Hardver, UI
Négymagos. De ez még nem jelent semmit, négymagos processzorból is lassan annyi van, hogy nem könnyű közöttük rendet vágni. A Desire 600-ban a Qualcomm Snapdragon 200-as chipsetje dolgozik, ami a négymagos mezőny belépő szintű tagja, a Cortex-A5-ös magok 1,2 GHz-en ketyegnek, a grafikus gyorsító pedig egy Adreno 203. Hallottunk olyan pletykát, hogy bizonyos kínai gyártók (akiknek a neve egy zalai focicsapatéval mutat rokonságot) ugyanezt a hardvert 40 lepedőért fogják majd kínálni, de mivel ez még csak félinformáció, ezért nem kell ehhez hasonlítani a Desire 600 képességeit. A RAM mérete 1GB, a belső tárhely ennek nyolcszorosa.
| Teljesítmény-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Benchmark | HTC Desire 600 | Sony Xperia SP | LG Optimus 4X HD | Jiayu G4 |
| Quadrant Standard | 5124 pont | 7752 pont | 4829 pont | 2984 pont |
| Linpack for Android (single) | 51,877 MF. / 1,62 s | 191,400 MF. / 0,44 s | 49,459 MF. / 1,7 s | 40,266 MF. / 2,08 s |
| Linpack for Android (multi) | 107,637 MF. / 1,57 s | 353,599 MF. / 0,48 s | 142,817 MF. / 1,18 s | 66,931 MF. / 2,52 s |
| Smartbench 2012 Prod. | 4169 pont | 4767 pont | 4614 pont | 3528 pont |
| Smartbench 2012 Games | 1791 pont | 2912 pont | 2287 pont | 2238 pont |
| AnTuTu 3.x Benchmark | 10656 pont | 16406 pont | ? pont | 12840 pont |
| Geekbench 2 | 961 pont | 2059 pont | ? pont | 1282 pont |
A szintetikus sebességtesztek is megerősítik, hogy a Cortex-A5 alapú négymagos processzor inkább a kétmagosok között tudna babérokat aratni, eddigi tapasztalataink alapján ennél erősebb egy kínai Rockchip RK3188, vagy egy MediaTek MT6589 is, az Adreno 203-as GPU sem az az igazán acélos fajta, de a HTC azt gondolta, hogy ebbe a modellbe elég lesz. Hát nem az. És ennek főleg az az oka, hogy a Sense 5 borzasztóan zabálja az erőforrásokat és / vagy nincs rendesen optimalizálva, de láthatóan akadozik a felület. Oké, a Blinkfeed egyébként is állandóan a netre ugrál fel és frissíti magát, de az alkalmazások közötti görgetés sem folyamatos, és persze tök látványos az appváltó képernyő is, csak mire berak 10-12 thumbnail képet, addigra kihullik a maradék hajam is. Nyilván sarkítok kicsit, de egy 120 ezres telefonnál ne kelljen már várnom alapvető dolgokra.
Fentiekből már felkészült olvasóink tudják, hogy a rendszer ugyanaz, amit a HTC One bemutatásakor megismerhettünk. Android 4.1.2-re épülő saját interfész, a Sense felület ötödik kiadása, amit lehet szeretni, de lehet nagyon utálni is. Szerencsére a Blinkfeed valamennyire kigyomlálható, meg lehet adni, hogy ne ez legyen az alapértelmezett kezdőlap, hanem a jól ismert HTC óra. A Blinkfeedről már írtunk, egyelőre elég kevés rá a tartalom (magyar nincs is), a közösségi becsatornázással pedig pont az a gondom, mint a Facebook Home felülettel: a franc akarja a ki tudja milyen ismerőse unokaöccsének a fagyievős képeit a telefonja főoldalán látni. Igen, ezt is ki lehet kapcsolni (meg is tettem zéró percen belül). Ha átugrunk az alkalmazások közé, akkor érdemes a sűrűbb rácskiosztást választani, így kevesebbet kell görgetni, de a fenti órát és időjárást nem lehet eltakarítani. A menü mappázható, a HTC gyárilag be is osztja a hasonló alkalmazásokat egy-egy könyvtárba, ez könnyebbséget jelent a napi használat során.
A HTC a rendszer legmélyebb bugyrába is belenyúlt, minden alkalmazás felülete kicsit más, és általában szofisztikáltabb, vagy átgondoltabb interfész néz vissza ránk akár a névjegyzékbe, akár az üzenetek közé, akár a beállításokba tévedünk be. A tárcsázóképernyőt nem bírtam megszokni, én arra vágyom, hogy ne csak az utolsó hívásomat lássam alapból, hanem a teljes listát, itt ehhez még egy gombnyomás szükséges. Viszont a két SIM-es működés elsőrangú módon került megoldásra. A tárcsázóképernyő alján választhatunk, hogy melyik kártyát használjuk, és ami a legcsodálatosabb, hogy ez a készülék képes a dual-active módra, azaz ha az egyik SIM-en épp beszélgetünk, akkor be tud jönni a hívás a másikon, fel is lehet venni, vagy akár kezdeményezhetünk új hívást is. Viszont ezeket összekapcsolni nem tudjuk, de már így is egy szinttel többet tud a HTC, mint általában a kétkártyás okostelefonok.
A levelezőkliens is kicsit más, könnyen kezelhető, a billentyűzet szuper, nemigen ütöttem félre. Szépen lehet variálni a lezárt képernyőn megjelenő információkkal is, ha pedig három ujjal bárhol felfele teszünk egy mozdulatot, akkor az adott képernyőt egyből át tudjuk lőni DLNA segítségével másik eszközre. Van egy sereg apró finomhangolási lehetőségünk, a Sense tényleg jól paraméterezhető, csak a Blinkfeedet tudnám feledni…
Extra szoftverek közül érdemes kiemelni a 25 gigányi helyet adó Dropboxot, van zseblámpa, Polaris Office a dokumentumok szerkesztéséhez, diktafon, jegyzet alkalmazás, részvények árfolyamait mutató app, illetve autós funkciókra kihegyezett felület. A Facebook és a Twitter kliens is gyári, a LinkedIn pedig a telefonkönyvbe és a Blinkfeedbe épül be. Ami nincs, arra ott a Google Play.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
