Bevezető

Azt szoktuk meg, hogy a középkategóriás telefonokba mindig le-lecsorognak olyan fejlesztések, amelyek egy-két évvel ezelőtt a csúcsmodelleknél voltak csupán. Se szeri, se száma ezeknek a példáknak olyan triviális dolgoktól kezdve, mint az ujjlenyomat-olvasó, a nagy felbontású kamera, az ívelt kijelző, vagy a gyorsabb töltés. Ezért aztán arra számítottunk, hogy a Honor a Magic7 Lite kapcsán pár olyan funkciót hoz majd el idén, amelyek tavaly ott voltak a Magic6 Próban, de a gyártó más utat választott.

Magic6 Lite (balra) vs. Magic7 Lite (jobbra, ha nem lenne ezen a ponton már tök evidens) [+]

A hardvert ugyanis szinte érintetlenül hagyták. Ugyanaz a chipset, mint tavaly, nem változott a kamera sem, a tárhely és a RAM mérete is a tavalyi, a kijelzőt sem piszkálták, viszont az árazáson sem csavartak: a Magic7 Lite fillérre ugyanannyiba kerül, mint amennyit pontosan egy évvel ezelőtt a Magic6 Lite-ért kértek úgy, hogy azért a forint árfolyama nem éppen kedvező irányba változott. De ha minden ugyanaz, akkor mégis mi értelme Magic7 Lite-ot venni a tavalyi gép helyett, amit már meg lehet kaparintani 125 ezer forintért, az újdonságért viszont 160 ezret kell a boltban hagyni?

Magic6 Lite és Magic7 Lite [+]

A válasz most teljesen más irányból érkezik. A Honornál ugyanis azt mondták, hogy igazából a tavalyi vas idén is teljesen életképes (amit például az is aláhúz, hogy a hasonló hardverű Motorola Edge 50 Fusion is ezen az áron kapható), viszont próbáljunk meg javítani valamit a termék ellenállóságán, oszlassuk el a kételyeket, hogy az ívelt szélű kijelző sérülékeny és hozzuk el a kategória legnagyobb kapacitású akkumulátorát, aminek egy ideig — legalábbis ebben a méretben — a közelébe sem fog érni senki. A gyártó annyira bízik abban, hogy tényleg gyűrődésálló lett az újdonság, hogy nekünk a tesztkészülék mellé még mindenféle kis apróságokat is küldtek, hogy különböző próbatételeknek vethessük alá a telefont. És bátorítottak is minket, hogy törjünk diót a kijelzővel, próbáljuk megkarcolni a panelt, tegyük meg a mélyhűtőbe a mobilt, de leginkább dobáljuk nyugodtan. Az ilyesmire pedig nem kell kétszer felhívni a figyelmet, végre nem hogy nem kell hímestojásként vigyázni a tesztcuccra, de konkrétan meg lehet próbálni tönkretenni. Hogy ez miképp zajlott a gyakorlatban, arra a teszt végén térünk ki.

Doboz, külső

Fehér doboz, az összes tartozékunk egy kábel és egy SIM-tű. Az idei első telefon máris jó példa arra, hogy mire számíthatunk idén: töltőfej nem lesz. A készülék külsőre erősen hajaz a tavalyi cuccra, de van pár dolog, amiről meg lehet őket különböztetni. Szemből ilyen a kijelző tetejére rakott kapszula, amely már 3D-s arcazonosítást tesz lehetővé, maga a kijelző viszont a paraméterek kapcsán majdnem ugyanaz, mint egy éve. 1224 x 2700 pixeles felbontású, 6,78 inches, 120 Hz-es AMOLED panelről van szó, viszont megtolták a fényerőt, ami leginkább direkt napfény alatt hoz magasabb értéket. Ugyan messze nem annyit, mint amiről a Honor szeret beszélni, de így is felugrik 1000 nit fölé a fénysűrűség, ami simán elég. És PWM elsötétítést használ 3840 Hz-en, ami a DC dimmingre fejfájással reagáló közönségnek igen fontos infó.

[+]

Az oldalra ívelt panel viszont sokak szerint aggályos, egyrészt a véletlen érintések miatt (nem tapasztaltunk ilyet), másrészt pedig a sérülékenység okán — de a Honornál most pont erre gyúrtak, a gyártó szerint még akkor sem lesz baj, ha két méteres magasságból pottyan le a mobil. Ugyanakkor viszont kecsessé teszi a telefon kiállását, pedig a 8 mm-es vastagság önmagában sem sok. Ám a készülék relatív csúszós, nem lehet olyan határozottan megmarkolni, mint egy szögletesebb riválist.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A gombok a készülék jobb oldalán vannak, a tavalyi modellhez képest kissé lentebb, ami talán jobban kézreáll. Alul van a SIM-tálca (két nanoSIM fér ide, microSD nem), a Type-C csatlakozó és az egyik hangszóró, a másik felül van a kijelző és a keret találkozásánál úgy, hogy kapott egy kivezetést felülre is. Itt bizony történt változás, mert a Magic7 Lite klasszisokkal jobban szól kihangosítva, mint az elődmodell.

[+]

A hátlapon viszont csak ráncfelvarrást alkalmaztak: a középre helyezett kameratárcsa másféle elrendezésben tartalmazza majdnem ugyanazokat a kamerákat és a LED villanót, de továbbra is tök jó, hogy az asztalra lerakott mobil nem billeg. Ennél talán fontosabb, hogy a Magic6 Lite IP53-as védettsége IP64-re változott, ami szintén az ellenállóság tagadhatatlan jeleként fogható fel. Az általános összeszerelési minőség kifogástalan, az illesztések pontosak, a gyári kijelzőfólia hibátlanul a helyén van, még ha az oldalélekre nem is tud rákanyarodni — úgy lett masszívabb az egész gép, hogy a küllem alig változott, csak 4 grammal nehezebb, mint amilyen az elődje volt.

Hardver, UI

Eltelt egy év, de ugyanaz a hardver? Igen. És őszintén szólva ezért én morgok egy kicsit még akkor is, ha egyébként a Snapdragon 6 Gen 1 arra speciel elég, amire ezt a mobilt szánják, de ha a tavalyi gépet mostanra már 100-120 ezer forint körül simán meg lehet venni, akkor úgy érzem, hogy ide elfért volna egy kicsit erősebb chipset, mert 160 ezer forintért egyszerűen többet szokás adni. Például maga a Honor is mutat ilyet a Honor 200 kapcsán. Maradt a 8 GB RAM és a 256 GB-os belső tárhely is, de csak 10 ezer forinttal kell többet fizetni az 512 GB-os változatért. Ezzel az egésszel nem a hétköznapi ügymenet kapcsán van probléma — a Honor Magic OS optimalizációja alapvetően rendben van, ha a kissé agresszív memóriakezelést leveszem a képletből. Viszont a multimédiás feladatoknál és a grafikailag megterhelő játékoknál érezni a chipset limitációit.

Android 14-gyel jön a cucc, a Honor saját felülete, a Magic OS 8-as verziója dolgozik, amit már jól ismerünk — és mindig el lehet mondani, hogy akik Huawei EMUI-n nőttek fel, azoknak sem lesz idegen. Persze mindig egy kicsit változik, most például a tavalyi géphez képest a kapszula jellegű kameralyuk köré épített dinamikus szigetet majmoló megoldás tekinthető a Lite sorozatban újdonságnak (mágikus kapszula néven fut), ahol értesítéseket is jelez a rendszer. De megvan a Magic Portal nevű okosság is, ami a mindenféle tartalmakat jobb oldalra húzva felbukkanó megosztási felület, ez tényleg intuitív és intelligens, elég könnyen hozzá lehet szokni, hogy így dobálunk át például képeket a közösségi médiás felületekre és üzenetekbe.

[+]

Az arcfelismerés gyors és pontos. Adott a Honor Connect, ami gördülékeny adatátvitelt kínál más Honor eszközökkel, igen részletesen paraméterezhető a menürendszer megjelenése, lehet kérni alkalmazáslistát és főképernyős ikonhalmot is, utóbbi esetén hatalmas méretű mappák is létrehozhatók, van szemet kímélő üzemmód, még némi AI-löttyintés is adódik olyan apróságokkal, mint a kijelzőn látható szövegek gyors másolása, vagy a leginkább használt alkalmazások előrébb sorolása.

[+]

Nincs túltolva a rendszer kéretlen appokkal, a Honor az Egészség (ez kell a Honor órákhoz is), a Rendszerkezelő és a Dokumentumkezelő alkalmazásokat teszi fel extraként, plusz van fájlkezelő, jegyzet, diktafon, saját zene- és videolejátszó, illetve egy költöző app más készülékekről való beállításhoz. Kétféle értesítési függöny (balról a notifikációk, jobbról a gyorsbeállítások) húzható le, de úgy általánosságban egy letisztult, átlátható, ugyanakkor jól paraméterezhető felületet kap az ügyfél.

Multimédia

160 ezres árszinten a kamerás képességek már papíron is kissé lemaradnak a konkurenciától, ami nem is csoda, mert a tavalyi szettet használja a Honor idén is. Az előlapi kamera 16 megapixeles maradt maximum Full HD felbontású videókkal, a hátlapról leradírozták a makró szenzort, ami önmagában nem baj, de ilyenkor szokás az ultraszélest legalább egy autofókussszal megtolni, hogy lehessen közelképeket csinálni. Ám ez itt nem történt meg, maradt az eléggé hervatag, 5 megapixeles modul, vagyis a ténylegesen érvényes kamera egyedül a 108 megapixeles szenzor — de ez is a tavalyi. Persze lehet csavargatni az algoritmuson egy év alatt, de ha még a hardver is ugyanaz mögötte, akkor nem szoktak változni az eredmények, de ezúttal van egy olyan trükk, amire nem számítottunk. 108 megapixelen fotózni tök felesleges, egyrészt amúgy is ott a kétszeres és a háromszoros nagyítás ikonja, ami sokkal-sokkal jobb, mint a teljes felbontásból vágni, másrészt pedig néha elég sokáig tart az exponálás, főleg nem tökéletes fényviszonyok esetén, de azért itt van egy a link mögött, amúgy pedig:

12,5 MP

2x zoom

3x zoom

Ultraszéles

Noha a főkamera képeitől önmagában nem fogunk hasraesni, de valamivel jobb az összkép, mint tavaly, bár a dinamikatartomány meglehetősen szűkös, amin HDR-rel próbál segíteni a szoftver, de olyankor kicsit a kontraszt mászik el. De vannak részletek, nincsenek bosszantó képhibák, némi túlélesítés azért előfordul és vannak bizonytalanságok a kép sarkainál is, de összességében hozza az árszinten elvártat a produkció. Amiben viszont irtó ügyes a Honor, az a zoom. Ha megnézzük a fentebb linkelt 108 megapixeles képet és kivágjuk a közepét, aztán mellérakjuk a háromszoros nagyítású eredményt, akkor meg fogunk döbbenni: olyan AI-t enged rá a Honor a képre, ami kissé ijesztő is: nem létező információból állít elő érvényes dolgokat, direkt iderakok több példát is egymás mellé, a jobb oldali a 108 megapixeles felbontás, a bal oldali pedig az ugyanerről készült 3x zoomos fotó. Csak annyit csináltam, hogy ugyanazt a részt kivágtam:

Érdekes, hogy kétszeres nagyításnál mintha ezt nem csinálná, mert ott talán azt gondolja, hogy elég lesz az is, ami eredetileg adott. De háromszoros szintnél valami nagyon megváltozik. És ezen innentől lehet lamentálni: mennyire van az rendben, hogy az AI ilyen szinten beleavatkozik egy fotóba? Ezt meghagyom az olvasónak, mi láttunk hasonlót a Magic7 Pro kínai bemutatóját követően, de az valamelyest meglepő, hogy a Magic7 Lite is megkapta ezt a trükköt. Cserébe viszont az ultraszéles modul rangon aluli színvonalú, ezen az árszinten az 5 megapixeles felbontás és a dinamikát nélkülöző, fakó és széteső képek egyáltalán nem illenek a telefon általános szintjéhez.

Este 12,5 MP

Este 2x zoom

Este 3x zoom

Este ultraszéles

Esti módot kapcsolhatunk ugyan kézzel is, de az algoritmus magától is észleli, hogy hosszabb záridőre lesz szükség. Ezért aztán gyorsan mozgó témákkal ne is foglalkozzunk. És hát a zoom kapcsán sem lesz már olyan ügyes az AI-trükközés, de a tavalyi szintnél jobbak lesznek a felvételek és felbukkannak újabb részletek a távolabbi témák lefotózása esetén. Az ultraszéles kamera viszont az elvárásoknak megfelelően csúnyán leszerepel. Váltsunk videóra:

4K30 a legtöbb, amit adni képes, ezt az ultraszéles kamerával is felkínálja, de ott nagyon gyenge lesz az élesség és a dinamika. Naná, mert az csak Full HD, de erről annyira nem szól. A főkamerával viszont nagyjából rendben vannak a dolgok, idén már van optikai stabilizáció (ennyiért el is várjuk), az elektronikus megoldás viszont mozgás közben hajlamos hullámzósra venni a képet, ami nem néz ki túl jól, viszont a kétszeres nagyítással még elég jó marad a minőség, ráadásul este sem lesz vészes vergődés a dologból. De van pár gond: nem lehet a látószögek között váltani még Full HD mellett sem és nem azért, mert nem bírja el a hardver, mert arra persze van opció, hogy az előlapi és a hátlapi kamera együttesen működjön, szóval ez valami szoftveres bénaság. A másik fontos tudnivaló, hogy 4K esetén maximum 10 percnyi felvételt enged a gép, pedig nem éreztem, hogy a hardver különösebben felforrósodna, szóval ezt sem tudom hová tenni.

Fent két szelfi lent pedig egy nappali önvideó, ahol a dinamikatartomány nagyon szűk, általánosságban elmondható, hogy kiégnek a felvételek, ráadásul a hangot videózás közben markánsan túlszűri az algoritmus, mintha a beszélő valami Albániában levő bádogvödörből szólna hozzánk.

A visszajátszás színvonala korrekt, a kijelző is jó partner, de főleg sokat fejlődött a hangszórók kapcsán a telefon, noha az alsó modul hallhatóan erélyesebb, de ha nem toljuk fel maximumra a hangerőt, akkor tud nagyjából egyformán szólni a két hangszóró. Egyébként csak a rend kedvéért mondjuk egy, hogy a Magic6 Lite-ban csak alul jött ki hang, szóval ezen a ponton markáns a változás — a Widevine L1-es tanúsítvány pedig továbbra is adott.

Üzemidő, strapabíróság

Adatkommunikációs szempontból nincs meglepetés, a chipset nagyjából be is határolja a képességeket, de nyilván az 5G minden hazai sávon adott, ráadásul az idei modellből az eSIM támogatása sem maradt ki. A WiFi 6 viszont hiányzik, a Buetooth szabvány is 5.2-re ugrott, nyilván megvan az NFC, de nincs infra. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy a beszélgetési hangminőség minden esetben kifogástalan volt.

[+]

Amiben a Magic7 Lite magasan veri a teljes mezőnyt, az az üzemidő. És itt most nem ilyen trükközésekről van szó mindenféle optimalizálásokkal (noha ez is dinamikusan változtatja a képfrissítést és igény esetén a kijelző felbontását is), hanem egy nagyon nyers, számszerű dologról: a szilícium-szén alapú akkumulátor kapacitása úgy 6600 mAh-s, hogy közben a telefon mérete és tömege is szinte ugyanakkora maradt, mint a tavalyi gépnél — és ott 5300 mAh-s akkut kaptunk. Ez döbbenetes fejlődés egy év alatt, a Honor már egy ideje fejleszti ezt a Si/C akkut (2023-ban mutatták be), tömören az a trükk, hogy a korábban grafitból készült anódot itt szilíciummal helyettesítik, mert így növelhető az energiasűrűség, a szén pedig azért jön a képbe, mert alapesetben a szilícium töltés hatására növeli a térfogatát, ezt lehet szénnel ellensúlyozni. Ez remekül hangzik elméletben, csak van még egy probléma: a szilícium gyorsabban “öregszik”, vagyis a degradáció nagyobb lehet ezeknél az akkuknál, nyilván ezért van az, hogy egy csomó gyártónál komplett mérnöksereg foglalkozik a technológiával és a Honor áll a legjobban (de az Oppo, a OnePlus és a Xiaomi is használ már Si/C akkukat), már a Magic V2 és a V3 is azért tudott ilyen vékony lenni, mert szilícium-szén akkut kapott és bizony a tartósságukra eddig nem volt panasz.

[+]

Felhasználói szempontból viszont az a lényeg, hogy itt egy középkategóriás telefon, ami semmivel sem vaskosabb, vagy nehezebb, mint akármelyik másik, de 25%-kal nagyobb benne az akku kapacitása, ami azt jelenti, hogy minimum ennyivel tovább bírja egy töltéssel, esetünkben ez simán lehet akár három nap is átlagos felhasználás mellett, de majdnem egy napon át tud videót is lejátszani folyamatosan, ami kiemelkedő eredmény. A Honor saját töltőfejével (amit ugye leszünk szívesek külön megvenni) 66 wattos töltési sebesség érhető el, PD3.1-es töltővel mi 40 wattos tempót mértünk. Vezeték nélküli opció nincs.

[+]

És akkor az összegzés előtt persze érdemes volt megnézünk, hogy tényleg annyira ellenálló-e a Magic7 Lite, mint ahogyan azt a Honor ígéri. A gyártó által küldött iránymutatások alapján ezért beraktuk a masinát a fagyasztóba, de semmi baja nem történt. Aztán megpróbáltuk megkarcolni. Mivel a gyári kijelzővédő fóliát szépen meg lehet bántatni, ezért azt levettük, nekimentünk újra, de nem sikerült karcot ejteni, a hátlapon viszont nyomott hagyott a Honor által ideküldött célszerszám. Végül pedig két méter magasról ejtettük le betonra a telefont (kétszer), ezt viszont nem úszta meg sérülés nélkül. Első alkalommal a sarkára pottyant, de csak esztétikai sérüléseket szedett össze (lepattozott a festés), másodszor viszont az oldalélére esett... és ott vége is lett a dalnak, mert berepedt a széléről indulva a kijelző, ezt a fólia sem fogta volna meg, mert oda nem kanyarodik le. (Ez megvan ezen a videón is.)

[+]

Így aztán az összegzésünk felemás lesz, hiszen maga a termék puszta hardveres szempontból nemigen fejlődött: ugyanaz a chipset, ugyanakkora RAM és tárhely, szinte ugyanolyan a kijelző és a kameráknál is csak az OIS megjelenése a változás — papíron. Közben viszont rengeteg apróságon javított a Honor: jobbak a fotók, főleg zoom esetén, jobbak a videók, ügyesebb este, megvan a sztereó hangszóró és óriásit lépett előre üzemidőben is. Mindezek mellett elvileg nagyon ellenállóra tervezték, a hat éves főverziós ígérettel együtt ez valóban egy hosszabb távra szánt, de mégis középkategóriás eszköz, ami viszont az esés-teszten sajnos elbukott, ami nagy kár. A sima specifikáció alapján magasnak tekinthető a kezdőára, de a Honor azokon a területeken tudott nagyot lépni előre, amelyek a hosszabb távú használat során fontosak, viszont sajnos minden ígéret ellenére a leejtéseket még akkor sem bírja minden esetben egy ívelt kijelző, ha amúgy maga az üveg tényleg ellenálló. Sajnos bőven kijár a nyakleves a rettentő gyenge ultraszéles kamera, az idén már ennyi pénzért kissé hervasztó Snapdragon 6 Gen 1 és a csak saját töltőfejjel elérhető gyorstöltés miatt, pedig egyébként az látszik, hogy a kínai gyártónál jól érzik, hogy melyek lehetnek a közeljövő legfontosabb értékesítési érvei: hosszú üzemidő, ellenálló kivitel és AI. És ezekben — szó szerint — erősítettek, de kicsit nagy volt az önbizalom a tesztkészülék ellenállósága kapcsán, ha mi második esésre meg tudtuk törni a kijelzőt, akkor talán érdemes lenne egy kicsit polírozni a marketingen, mert csalódás lehet annak a vége, ha az ügyfél abban a tudatban óvatlankodik, hogy úgysem lehet baja a terméknek. Így viszont a Magic7 Lite sajnos kifejezetten életképtelen a pont ennyibe kerülő Honor 200 mellett, ami szétveri sebességben és kamerák kapcsán is, de alternatíva a Vivo V40, a Poco X6, a Motorola Edge 50 Neo és egy sereg másik telefon 150-170 ezer között, amelyekről mind el lehet mondani, hogy erősebbek és kamerában jellemzően jobban, a Honor az ellenálló kivitellel kampányolhatott volna ellenük, de ebben nálunk sajnos elbukott.

Bog

Specifikáció

Honor Magic7 Lite 5G

	Külső
	Méretek	162,8 x 75,5 x 8 milliméter
	Tömeg	189 gramm
	Készülékvédelem	IP64
	Színvariációk	fekete, lila
	Kijelző képátlója	6,78 hüvelyk
	Képaránya	19,9:9
	Felbontása	1224 x 2700 pixel (437 ppi)
	Típusa, frekvenciája	AMOLED, 120 Hz
	Értesítő LED	nincs, mindig éber kijelzés van
	Biometrikus védelem	kijelzőbe épített optikai ujjlenyomat-olvasó, 3D arcazonosítás
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Qualcomm Snapdragon 6 Gen 1, 4 nm
	Processzor	4 x 2,2 GHz Cortex-A78 + 4 x 1,8 GHz Cortex-A55
	Grafikus chip	Adreno A710
	RAM, tárhely mérete	8/256 GB (LPDDR5 / UFS 2.2)
	Memória bővítése	nem opció
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G / 5G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/19/20/25 LTE B26/28/29/32/34/38/39/40/41/46/66 5G n1/n28/n41/n77/n78
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	van
	Bluetooth	5.2 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac (HotSpot, Direct, dual-band)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou
	NFC	van
	Infra	nincs
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 14, MagicOS 8
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	108 megapixel (f/1,75, autofókusz) 5 magapixel (ultraszéles, f/2,2, fixfókusz) LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	16 megapixel (f/2,5, fixfókusz)
	Videófelvétel	4K 30 fps / 1080p 30 fps / 720p 30 fps
	Jack kimenet	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	6600 mAh szilícium-szén
	Vezetékes töltés	66 watt (PD: 40 watt)
	Vezetékmentes töltés	nincs
	Egyebek
	Gyorsulásmérő-, giroszenzor, iránytű. Hat évnyi Android-frissítés. Karcálló kijelző és hátlap, valamint ellenállóság eséssel szemben.