W1 és összegzés

A Haylou W1 már önmagában is, de a T17-tel összehasonlítva meg pláne egy nagyon csinos termék. A fehér színű változat plasztik tokjának külseje kellemes matt felületet kapott, amin diszkréten sejlik át a három fokozatú töltöttségjelző. Ha kinyitjuk a feszes, nem zörgő fedelét, magukon a füleseken is találunk állapotjelző ledeket, a kütyü szürke színe pedig első ránézésre abszolút megadja azt a hatást, mintha szálcsiszolt alumíniumból lennének a fülesek. Jobban megnézve nyilván látható a fröccsöntés helye, és a 3,9 grammos, légies tömege is tesz utalást arra, hogy nem az anyaghasználattal akar megvenni minket a termék, viszont erre nincs is különösebben szüksége. A dobozában háromféle méretű szilikon harang és egy töltőkábel található, ahogy az összes többinél is.

[+]

Ergonómiai szempontból ez a fülhallgató is jól át van gondolva, vetőcső-kialakítása igazodik a sztenderd emberi fülhöz, és bár egy méretes bogyóban ücsörögnek a hangkeltők, a formai játék miatt ez sem lesz zavaró, nekem legalábbis bő két óra folyamatos hallgatás után sem volt kényelmetlen. A mágnesek határozottan húzzák magukba a töltőtokon belül a két fülest, a fedél csukása is határozott, precíz. Üzemidő szempontjából körülbelül 3-5 órára lehet számítani a fülhallgatótól: nem rossz érték, de ne felejtsük el, hogy nincs aktív zajszűrés, ami jelentősen redukálná ezt a teljesítményt az oldalanként 32 mAh-s telepekkel. A töltőtok 310 mAh-s, minden veszteséggel együtt is háromszor feltölti a füleseket. A töltési idők viszont hosszúak: 2 óra kell a fülesnek, hogy 100%-on legyen, a töltőtokot pedig 3 órán át kell töltenünk.

[+]

A W1 legnagyobb érdekessége a hangkeltője, pontosabban a hangkeltői. Oldalanként ugyanis két egység összedolgozott munkáját halljuk, a mélyközép-tartományért egy hagyományos, dinamikus meghajtó felel fém-kompozit membránnal, a magas hangokat pedig Knowles armatúra szolgáltatja. Ezzel a kombinációval jellemzően sokkal drágább in-ear fülhallgatókban lehet találkozni, és míg ezek közül számosra jellemző, hogy nincs jól összehangolva a két driver, esetleg az egyik elnyomja a másikat, addig itt teljesen természetes módon szép hangokat hallunk, összeáll a füles zenei világa.

[+]

A Qualcomm 3040 chipjének köszönhetően ez a füles is AptX-en kapcsolódik a legtöbb androidos telefonhoz, a végeredmény pedig élénk, a mélyek ütnek, a magasak csillognak, és a középtartomány is létezik, adja a részleteket, jut bőven dinamika, van térérzetünk is. Kritikus szemmel nézve pedig az a harsányság, az a kissé loudness-érzés adott, ami elpalástolja a mélyen fekvő hibákat, de nyilván árkategórián belül kell gondolkodnunk: ennyi pénzért aligha lehet jelenleg jobb TWS-t találni, főleg, ha az itthon forgalmazott felhozatalból kell válogatnunk.

[+]

Az érintésvezérlés ennél a fülesnél is tökéletesen működik, legyen szó a hangasszisztens elindításáról, a lejátszott tartalom vezérléséről vagy a híváskezelésről, ha pedig a felhasználó letölti a Haylou appját a mobiljára és bejelentkezik, akkor a jobban átlátható töltési szintek mellé extraként még egy hangszínszabályzót is kap, bár erre egyébként túl nagy szükség nincs. A beszélgetési hangminőség teljesen rendben van, ahogy az in-ear kialakításból eredő passzív zajszűrés itt is jó szolgálatot tesz. 11 900 forintért ez az eszköz egyszerűen pazar, egyedül az aktív zajszűrés hiányát tudjuk neki érdemben felróni, de ebben az árkategóriában azt sem túl jogosan.

Méretek egy Freebuds 4i-hez képest [+]

Összességében tehát mindhárom Haylou modell jól teljesített, a GT3 azoknak szól, akik a legkevesebb pénzért szeretnének egy elfogadható TWS fülhallgatót venni, a T17 az aktív sportolók számára lehet jó választás, a W1 pedig egy elegáns és hangminőségben is abszolút sokat nyújtó kütyü, ami az árszintjéhez mérve remek zenei élménnyel kecsegteti a felhasználóit. Mindhárom eszköznek járna a plecsni, de a GT3 már korábban megkapta a magáét, így most a T17-et és a W1-et jutalmazzuk meg.

Haylou T17	Haylou W1

szentkuti11

A tesztkészüléket az MiSmart.hu bocsátotta rendelkezésünkre, köszönjük!