Bevezető
Úgy volt, hogy egy OmniaPRO landol a szerkesztőségben múlt héten, de az XXL GSM azt üzente, hogy küld jobbat, egy LG BL40-et. Azt sem tudtam, hogy ezt eszik, vagy isszák, aztán gyorsan kiderült, hogy inkább eszik, ugyanis ez a koreai cég egykoron rendkívül sikeres Chocolate sorozatának új generációja.
Az első Csoki - kisebb szelet
Az előző csoki első darabja a KG800 volt, ezzel robbant be igazán az LG az európai piacra, ez volt az első olyan modelljük, amely valóban sikeressé vált. Ennek a sikernek a kulcsa pedig elsősorban a design volt, akárcsak a kicsit később debütáló Shine szériánál. Ám arra sokat kellett várnunk, hogy tudásban is maradandót alkosson az LG, az első olyan modell, amelynél a funkcionalitást is megsüvegezhettük a KS20 volt, majd idén ezt követte az új S-Class menürendszerre épülő Arena és testvérei (Viewty Smart).
Nos, annyit már előre elárulhatok, hogy az új Chocolate gépen is az S-Class rendszer teljesít szolgálatot, de ezúttal pofozgattak rajta is egy keveset, tehát mindenképpen mutat újszerű dolgokat. A csokimobil másik nagy fegyvere továbbra is a design - ám furcsa módon ez most megosztotta a népet, pedig elég sok embernek mutogattam a készüléket. Így aztán tényleg érdekes lehet, hogy vajon az új Csoki is annyira népszerű lesz-e, mint a régi.
Akárhogy is alakul, egy tény vitathatatlan: az utóbbi időben az LG nagyon összeszedte magát, jönnek sorban az új modellek, s az Arena óta a második számú koreai mobilgyártó nagyon életképes termékekkel lepi meg nem csak a piacot, hanem a konkurenciát. Innovatív, gyors és összeszedett bandának tűnik az LG mobil részlege, s ezt nem csak a készülékek, hanem az eredmények is igazolják.
Külső
Nagyot változott a mobilok világi az előző Chocolate sorozat óta. Az ízléses, piros-fekete (hajrá Milan! Vagy Kispest?) dobozban az utóbbi idők legegyedibb érintőkijelzős telefonja lapul. A szivacsdarabon fetrengő készülék LG népszokás szerint annyi nylon védelmet kapott, mint egy koronázási ékszer, ám nem feltétlenül érdemes az összeset lehántani a termékről: a kijelzőt védő fólia alig-alig látszik, ám védelmet nyújt mindenféle behatás ellen.
Az új Csoki tényleg olyan, mint egy jó drága, minőségi étcsokoládé. Hosszú, keskeny, nyúlánk formájához remekül passzol alul-felül a vörösesre festett panel, hiszen a BL40 elöl-hátul csillogó, fekete színű bevonatot kapott. A kijelzőnek alig látni a végét, erre jól rá is játszottak a mérnökök azzal, hogy a menüben sok helyen a felső élekhez közel elsötétedő áttűnéseket használtak. Ez a kijelző egyébként is különös darab, mert ennyire hosszúkás ablakot még nemigen láttunk, inkább neoreneszánsz franciaerkély hasonlítható ehhez az arányhoz. A felbontás is egyedi: 345x800 pixel.
A BL40-en nincs gomb, legalábbis az előlapon. A felül pirosló részen van a bekapcsolás és a képernyőzár billentyűje, illetve itt tátong egy 3,5 mm-es jack csatlakozó is. A dobozban fehér headset bujkál, agybadugós verzió, cserélhető méretű végződéssel, hogy kis és nagy füllyukú emberek is megtalálják a legjobban passzolót.
Az eszköz bal felén, egy trükkösen, lefelé nyíló ajtócska mögött van a szabványos microUSB csatlakozó, kissé lentebb pedig egy gomb, amely a zenelejátszót indítja el. Jobb oldalon a hangerőt szabályozó billentyűk alatt a kamera exponálógombja lelhető fel, s ezzel végére is értünk a hardveres kezelőszerveknek, minden másra ott van a 4 inches kijelző.
A hátlapon egy diszkrét kamera mosolyog vissza, de persze azt nem felejtették odaírni a gyárban, hogy az optika elkészítésében a Schneider-Kreuznach működött közre. A hosszú panel eltávolítása után férhetünk hozzá az akkumulátorhoz, ám ezt nem kell eltávolítani ahhoz, hogy berakhassuk a microSD kártyát a helyére. Ez egyébként nem tartozéka a telefonnak, egy töltővé alakítható USB kábel azonban igen.
Az összeszerelési minőség első osztályú. Bár az BL40 129 gramm, de a burkolat műanyagból készült, amely jó hatásfokkal szippant magára bármilyen szennyeződést. Ettől még az új Csoki impozáns darab, egészen egyedi, olyannyira, hogy az már túlzás is. Osztatlan sikert pont a hossza miatt nem aratott, az ember többsége szerint úgy néz ki, mint egy távirányító, jó nagy zseb kell az elrakásához, de fogni is kicsit olyan, mintha lézerkardozni készülnénk. És ez az BL40 legnagyobb hibája is, jókora tenyér kell ahhoz, hogy egy kézzel el tudjunk kavirnyászni ezen a hatalmas képernyőn, s még ilyenkor is nagy az esélye, hogy fogásváltások alkalmával kibillen a kezünkből az elegáns hasáb.
Menü
Ahogyan már szó volt róla, a BL40 is az LG által fejlesztett S-Class menürendszert kapta meg. Ám míg az Arena, a Viewty Smart és a Crystal szinte bitre ugyanolyan belsővel rendelkezett, addig az új Csoki kedvéért kissé átszabták a tervezők a grafikát, illetve némiképp a működést is. Persze az alapvető dolgok nem változtak, a logika maradt a régi, de a megváltozott oldalarányú kijelző, illetve néhány új funkció miatt hozzá kellett nyúlni a rendszerhez.
A három szintű felület maradt a régi. Van egy alapképernyőnk, ezt csak a kijelzőzár aktiválása után látjuk. Feloldani úgy lehet, hogy alulról felfelé húzzuk az ujjunkat, s már ekkor érződik, hogy túl magas lesz ez az ablak, úgyhogy nem mindig sikerül elsőre. Ezután a négy oldalú képernyőre kerülünk, jellemzően oda, ahol legutóbb jártunk. Ezt lehet forgatni az ujjunk húzásával, vagy a jobb alsó virtuális gomb megnyomása után konkrétan kockává válik a grafikus interfész, s itt még jobb hatásfokkal foroghatunk.
A négy oldalból az első a widgetes felület, amely nem annyira hangsúlyos, mint más gyártók esetében, van néhány okosság, amit ki lehet rakni, de nem kell túlzásokba esni. Ezt követi a kedvenc kontaktjaink oldala, majd jöhetnek a kedvenc weboldalaink, végül pedig az általunk leggyakrabban használt funkciók ikonjai. Mind a négy felület alján ott ül a tárcsázó, a névjegyzék, az üzenetkezelő és maga a menü. Még lentebb a már említett kocka érhető el, illetve a futó alkalmazások listája.
A menürendszer álló helyzetben négy soros, de a soronként három ikon szűknek tűnik. Ide belépve meg is moccannak a sorok jobbra-balra kicsit, ezzel is jelezve, hogy van ott még ikon bőven, s valóban. Ujjunkat használhatjuk a többi ábra eléréséhez. Megváltozik a helyzet, ha elforgatjuk a telefont, ilyenkor ugyanis némiképp kisebben, de az összes ikon ott figyel a képernyőn.
A testreszabhatóság is bővült. Egyrészt kérhetőek a színes és plasztikus ikonok helyett fekete-fehér ábrák, ami érdekes ugyan, de kevéssé funkcionális, illetve tehetünk hátteret a kocka négy oldala mögé. Sajnos nem lehet mindegyik alá mást pakolni, egy képpel játszhatunk, s itt is fontos megemlíteni, hogy a pofás eredmény eléréséhez nem árt, ha még PC-n valami szerkesztőprogrammal 345x800 pixeles méretre vágjuk a kiszemelt képet. A kijelző ugyan TFT technológiával készült, de tűéles, csak az iPhone élénkségéhez tudom hasonlítani a BL40 teljesítményét, vannak olyan pillanatok, amikor az ember úgy érzi, hogy nincs is kijelző, hanem az ikonok csak úgy rá vannak rajzolva a telefonra.
Hirdetés
A Samsung S5230-nál felbukkant intelligens feloldás itt is felüti a fejét, s azt kell mondjam, hogy jobban sikerült, mint a konkurens rendszernél. Itt nem betűket válogatunk, hanem rajzocskákat, amiket könnyebb megjegyezni, ráadásul lezárt képernyőnél ujjunk mozgását követve ki is rajzolja a szoftver esetlen próbálkozásainkat, s kifejezetten jó hatásfokkal azonosítja be, hogy mi a rossebet próbáltunk odakörmölni. Az S-Class rendszer sebessége azonban még mindig nem az igazi, bár az LG mérnökei a megakadásokat látványos animációkkal próbálták elrejteni, de főleg a képernyőforgatásoknál bizony egy-egy döccenésnyi időre elgondolkozik a csokoládé (hehe, ki látott már gondolkodó csokoládét?), hogy akkor most mi is történni.
Alapfunkciók
Nehéz eldönteni, hogy egy érintős telefon névjegyzékénél az a hasznos, ha egyből keresőmezőt kapunk, vagy inkább az, ha az arcunkba kapjuk a komplett névlistát. Én az utóbbit favorizálom, az LG az előbbit, de hozzá kell tenni, hogy a nevekre kattintva eltűnik a beviteli mező a virtuális gombokkal egyetemben, s máris lehet görgetni. Itt végre kinetikus a cucc, tehát nem kell izomból húzogatni, ha nagyot akarunk lendíteni a listán, hanem rendesen, egyre lassuló tempóval görög, mint a dinnye. A nevekhez rengeteg adat csatolható, többek között kép is, amely bejövő hívás esetén nagyjából a kijelző harmadát foglalja el. Symbian tulajdonság volt sokáig, hogy a hívás elutasítása mellett SMS-t is küldhetünk a minket zaklatónak előre beállított sablonszöveggel.
A hívásinformációs listában nem csak a hang alapú próbálkozások látszanak, hanem az üzenetek is, ha valaki többször kommunikált velünk, akkor a nevére rábökve az összes eddigi kapcsolatfelvétel ideje látszik. Az üzenetkezelésnél bizony változtak a dolgok, ráadásul előnyösen. A bejövő SMS-ek álló helyzetben nem mutatnak semmi extrát, ám megforgatva a képet az üzenetek listája bal oldalra kerül, tartalmuk pedig jobbra. Így úgy lehet lépkedni az SMS-ek között, hogy egyből látjuk is, hogy miről szól az adott üzenet.
A szerkesztőfelület álló helyzetben mobilos virtuális gombsort dob fel, érdemes elfektetni itt is a készüléket, mert jó széles QWERTY billentyűzet a jutalmunk, amin tényleg élmény gépelni, biztos nem fognak még virsli ujjú felhasználók sem félreütésekre panaszkodni. A T9 is átalakul ilyenkor, komplett szavakat kínál fel menet közben, de nem tolakodóan, simán hagyja, hogy végigírjuk a szót, aztán meg is jegyzi, hogy mit fabrikáltunk, s legközelebb már feldobja ezt az alternatívát is. A bejövő üzenetek nézegetésekor kérhetünk összefűzött módot is, amely chat jelleggel, apró szövegbuborékokban, időrendi sorrendben mutatja az adott partnerrel váltott írásainkat.
Funkcionalitás szempontjából semmi sem hiányzik, az SMS és MMS kezelése mellett fejlett email varázslatok is elérhetőek, például az BL40 külön menüpontot kapott Exchange szerverekkel való szinkronizáció érdekében. A sima POP3 fiókokhoz való kapcsolódást wizard segíti, amely lépésről-lépésre végigvezeti a felhasználót a beállításokon. Természetesen a hitelesített SMTP szerverek támogatása, valamint a csatolmányok kezelése is megoldott.
Szervező és játék
A naptár megdöbbentően komplex. Havi, heti és napi nézet mellett van sima lista is, beállíthatjuk előre a szabadnapjainkat, illetve hogy mely napon kezdődjön a hét, és mely órában kezdődjön a nap. Nem is Koreából jönne a készülék, ha az alapértelmezett beállítás nem hajnali 6 óra lenne, fogadjunk, hogy ezek már akkor meetingelnek serényen, aztán kitolnak a gyárkapun egy ilyen összetett szoftvert.
Az ébresztőóra több időpontot is megjegyez, van ismétlődés és szundi is. A tervezők gyors ébresztés néven ide rejtették a visszaszámlálót is, ami egy külön fülön kapott helyet. Akad világóra (új várost egy pofás földgömb forgatásával vehetünk fel) és diktafon is, amely viszont folyamatban levő beszélgetés közben nem elérhető. Bár külön menüpont nem hirdeti, de a BL40 képes Office doksik és PDF fájlok megjelenítésére is, igaz, szerkesztési lehetőség nincs.
A készülékben van GPS is (AGPS) funkcióval, amely két dologra használható: egyrészt geotagging funkcióra a fotózásnál, másrészt van a telefonban Google Maps. Ennél normálisabb navigációs alkalmazás lehetne a Wisepilot, amely a tesztkészüléken rajta van ugyan, de nem tudom, hogy a hazai LG által forgalomba dobott modellek tartozéka lesz-e. Mindenesetre ékes német nyelven próbált velem haverkodni, de szerencsére a beállításokban találtam angol verziót is, amelyhez viszont netkapcsolat kell, hogy lerántsa a megfelelő fájlt. Megtettem, el is indult csodásan az alkalmazás és... emberek! Abszolút használható, jól tervező, jól látható, NavteQ térképeken nyugvó szoftvert kapunk, amelynek egyetlen hátránya, hogy a használatához netkapcsolat kell, s nem kevés adatforgalmat zabál fel. Csak amíg ránagyítottam a lakhelyemre, máris felzabált fél megát, úgyhogy csak óvatosan. A telefon mellesleg nem csak a műholdak jeleiből próbálja megállapítani hollétünket, hanem ha talál WLAN hálózatot, akkor arra ráállva is igyekszik kinyerni még pontosabb pozíciót, amely főleg beltéri használat esetén lehet praktikus.
A játékok listája impozáns ugyan, de sajnos minden alkalmazás demo, ráadásul olyan módon, hogy egy-egy játékot háromszor lehet kipróbálni, aztán viszlát, vagy megveszed, vagy nézed az addigra már funkció nélküli ikont. Ez csalódás azok után, hogy a szintén Java alapon működő Wisepilot full verziója rajta van a kütyün. Aztán kiderül, hogy a szórakozás menüpontban ücsörög egy sereg ingyenes, de egyszerű alkalmazás, ahol még multiplayer játék is akad.
Multimédia
A kamerával érdemes kezdeni az ismerkedést. Az 5 megapixeles érzékelő autofókusz és LED vaku funkciókat kapott maga mellé. Fura dolog a fotózás ezzel a hosszú izével, nem csak a forma miatt, hanem a kereső is érdekes, ugyanis nincs 16:9-es képarány, hanem a szokásos 4:3-as van, amely miatt a kijelző szélein vastagon elfértek a beállítások. Van is bőven mit babrálni, variálható a fényerő, vannak motívumprogramok (automata, portré, tájkép, sport és éjszaka), van makró, vörösszem hatást csökkentő vaku, néhány színeffektus, fehéregyensúly állítási lehetőség, önkioldó. A fotózási módok között találunk mosolyérzékelőt, panoráma módot, sorozatfotót, illetve szépségfelvételt, amiről fogalmam sincs, hogy mire jó. Az összefűzött felvétel még érdekes, ilyenkor nagyon gyorsan készül nyolc fotó, amelyeket egymás mellé helyez a szoftver. Jól jöhet mondjuk valami érdekes mozdulatsor megörökítéséhez.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A funkcionalitás tehát erősen ott van a szeren, de mit sem ér, ha a felvételek minősége nem üti meg a kívánt mércét. A fenti fotókat átvizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy a BL40 erősen mossa a részleteket, a fű helyett inkább valami zöldes paca figyelhető meg, de a tetőcserepek sem látszanak rendesen. A színek sincsenek teljesen rendben, kissé fakóak a felvételek. A vonalélességgel sem vagyok maradéktalanul elégedett, s kontúrok rendre "szőrösek", a sötétben készült fotók pedig nagyon zajosak, még akkor is, ha az éjszakai módot aktiválom. A LED-es vaku viszont meglepően erős.
A videózás VGA felbontásban, 30 fps sebességgel történhet. Mutatunk egy tesztmozit, ide kattintva érhető el (3gp formátum, 5 megabájt). A galéria nagyon jól használható, álló helyzetben szépen, táblázat jelleggel rajzolódnak ki meglehetősen gyorsan a bélyegképek, ha pedig elfordítjuk a készüléket, akkor oldalra sorakoznak fel a fotók. Ezek között jobba-balra az ujjunkkal gördítünk, de fel-le is lehet, ilyenkor az előző/következő nap képeihez jutunk. Minden nagyon gyors, ez remek, ráadásul egy-egy képet kiválasztva a nagyítás és a kicsinyítés művelete két ujjal történik. Igen, ebben az LG-ben is van multitouch, ráadásul itt a sebességgel sincs probléma. Essen szó arról is, hogy a telefon videolejátszási képességei is figyelemre méltóak, hiszen DivX és XviD támogatást is kapott.
Zenei fronton az Aréna képességeit nyújtja a készülék. Egyrészt a hangszínszabályozó csak előre beállított sémát tud, a Dolby-n kívül (ez mondjuk nem gyenge), még vagy 20 különböző fajtájú hangzáskép választható. A dalok ábécé sorrendben vannak (de kérhető más rendezési mód is), lejátszáskor látszik az albumborító, illetve egy szép vizualizáció, amely cserélhető. Természetesen az egész cucc fut a háttérben, s ezzel még nincs vége, ugyanis nem csupán sztereó Bluetooth lehetőség, hanem FM-transmitter is van a készülékben. A mellékelt füles igen jó, de ha valaki nem komálja az agybadugós kialakítást, válasszon nyugodtan másik hangkeltőt - a 3,5 mm-es jack ebben jó partner.
Nem szabad elfeledkezni a kiváló FM-rádióról sem, amelyhez viszont muszáj headsetet is használni. Pofás a felület, vannak gyorsgombok előre eltárolt adókhoz, s nem maradt ki az RDS funkció sem. Kihangosítva - akárcsak a zenelejátszó - tisztán szól, de kissé halkan.
Adatátvitel
Nem lehet panasz az adatátviteli képességekre. A BL40 ismeri az összes létező európai szabványt, legoptimálisabb esetben 7,2 Mbit/s sebességgel tölthet lefelé. Ehhez jön még a WLAN, amely elég érzékeny, s nem volt gondja a titkosított hálózatokkal sem. Mindezekhez végre normális böngésző dukál, amely fényévekkel jobb, mint az Arena hasonló alkalmazása. Álló és fekvő nézet is van, a frankó felbontás utóbbi esetben jön jól, a weboldalak egy része simán kifér széltében, bár sas legyen a talpán, aki az aprócska betűket elolvassa.
Ám a multitouch itt is jól jön, aki pedig nem szeret két ujjal vakerálni, használhatja a sima dupla tapintást is, amelynek hatására a megérintett részt felnagyítja a készülék. Ezt ugyan az Arena is tudta, ám a Csoki sokkal gyorsabb, bár még így is lemarad az iPhone tempójától, főleg, ha nagy svunggal görgetjük ide-oda az oldalakat. A flash tartalmak megjelenítése sem probléma, a különböző szövegbeviteli felületeknél pedig jól jön a fektetett QWERTY. A BL40 talán az első LG telefon (leszámítva a WinMo gépeket), amin normálisan lehet netezni.
Lokális szinten 2.1-es Bluetooth és 2.0-s sebességű USB kapcsolat mellett a DLNA szabvány is megtalálható a telefonban. Ez eddig jellemzően új Nokiákban bukkant fel, lényege, hogy a hasonló képességű otthoni eszközökre vezeték nélkül lehet adatokat továbbítani (nyomtató, TV, ilyesmi). A PC-hez kötött telefon lehet külső meghajtó (de ilyenkor csak a memóriakártya kezelhető), modem, illetve szinkronizálhatjuk is az adatokat a dobozban található CD-n ülő program feltelepítését követően. Természetesen áramot is vesz fel a gépről a kütyü.
A konstrukció egyetlen igazán gyenge pontja a telep. Az 1000 mAh teljesítményű erőforrást nagyon könnyű lemeríteni, én naponta töltöttem a készüléket. Ráadásul az indikátor sem az igazi, egyrészt a három lépcsős jelzés felett már kissé eljárt az idő, másrészt tragikus hirtelenséggel tűnik el belőle a nafta. Persze a nagy kijelző sokat zabál, én nem fukarkodtam a WLAN használatával sem, de relatív keveset beszélgettem, mégis akármikor értem haza, az volt az első dolgom, hogy felraktam töltőre a kicsikét. Ekkora kijelzővel és funkcionalitással rendelkező telefonoknál már 1500 mAh az elvárt, vagy tessenek jobban optimalizálni a szoftvert, az automatikus fényerőállítás semmit sem ér.
| Értékelés: LG BL40 New Chocolate | ||
| Külső | ||
| Ergonómia | 7 pont | |
| Anyaghasználat | 7 pont | |
| Összeszerelés minősége | 9 pont | |
| Kijelző mérete, minősége | 8 pont | |
| Belső | ||
| Kezelhetőség | 8 pont | |
| Sebesség | 7 pont | |
| Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 6 pont | |
| Felhasználói felület élménye | 9 pont | |
| Alapfunkciók | ||
| Hangminőség, vételi stabilitás | 10 pont | |
| PIM funkciók | 7 pont | |
| Adatkommunikációs képességek | 9 pont | |
| Multimédia | ||
| Vizuális | 8 pont | |
| Audio | 8 pont | |
| Egyebek | ||
| Üzemidő | 3 pont | |
| Ár/érték aránya | 7 pont | |
Összegzés. Az új Chocolate LG kiváló telefon, tényleg. Összesen három dolog szól ellene. Az első szubjektív, ez a méret és a forma kérdése, ezt mindenki ítélje meg maga. A második a sebesség, amely néha döcög (főleg a menürendszer grafikai megjelenítésére vonatkoztatva), ám a multimédiás részeknél abszolút vállalható a tempó. A harmadik, számomra kardinális pont az akkumulátor, amely bizony alul van méretezve, ez nem is lehet kérdés.
Minden egyéb szempont szerint az új Chocolate széria csúcsmodellje remekül sikerült. A fotózáson lehetne még talán csiszolni, illetve a korábbi LG modellek után talán páran még komolyabb mozizási lehetőségre vágytak, de a BL40 szolgáltatáskínálata így is igen kiegyensúlyozott. Konkrétan tud mindent, amit egy mai, modern, felsőkategóriás, saját oprendszeres telefonnak tudnia kell. A Samsung akármelyik modelljét oda-vissza felpofozza, hiába az AMOLED kijelző, ha nincs mögötte ilyen szintű átgondoltság. Nagy szerencse, hogy az LG-nek vannak gyengébben sikerült cuccai is (KM380), mert most egy-két fórumozó ránk süthetné, hogy biztos le vagyunk fizetve a gyártó által. Pedig a dolog ennél sokkal egyszerűbb: a középkategória felső szegmensében, s főleg az érintős modellek kapcsán az LG rettenetesen belehúzott, az S-Class menürendszer kiválóan sikerült, ha döcög is itt-ott, a formatervezés kapcsán pedig általában igen ügyesen alkotnak olyan modelleket, amelyek rögtön divatcikké is válnak. Ehhez pedig a 110 ezer forintos kezdőár nem is vészes, s fog ez még lentebb is menni.
Szóval lehetne ez a cucc különösen ajánlott is, de ezt a titulust a csúnyán elméretezett akkumulátor miatt nem érdemli meg. Marad tehát a konnektorok és USB kábelek közelében gyakran mozgó júzerek számára:
 |
| LG BL40 New Chocolate |
Bog
Az LG BL40-et az XXL GSM biztosította. A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
| LG BL40 New Chocolate | ||
 |
Általános | |
| Technológia | GSM, UMTS | |
| Méret | 128 x 51 x 10,9 milliméter | |
| Tömeg | 129 gramm | |
| Színek | Fekete | |
| Kijelző | ||
| Kijelző mérete | 4 hüvelyk átlójú | |
| Kijelző felbontása | 345 x 800 pixel | |
| Kijelző típusa | érintésérzékeny, kapacitív TFT | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 1000 | |
| SMS memória / max. MMS méret | 500 / 300KB | |
| Belső memória | 1,1 GB | |
| Memória bővíthetősége | microSDHC (max. 16GB) | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz |
|
| GPRS / EDGE | van / van | |
| UMTS / HSDPA | van / van (7,2 Mbps) | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 A2DP | |
| WiFi | van (802.11b/g) | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
| GPS vevő | van (AGPS) | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | vannak | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | van | |
| Szoftverek | ||
| Platform | LG S-Class UI | |
| WAP / HTML böngésző | van / van | |
| E-mail kliens | van | |
| Java | van | |
| Játékok | egy sereg | |
| Valutakonverter | van | |
| Extra szoftverek | Picsel Viewer, Google Maps | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | 5 megapixeles, autofókuszos, vaku | |
| Másodlagos kamera | van | |
| Videófelvétel | VGA @ 30 fps | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
| Hangszínszabályzó | sémák | |
| FM-rádió | van (RDS) | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 1000 mAh-s Li-Ion | |
| Készenléti idő | 400 óra (2G) / 370 óra (3G) | |
| Beszélgetési idő | 6 óra (2G) / 5 óra (3G) | |
| Egyebek | ||
| Érintésvezérelt multi-touch kijelző, Widgetek, mozgásérzékelő, Dolby Mobile | ||
