Menü, kezelés
A menürendszer felépítése ismerős lehet a Prada kapcsán - nekem legalábbis az volt. Annyival jobb, hogy a jelek szerint alapos fejmosást kaphattak a GUI tervezői, mert egy igen jól átgondolt, és - magam sem hittem volna - a hétköznapok során is remekül, gyakorlatilag kompromisszumok nélkül használható felületet alkottak a messzi Ázsiában. Én gyárilag félek ezektől az érintős cuccoktól, de a KU990 meggyőzőtt, hogy lehet ilyen modellt tervezni multitouch és egyéb hókuszpókusz nélkül is, pusztán annyit kell tenni, hogy jól ki kell találni, hogy mit, merre és hogyan.
De nézzünk konkrétumokat is: mik azok a fejlesztések, ami miatt a Prada kapcsán finnyás arcom redői kisimultak? Egyrészt a Samsung F700 után ebben a modellben is "visszavibrál" a telefon, ha jó hatásfokkal tapicskoltunk. Sok értelme ugyan nincs, de környezeti profilok szintjén lehet állítani, hogy ez a rezgés mennyire legyen erős, és milyen legyen a típusa (egyszeri, dupla, tripla). A másik újítás, hogy a korábbi modellel ellentétben a Viewty már a görgetést is úgy oldja meg, mint a HTC Touch, tehát megragadva a kijelző egy pontját, s azt el nem engedve, de a kívánt irányba húzva a képernyőn megjelenő tartalom is ilyen irányú mozgást végez. Ez ugyan nem ér fel az iPhone hasonló funkciójához, de hihetetlenül megkönnyíti így is a kezelést. A harmadik fícsör pedig személyes kedvencem: az előbb már említett kameragyűrű jobbra-balra pöccentésével fel-le lehet haladni a menüben. Hatalmas ötlet, jár érte egy Mobilarena bögre, kérem a kitalálót, hogy keressen fel. Ez a tárcsa ugyanis annak ellenére kézreálló, hogy használat közben értelemszerűen nem is látjuk, hogy mi pöcögtetünk, de pont ott van, ahová egyébként támasztanám az ujjamat, szóval zseniális.
Ezek voltak a hardveres újítások, szoftveresen annyira sok változás nincsen, inkább finomításról beszélhetünk. Az alapképernyőn tetszőleges háttérkép lehet, ezen trónol az analóg, vagy digitális óra. Ezt ujjal oda vonszolhatjuk a kijelzőn, ahová csak akarjuk, egy pöccintésre pedig beállítható az ébresztő, látványos fícsör. A kijelző alsó részén négy virtuális gomb repít sorrendben a menübe, a tárcsázóhoz, az üzenetek közé és a telefonkönyvbe. Az operátori kiírás felett két csík animál, ezekre bökve úszik be a gyorsmenü, amely egy kilenc ikonos négyzet. Megváltoztatására nincsen mód, és bár biztos lesz olyan, aki hasznosnak találja, alapvetően maga a menürendszer sem egy összetett dolog, én inkább onnan közelítettem meg az igényelt funkciókat.
A menü ugyanis nagyon okos felépítésű. Három témával lehet állítani a kinézetet (ebből az egyik a "hal" nevű, kékes színű, a másik "fekete" és tényleg, a harmadik pedig T-Mobile, hiszen ennél a szolgáltatónál lesz kapható a Viewty). A funkciók négy csoportra vannak bontva, ezek között az oldalsó sáv megfelelő ikonjának megpöttyintésével lépkedhetünk. Minden csoporton belül csak annyi újabb ikon van, hogy ne kelljen görgetni a képet, mégis minden könnyen elérhető. Az első csoportba tartoznak az alapfunkciók (ide került a böngészés is), a másodikba a szervező, a harmadik csoport rejti a multimédiát, míg az utolsó ikonra bökve a különböző beállítások között lehet bóklászni.
Az egészre azt lehet mondani, hogy pofonegyszerű, egyértelmű, könnyen kezelhető és látványos. Ahol kell, ott kicsit animál a GUI, ahol a sebesség a lényeges, ott kevésbé. Néha előbukkan további opciók lehetősége, de jellemzően mindenféle lista vagy elég rövid ahhoz, hogy elférjen a kijelzőn, vagy a már ismert görgetős módszerrel könnyű benne haladni. Meg voltam elégedve, lássunk minderről egy kis videót is:
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
