Snake2 - használat
A párosítás pofonegyszerű, hosszan kell nyomni a híváskezelő gombot, mire a Snake2 vége pirosan és kéken villogni kezd. Ekkor felfedezhető állapotba kerül, a négy darab nulla beírása után pedig máris szuperál. Ha hívnak minket, akkor kissé visongva csörög, de nem vészes, ha pedig felvettük a hívást, akkor igazán kellemes az élmény. Nem csak a vezető, hanem a teljes utasmennyiség tökéletesen hallja, amit a beszélgetőpartner mond. Ha ez zavar bennünket, akkor kapunk egy rövid fülest is, amit az eszköz hajlatába lehet csatlakoztatni, innentől kezdve a két nagy hangszóró elnémul.
Mit hall a másik fél? Ha egyenesen megyünk, akkor mindent, tökéletesen. Ha jobbra kanyarodunk (és ehhez fejünket is így fordítjuk), akkor mindent hangosabban, ugyanez történik, ha behúzzuk a kéziféket, matatunk a klímával, vagy a rádióval. Ha viszont balra fordulás során orcánkat is abba az irányba fordítjuk, akkor beszélgetőpartnerünk kicsit zabossá válik, a hangunk elhalkul. Beteszteltük a cuccot lehúzott ablakkal is: szinte semmit nem hallani a forgalom zajából, ami hatalmas pirospontot termelt a Snake2 számára.
Ha nem kommunikálunk, akkor fel, illetve lehajtható az L alakú készülék szára. Nyilván lefelé érdemes kallantyúzni, így ugyanis az ülés mellé simul az eddig előremeredő kar. Bár egyébként sem túlzottan zavaró, de az anyósülésen ülő - remélhetőleg vonzó - utazópartner fizikai megközelítése némiképp könnyebbé válik. A Snake2 ebben az állapotában szinte eltűnik az autóból, abszolút nem zavaró a jelenléte, ha nem lenne ilyen világos színe, akkor szinte észre sem lehetne venni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
