Külső
A doboz is kellemes, fekete és fehér oldalaival letisztult, nívós benyomást kelt. A tartozéklista átlagos: füles, adatkábel és töltő alkotja a plusz holmik halmazát, sajnos memóriakártya nincs a pakkban, pedig ez hasznos apróság lenne, hiszen a telefon csupán egy gigabájtnyi belső tárhellyel rendelkezik.
A Vision szép. Ennek három oka van. Egyrészt jól sikerült a legömbölyített forma, nem túl kicsi, de nem is túl nagy a méret, jól illeszkedik a kézbe, harmonikus az összkép. Másrészt elegáns az előlap. A 3,7 inches, 480x800 pixeles TFT kijelzőt és a fekete előlapot egyetlen üveglap fedi le, amely a szélek felé kissé görbül, ám nem Gorilla Glass. Az i-re a pontot az oldalsó és hátsó felületek teszik fel, ugyanis a Vision is unibody házat kapott, egyetlen alumíniumból került kialakításra, finoman ívelt, tényleg szép. Az már megint más kérdés, hogy erősen emlékeztet egy bizonyos HTC nevű cégecske Legend nevű telefonjára. És még sok más HTC-re is.
Ettől még a Vision esetében is működik az, ami a HTC-nél. A telefon minőségi benyomást kelt, jó ránézni, jó megfogni. A hátlap alsó része levehető, de itt csak a SIM-hez és a microSD-hez férhetünk hozzá, az akkumulátor nem kiszedhető. A felső részre került a kamera, illetve egy villanó. A készüléknek csak a bal felén vannak kezelőszervek, itt is csupán a hangerőt szabályozó gombpáros kapott helyet. Felül jack csatlakozó, illetve a kijelző feloldását és lezárását vezérlő billentyű ücsörög, a microUSB csatlakozó pedig alulra költözött.
Az előlap tetejére került a Huawei felirat, mellette a fényérzékelő és az előlapi kamera. Alul, a kijelző alatt fehér megvilágítású érintőgombok laknak, szám szerint négyen, funkciójuk az Android rendszernek megfelelő. Az általános összeszerelési minőség kitűnő, a Vision masszívan egyben van, egy szavunk sem lehet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
