Hardver és UI

A Qualcommnak előbb érkeztek meg középkategóriás 64 bites, ARMv8-as rendszerchipjei, mint a csúcskategóriásak, és nem egy készülék került Snapdragon 410-zel a karácsonyfa alá. A Spirit is a négy, 1,2 gigahertzre skálázott Cortex-A53-as magot tartalmazó SoC-t kapta meg az Adreno 306-os IGP-vel és 1 gigabájt RAM-mal egyetemben, ami általában stabil hardveres alapot biztosít, hacsak az optimalizálás meg nem botlik. A belső tároló 8 gigabájtos, ami a középkategóriában rendben volna, ám az első szoftverfrissítés után fennmaradó 2,49 gigabájt szabad tárhely fájdalmasan kevés, és hiába az microSD opciója, alkalmazásokat arra nem lehet telepíteni. Egy példa: feldobtam az Asphalt 8-at és néhány benchmark appot a Mobilarena TV adás előtt, és maradt kb. 500 megabájt tárhely minden másra...

[+]

A készülék hozta a hasonló felszereltségű riválisok eredményeit, ami decens mindennapi teljesítményt vetít előre, sajnos azonban a napi használat nem ezt igazolja. A felület több friss UI-s, lollipopos LG készülékhez hasonlóan itt is akadozik, és bár ez nem mindig jelentős vagy észrevehető a dolog, az alkalmazásváltás és a nagyobb rendszerigényű appokból való visszatérés sokszor másodpercekre elbizonytalanítja a Spiritet. Az Asphalt 8 is dadogott, pedig az Adreno 306 más készülékben megbirkózott a grafikus feladatokkal, úgyhogy az LG-nek van még munkája az optimalizációval Android 5.0 Lollipop alatt.

A Spirit az G3-mal bemutatkozó flat stílusú, fakó színekkel és geometriai formákkal operáló vizuális köntöst kapta meg, ami szerintünk nagyon jól áll ezeknek a készülékeknek. Mivel a UI Lollipopon alapszik, felülről újfajta értesítési panel húzható le azokkal a kártyákkal, amelyek a zárképernyőn is megjelennek. Ezen a panelen a telefon vagy a multimédiás hangerő, illetve a fényerő is szabályozható – az utóbbira szükségünk lesz, ugyanis automatikus állítási opció nincs.

A három alsó kezelőgomb (vissza, kezdőképernyő, alkalmazásváltó) is jelzi a Lollipop jelenlétét, az utóbbira rálépve pedig az újfajta, kártyaszerűen lapozható applista gördül elő, nemcsak a memóriában maradt alkalmazásokkal, hanem bármelyik másikkal, amelyiket a legutóbbi bekapcsolás óta legalább egyszer elindítottunk. A három androidos kezelőgombot ugyan nem lehet kötelezően elrejteni (akad alkalmazás, amelyik magától megteszi), sorrendjük és háttérszínük megváltoztatható, illetve az értesítőpanel gombja is elhelyezhető ezen a sávon. A kezdőképernyőn 4 x 4-es az ikonkiosztás, a tálcára pedig öt elem fér. Ezeket az oldalakat hosszú érintéssel lehet újrarendezni.

Több LG-től megszokott funkció a Spirit esetében is visszatér, így a kétkoppos képernyő felébresztés és lezárás, a Knock Code névre hallgató koppintásos jelszóvédelem, illetve a kikapcsolt képernyőnél lefele ujjmozdulattal előcsalható óra. A gesztusvezérlési opciók is ismerősek lehetnek: ilyen a hangjelzések némítása vagy a videolejátszás megállítása a Spirit lefordításával. Két gyorsindító funkció is bevethető: ha kikapcsolt képernyőnél a hangerő le gombot nyomva tartjuk, elindul a kamera, ha pedig a hangerő fel billentyűn marad az ujj, a QuickMemo+ jegyzetelő pattan fel.

Akinek a 4,7 hüvelykes képátló kezelése kényelmetlen volna, a kijelző egyik szélére rendezheti a billentyűzetet, a tárcsázót és a PIN-panelt. Az LG Spirithez is vásárolható kör alakban kivágott QuickCircle védőtok, az pedig mindenféle információt és játékokat is képes megjeleníteni, úgyhogy ehhez is jár opció a beállítások között. A zárképernyőről néhány alkalmazás gyorsan elindítható.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!