Kamera, video, audio
A hátlapon lévő fixfókuszos kamerával maximum 5 megapixeles képeket készíthetünk, sötétben pedig segítségül hívhatjuk a ledes segédfényt, aminek nem csak a mérete, hanem a fényereje is átlagon aluli. A kameraszoftver a gyártó sajátja, a fordítása viszont nem sikerült tökéletesen, konkrétan a menüpontok felét angolul hagyták. Beállítási lehetőségből elég sok van, megadhatjuk a képméretet, a minőséget, az üzemmódot (éjszakai, portré, automatikus, tájkép, stb.), az önkioldót, a színeffektet, bekapcsolhatunk geotagginget, segédrácsot, villódzásgátlót, zárhangot, illetve piszkálhatjuk az ISO-t, a fényerőt, a kontrasztot és a szaturációt.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A programban háromféle képminőséget lehet megadni, Normal, Fine és Super Fine közül lehet választani, mi csak a „legjobb" minőségben fotóztunk, ezek után elképzelhetik kedves olvasóink, hogy ha ezek a fotók így sikerültek, akkor mi lett volna, ha ezt is lejjebb adjuk. Nagyon kicsi az optika látószöge, a végeredmény még különösebb nagyítgatás nélkül is szemcsés, mosott, fakó színekkel operál, a fixfókuszból adódóan pedig az élességet sem találja meg, abszolút festményszerűek a fotók. Videofelvételek 720p felbontásban, elméletileg 30 fps mellett készülhetnek, a végeredmény itt sem túl acélos, ide kattintva tekinthető meg.
A videolejátszó is a gyári Android rendszerből érkezik, 720p fájlokkal még képes elboldogulni, a Full HD tartalmakat viszont már nagyon nyögvenyelősen kezeli, ráadásul az ac3 kódolású hangokkal sem tud mit kezdeni. Szerkeszteni nem tudjuk az elkészült kisfilmjeinket, de még a feliratfájlokat sem támogatja a szoftver.
A gyári zenelejátszó alkalmazás képes előadók, albumok, dalok és lejátszási listák szerint szűrni a zenei tartalmakat, természetesen megjeleníti az albumborítókat, van benne véletlenszerű keverés, különböző ismétlési módok, illetve egy hangszínszabályzó, amit előre megadott sémák szerint vagy frekvenciatartományok szerint kézzel is beállíthatunk. A kihangosított hangminősége átlagos, kellően erőteljesen szól és mobilhangszórós mivoltához képest a mélyeket is megjeleníti, sajnos azonban nem szól elég tisztán ahhoz, hogy kimondottan érdemes legyen hallgatni.
| Teszt | Gigabyte GSmart Essence | Meizu m2 note | HTC Desire 820 | Sony Xperia M4 Aqua | Xiaomi Redmi Note 2 |
| Frekvenciaátvitel (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB: | +0,70, -0,15 | +0,10, -0,06 | +0,03, -0,20 | +0,02, -0,05 | -0,03, -0,15 |
| Zajszint, dB (A): | -93,1 | -90,4 | -91,2 | -87,7 | -98,0 |
| Dinamikatartomány, dB (A): | 91,3 | 90,5 | 91,2 | 88,1 | 94,1 |
| THD, %: | 0,0880 | 0,0170 | 0,0510 | 0,0075 | 0,0150 |
| IMD + Zaj, %: | 0,094 | 0,026 | 0,054 | 0,021 | 0,016 |
| Sztereó áthallás, dB: | -87,7 | -89,1 | -73,4 | -87,3 | -88,7 |
A mobilhoz tartozó fülhallgató zenei hangminősége már megszokott módon az értékelhetetlen kategóriát súrolja, telefonálásra viszont teljesen jól használható a felvevőgombos, in-ear kialakítású hangkeltő, amihez csak egy pár szilikon illesztéket kapunk. Sajnos hiába próbáltuk ki komolyabb fül- és fejhallgatókkal a telefont, a benne lévő DAC minősége nagyon harmatos, ezt igazolták az audio mérések is, a furcsán hullámzó frekvenciamenet és az átlagosnál jóval magasabb zajszint önmagáért beszél.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
