Párosítás, menü
Mivel az óra működéséért egy MTK2502A chipset felel, ezért nem meglepő módon a rendszer maga is a MediaTek műve. A tajvani chipsetgyártó ugyanis egy ideje már kvázi kulcsrakész megoldást kínál kvázi bárkinek, ha valami okosórás platformra lenne szükség, témázható, különböző funkciókkal felspécizhető platformot adnak, amivel aztán lehet szórakozni, ilyen volt az Oukitel órában is. A MediaTek oldalán részletesen le van írva, hogy milyen tudása van egy ilyen 100-300 MHz-es órajel között ketyegő chipsetnek (Aster) és mivel tud együtt dolgozni, plusz csináltak egy Linkit ONE nevű platformot is SDK-val meg API-kkal, hogy mindenki úgy pofozgassa a kis hordható szerkentyűjét, ahogyan akarja. És nagyon büszkék arra, hogy milyen kis helyre összerámolták az egészet, konkrétan 5,4 x 6,2 mm a kiterjedése.
[+]
No, most hogy ezt megtudtuk, nézzük meg, hogy mit hozott ki mindebből a Lemfo. Azt fogjuk tapasztalni, hogy nem sokat, nyilván nehéz megítélni, hogy ők mit tettek az alap rendszerhez, de amit a LEM1 nevű órájuk nyújt, az kábé átlagos, ahogyan nyújtja, az pedig ótvaros. Ilyen rettentő döcögős interfészt rég láttam, a listás felületeken nem lehet rendesen görgetni, állandóan mellétapint az ember a menüpontoknak, pedig a rendszer alapvető logikája tök egyértelmű: fentről legyintve értesítési panel, jobbról menü, balról visszalépés, kész, ennyi, nem is kell több. Még az oldalsó gomb is relatív felesleges, az ugyanis egészen addig a visszalépést intézi, amíg van hova, utána pedig lezárja a kijelzőt.
Ha csak úgy, minden előképzettség nélkül párosítjuk a telefonhoz az órát, akkor is valamennyire működik, a névjegyzéket átszippantja, a hívásokat jelzi. De nyilván ennél többre vágyik a júzer, ezért ehhez valamiféle appot érdemes letölteni és itt megint elég idétlen megoldáshoz folyamodott a gyártó. Az óra menürendszerében(!) van egy ikon, az a neve, hogy QR code. És csodák csodájára ha megnyomjuk, akkor kapunk egy QR kódot, amit be kell olvasni a telefonnal, ez megnyit valami olyan mélykínai URL-t, ahol az az egy darab megnyomható gomb is kínaiul van, de azért ráírták szerencsére azt is, hogy download Android. A 4,5 megabájtos APK-t érthető bizalmatlansággal kezeli bármilyen telefon (ismeretlen forrásokat kell engedélyezni a telepítéshez), de aztán tényleg működik, csak azt nem értem, hogy erre az egészre mi a frász szükség volt, amikor ott van a Play Store-ban az MTK hivatalos okosórása appja, az MTK SmartWatch, ami ránézésre bitre ugyanazt tudja, mint a ki tudja honnét lesakkozott és felrakott program.
[+]
Sőt, a MediaTek saját megoldásával még néhány primitív appot is fel lehet tenni (mondjuk időjárás, lépésszámláló), amit az órához javasolt szoftver nem tud. Mindkét alkalmazás legfontosabb beállítási pontja, hogy milyen notifikációkat engedünk át az órára, mert alapból minden létező dologról értesíteni akar, de persze ezeket nem bírja csoportosítani, viszont egyszerre csak öt dologról képes informálni. Ebből következik mondjuk az, hogy ha adott esetben kapunk két emailt és öt FB Messenger üzenetet, akkor egyrészt ötször megrezgeti a csuklónkat (vagy ötször rákezd a notifikációs hangeffektre, de nem bírja befejezni, mert magát torkollja le, nagyon béna), aztán azt látjuk, hogy ki van írva, hogy öt értesítés. Klikk, ott van sorban az utolsó öt (az első email már kicsúszott a listából), ezekre külön rákattintva tudjuk meg, hogy mi a tartalom első pár karaktere. Ez szerintem ebben a formában irtó szenvedős, ráadásul olyan notifikációk bukkantak fel az órán, amelyeket a telefon sem jelzett (GPS elveszett, aztán meglett), külön arról is értesít, hogy létrejött és/vagy megszakadt a kapcsolat a kütyü és a mobil között (ami elég gyakori), tehát gyakorlatilag egy folyamatos értesítési hurokba kerülve ültem az asztalomnál és csak pislogtam, hogy mi a bánat zajlik itt. Hab a tortán, hogy ha mondjuk valamiért megszakad a két eszköz között a kommunikáció, akkor amint újra összejön újra, az óra végigdarálja az összes olyan értesítést, amiről nem tudott eddig szólni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
