Külső, kijelző

A készülék mai viszonylatban is kiemelkedő erőssége külseje. A specifikáció két év leforgása alatt nagyjából a belépő szintre inflálódott, a kialakítás viszont időtállónak bizonyult. Az egyszerű, szögletes designt a fém és üveg teszi teljessé, az összeszerelés minősége kifogástalan, az illesztések hajszálpontosak, emberi erővel – mással meg értelemszerűen nem próbálkoztunk – képtelenség megnyekkenteni, a körbe futó fémkeret csiszolása és ergonómiája pedig a legújabb csúcskészülékek színvonalát idézi. Habár a hátlap nem ívelt, nyoma sincs éles felhangoknak, kompakt méretéből adódóan pedig kényelmes fogás esik rajta. Az egyetlen kifogásolható megoldás talán az, hogy mind a bekapcsológomb, mind pedig a hangerőszabályzók bal oldalon találhatóak, amit a jobbkezes felhasználók akár kényelmetlennek is találhatnak. Vagy nem. Ez nyilván ízlés dolga. Az előzékenyen felszerkesztett hátlapi fóliát érdemes azonban eltávolítani, nem csak azért, mert irgalmatlanul maszatosodik, de a tapasztalatok alapján a Gorilla Glass 3 üveggel borított hátlap nem is annyira kényes, mint amilyen esztétikus fedetlenül.

[+]

Az anyaghasználat ellenére az eszköz rendkívül könnyű, mégsem kelt súlytalan érzetet a prémium textúráknak köszönhetően. A 4,8 hüvelykes kijelző 139,8 x 67,4 x 5,1 milliméteres és döbbenetes 97 – egyéb források szerint 95,5 – grammos házban kapott helyet. A megjelenítőt körülvevő alsó és felső káva a fekete színváltozat esetében ugyan nem szembetűnően, de kétségkívül vastag. Viszont ez esetben is elmondható, az opcionálisan ki is kapcsolható háttérvilágítással rendelkező, fix elhelyezkedésű előlapi érintőgombok legalább nem a kijelzőből rabolnak értékes centiket, gépelés közben pedig garantáltan nem akadunk beléjük minduntalan. Felül látszólag kizárólag a beszédhangszóró és az 5 megapixeles szelfikamera kuporog az egyébként indokolatlan méretű helyen, de a funkciók és a specifikáció alapján valahol ott kell rejtőznie a közelség- és fényérzékelő szenzornak is. Alant a már hivatkozott érintőgombok, középen Home, balra menü, jobbra pedig vissza elrendezésben.

[+]

A 4,8 hüvelykes, 1280x720 HD felbontású AMOLED kijelző 309 ppi-t és korrekt megjelenítést jelent, a tűéles jelző nem áll meg, de a színek és kontrasztok szépek, már amennyiben kedvünkre való az AMOLED jellegzetes, túlszaturált kalibrációja. A színhőmérséklet kissé hűvös, a láthatóság viszont a legerősebb napsütésben is értelmezhető fogalom. Főleg, ha az automata fényerő beállításokra még ráeresztjük az úgynevezett HBM funkciót, ami a különösen intenzív környezeti fényviszonyok további kompenzálására hivatott. A módok között az értesítési sávot lehúzva a beállítások fül alatt váltogathatunk, további finomhangolásra azonban nincs lehetőség, a fent említett HBM – jelentsen ez a betűszó bármit is – funkción kívül, amit a rendszerbeállítások megjelenítés menüpontja rejt.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az antennáknál három helyen megszakított oldalkereten jobb oldalt található az egy darab microSIM befogadására alkalmas tálca, amit a mellékelt tűvel szedhetünk elő. Az alsó élen középen a microUSB foglalat tátong, mellette a beszédhangszóró, jobb szélen pedig a 3,5 milliméteres jack csatlakozó, következésképpen a felső él abszolút érdektelen, leszámítva a harmadik antennaablakot. A hátlap nem eltávolítható, így az akkumulátorra vonatkozó kötelező információk a bal alsó sarokban éktelenkednek a monó hangszóró mellett. Fölötte Fly felirat, a bal felső csücsökben pedig a 8 megapixeles főkamera és LED villanó látható, ezek közül kizárólag a segédfény töri meg a hátlap síkját, illetve a középre pozicionált másodlagos mikrofon. A kamerát igencsak sarokba szorították, fényképezésnél nem árt ügyelni, hogy a biztos fogás érdekében se lógjunk bele valamelyik ujjunkkal. Vagy az órával megegyezően és észjárásunk ellenében döntsük jobbra a készüléket, ha fényképezni óhajtunk.

[+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!