Bevezető
Bár úgy terveztük, hogy az olcsó navikról összehasonlító tesztet írunk, ezt a GoClever nevű izét muszáj külön kezelni. Huszonezerért megvehető, új, 4,3 inches, szoftverrel ellátott eszközről van szó, mi az XXL GSM-től hoztuk el. Sokáig halogattam a kipróbálását, azt hittem, hogy látok majd egy alapfunkciós navit egy régi iGO-val, de nem.
Keletkezett egy cikkünk arról, hogy a navigációs megoldások milyen alkotóelemekből épülnek fel, milyen lehetőségeink vannak. Azért készült, mert azt tapasztaljuk a mindennapjaink során és a fórumhozzászólások kapcsán is, hogy a felhasználók zöme teljesen tudatlanságban van, amikor navit kell választania. Egyesek eljutnak odáig, hogy „iGO legyen benne”, másoknak még ez sem mond semmit, pusztán ár alapján döntenenek.
És ez a készülék a legszebb példa arra, hogy miért nem érdemes csak az árcédula ragyogásától elhomályosított tekintettel kiperkálni egy-két tízezrest. Láttam már sok navit, saját tulajdonomban is van néhány, voltam vele, velük külföldön, belföldön és kicsi budapesti utcácskák útvesztőjében is, de ennyire használhatatlan készülékkel még nem hozott össze a sors.
Mi a bánat ez a GoClever? Van csodás weboldaluk, ahol láthatóak a termékek, s persze nem mulasztják el megjegyezni, hogy a legfrissebb, legpontosabb térképekkel rendelkeznek a készülékek. Elvileg két évig a frissítést is garantálják, bár nem tudom, hogy ez a hazai felhasználókat – hivatalos forgalmazó hiányában – megilleti-e.
Külső, kijelző
Pedig ígéretesen indult. A dobozban tartó, autós töltő, USB kábel és maga a szerkentyű üldögél. Kihámozás után konstatálhatjuk, hogy puha műanyag öleli körül a 4,3 inches kijelzőt, kellemes a tapintás, egyszerű a forma. A gombok erdejében sem fogunk elveszni, mert egyetlen on/off kapcsoló van a készülék tetején, de nem fog ártani, ha gyorsan azt is megjegyezzük, hogy a reset lukacska az eszköz jobb oldalára került. Ezt praktikusan az innen 2 centire fellelhető stylus segítségével érdemes nyomkodni, de egy hét alatt ez már rutinból fog menni mindenkinek… igen, azért, mert annyiszor kell ehhez a megoldáshoz folyamodni.
A tartó viszont nagyon kellemes. Rövid, masszív, két csavarral állítható a rajta ülő készülék helyzete vízszintes és függőleges irányban. Stabil, nem dobja az ölünkbe a gépet még a Thököly úton sem, a kütyü pedig egyszerűen kipattintható. Oldalt miniUSB csatlakozón keresztül vesz fel áramot a készülék, mellette egy két gigás SD kártyán található a szoftver. A másik oldalon még egy 3,5 mm-es jack kimenetbe ütközhet a tekintetünk, de ezekben semmi meglepő nincs.
Bekapcsolás után megelevenedik a kissé fakó kijelző, 480x272 pixelen szállítja az informácót. Van hat menüpontunk, videók, képek és MP3 fájlok visszajátszására is alkalmas a gép, ezek külön ikonokat kaptak. Plusz a ebook olvasó (ilyet ki használ?), a beállítások, s a legfontosabb: a navigáció. Bluetooth nincs beépítve, de ezért a pénzért az is csoda, hogy a fent felsorolt alkalmazások egyáltalán helyet kaptak a GoCleverben.
Navigáció?
Lelkesen nyomtam a navigáció menüpontra, de semmi iGO-szerű dolgot nem láttam. Egy számomra teljesen ismeretlen felület nézett rám vissza, de miután a magyar menü a kütyüből nem hiányzott, ezért elég könnyen eligazodtam benne. Ám már itt is szemet szúrt, hogy a gép egy kicsit lassan reagál a tapintásokra. Aztán betápláltam az első címet, felbukkant a térkép, nekem pedig leesett, hogy ez itt…
Navman. Azt hittem, hogy a két Mio Moov tesztelése után ezzel a cuccal egy ideig nem fogok újra találkozni, nincsenek kimondottan szép emlékeim róla. A TeleAtlas térképre építkező alkalmazás Magyarországon szerintem a „fedezzük fel hazánkat” program népszerűsítésére készült kormányzati gerillaprogramozók segítségével, mert rengeteg új tájat fedezhetünk fel utunk során, függetlenül attól, hogy hova is szeretnénk eljutni.
A Moov kapcsán publikált cikkeinkben már rámutattunk a szoftver hiányosságaira, de a GoClever ügyesen túltesz még ezeken is, alapvetően két okból. Egyrészt sikerült még a korábbi Navman verziót berakni a készülékbe, amely úgy beszél magyarul, hogy ha nem is érünk el a legrövidebb úton a célhoz, az utazás egyetlen hatalmas kéjhömpöllyé változik, ahogyan hallgatjuk a kimondottan magyaros „négy kilométer és fél után fordulj balra”, vagy a minden előzmény nélkül benyögött „méter után fordulj jobbra” megcsillanásokat. Csak hab a tortán a félig lefordított menü is (láthatóak a képeken a poénok).
Kellemesen vidám hangulatban tettem meg tehát tervezett utamból mintegy 3 kilométert, amikor úgy döntöttem, hogy felülbírálom a szoftvert, mert hétköznap reggel nem feltétlenül az Üllői út a legkézenfekvőbb választás. Az újratervezés viszont nem történt meg. Utána még 5 perc intenzív taposással vissza tudtam menni a keresőképernyőre, onnantól viszont semerre. Meghalt, megszűnt működni, befordult, szétfagyott. Reset. Megint szétfagyott. Megint reset. Ezt követően egy pár percig üzemelt megint, aztán újra eldobta az arcát. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy a tesztidőszakot talán le is zárhatom. A Navman szoftvert ismerjük, a hardver pedig „bizonyított”.
Különösen nem ajánlott.
Bog
