Hirdetés
Multimédia
A kamera tehát 3 megapixeles, autofókuszos. Egyben jó példája annak, hogy a számok nem sokat jelentenek, a képminőség ugyanis közel sem az igazi, plusz a képek erősen hajlamosak a bemozdulásra, ami a képérzékelő olvasási sebességéről árulkodik. Az elkészült felvételek homályosak, zajosak, a színek furcsák, elég pocsék az összkép, de erről az alant látható képeken mindenki személyesen is meggyőződhet. Makró funkció van, a gyújtótávolság ilyenkor fix, plusz a gép olyan szinten bemozdul fotózáskor, hogy az szerintem használhatatlanná teszi efféle fotók készítésére. Alant látható a legjobb eredmény, öt próbálkozás alatt ennyit sikerült összehoznom, feladtam.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Szintén beszédes, hogy mozgóképeket legfeljebb 176 x 144 pixeles felbontásban rögzíthetünk - megkockáztatom, hogy az érzékelő nem három megapixeles, az állóképeknél elérhető 2048 x 1536 pixeles felbontás pedig interpolált. Beállítási lehetőségekből egyébként a szokásos kínálattal állunk szemben, fehéregyensúly, effektek, expozíció-korrekció (+/-2 fényérték, 0,5-es lépésekben), önkioldó. A makró módot szoftveresen lehet kapcsolni.
Muzsikáinkat a Media Player tudja lejátszani. Az albumborítókat nem jeleníti meg, nem tartalmaz hangszínszabályzót, de ezt leszámítva korrektül teszi a dolgát. Kihangosítva a gép egyébként egész jól szól, nagy hangerőn kicsit ugyan torzít, de alapvetően rendben van. Az egész emberien kinéző, fekete-szürke gyári füles kevésbé minőségi, kézbe véve egyből érezni, hogy valami hiányzik, szinte nincs súlya. Elég halk, mélyek nincsenek, dobozhangja van, a szokásos bóvli, amit egy nem vagyok hülye jellegű áruházban 500 forintért az ember után dobnak, csak ott más van ráírva. FM-rádió van, működik, szuper.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
