érdemes erőltetni, a vonalélesség nagyobb távolságban már megszűnik létezni mint fogalom.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!