Az elmúlt néhány hónapban annyi kiváló vezeték nélküli fülhallgató érkezett tesztasztalunkra, hogy muszáj a legapróbb hibákhoz is nagyon kritikusan állnunk. A Verse után nem sokkal megérkezett a következő Erato – ahogy azt többen megjegyezték az előző cikknél, a márkanév talán nem a legszerencsésebb –, ami hagyományosabb töltőkapszulával és egyfajta 3D-élménnyel próbálja felhívni magára a figyelmet. Ez utóbbitól alapértelmezetten nem szoktunk nagyon elájulni, és előrebocsátom, itt sem nagyon lesz rá szükség.

[+]

Az elegáns, fekete dobozt kinyitva nagy kontrasztot jelent a selyemfehér fülhallgatópár és töltőkapszula, a kecsesség azonban valahogy mégsem tartozik a Muse 5 előnyei közé, a kapszula sem könnyen zsebre vágható vastagságú, a fülesek pedig kimondottan méretesek, aki az apró, légies darabokat részesíti előnyben, nem ezt fogja választani. Összehasonlításképpen: tesztalanyunk műanyagból készült fülhallgatóházai nyomnak egyenként 10-10 grammot, tehát egy oldalból is könnyen kijön egy komplett vezetékes fülhallgató, de a termékkategóriánál maradva is 20-30%-kal kisebb a kütyük általános tömege, ami érzetre rengeteget számít.

Már kézben tartva sem apró [+]

Büszkén írják, hogy összesen 12-féle illeszték jár hozzá gyárilag, a szokásosan apró tartozékzacskó mellett ez úgy jön ki, hogy a fülhallgatóházra húzható szilikonrátét (FitSeal) háromféle méretben jár hozzá, a normál in-ear szilikonilleszték pedig négyfélében, XS-től egészen L-ig, de még a legnagyobb sem túl méretes, tehát megállapíthatjuk, hogy a Muse 5 a nagy fülkagylóval, de apró hallójárattal rendelkezők szűk csoportjának nyújt kényelmes viseletet. Nekem végül a saját gumiharangjaimat kellett bevetnem, amivel egyébként a hallójárati oldal tényleg passzolt, de hosszabb távon ekkora fülhallgatóház már egyáltalán nem volt kényelmes, és szerintem nem is állt túl jól a Muse 5.

Az én fülemből masszívan kilóg a Muse 5 [+]

A következő probléma a kezeléssel kapcsolatban adódott. Egyrészt hiába adna remek felületet a hatalmas a külső egy érintőpadra, swipe-os vezérléssel, ehelyett oldalanként egyetlen nagy gombbal vezérelhetünk mindent, ami a hangerővel, a számléptetéssel és a hangzással kapcsolatos, hiszen még egy Erato-alkalmazás sincs ezek konfigurálásra. Az igazi probléma, hogy a dinamikus 5,8 milliméteres microdriver és a ház kialakítása hajlamos az úgynevezett driver flex jelenségre, tehát behelyezéskor a zártsága miatt kellemetlen pattanása van, és igen, ezt ugyanúgy fogjuk „élvezni" minden egyes gombnyomásnál.

Ha már grafikus felület nincs, ahol láthatjuk, hogy milyen hangerőszinten vagyunk, és aktiválva van-e valamilyen 3D Mode, nyilván logikus, hogy angol beszéddel kommunikál felénk a füles, ezt meg is teszi addig, hogy tájékoztat a bekapcsolt és kikapcsolt állapotról, illetve arról, hogy csatlakozott a forráshoz, de ezzel véget is ért a felsorolás. A módok közti váltás úgy történik, hogy a kedves felhasználó négyszer megnyomja a bal oldali gombot, és ha kéttónusú csippanás van, akkor 3D-mód aktiválva, ha háromtónusú, akkor széles 3D aktiválva, ha négytónusú, akkor pedig kikapcsolva. Mindezt tartsuk fejben, és persze ha túlmentünk, akkor újabb, minimum nyolc kellemetlen nyomás a fejbe, mire visszatalálunk.

[+]

Áttérve a hangminőségre jóval pozitívabb képet adhatunk az eszközről, először is a méretes, zárt ház hátrányai mellett meg kell jegyezzük, hogy ha jól illeszkedik, egy kiváló passzív zajszűrés az előnye, ami tényleg elnyom minden zajt, így nem szükséges magas hangerőkön hallgatni, hogy az utca és a környezet zaját eltüntessük zenehallgatás közben. A mélyek testesek és valódiak, inkább komótosnak, mint feszesnek mondanám őket, de az akusztikus élményt kimondottan teljessé teszi. Továbbá nem ismeretlen fogalom a részletesség, nincs elmosva a középtartomány, a magasakban is érezhető szeparációt fedezhet fel, aki odafigyel, így lényegében a teljes frekvenciatartományban tud érdekeset mutatni a kütyü, noha alapvetően érezni lehet, hogy a hangsúly a mélyeken van, ami ennél a fülhallgatónál engem nem is zavart, hiszen tényleg jó a reprodukció.

A Jabra Elite Active 65t mellett [+]

A termék az AAC és SBC kodekeken kívül AptX-et is tud, ami nagy előny, és a nanobevonatának köszönhetően egy IPX5-ös cseppállóságot is magáénak tudhat. Nem maradt más hátra, mint a beszélgetési hangminőség és az üzemidő. 100-100 mAh kapacitású telep van a fülhallgatókban, ezekkel körülbelül 4 órányi, közepes hangerejű zenélés jöhet szóba, nekem biztos nem maradna meg ennyi időn át a fülemben, de aki nagyon hosszúakat utazik vagy munkaidőben hallgatja, az biztosan értékeli majd, a töltőkapszula pedig további két teljes feltöltést tesz lehetővé.

A microUSB-csatlakozón keresztül körülbelül 1,5 óra kell, mire teljesen feltölt a dobozka, a füleseknek ennél jóval kevesebb is elég. A -42dB érzékenységű MEMS mikrofon nem szűri a zajt, de elhelyezkedéséhez képest remekül viszi át a hangokat a beszédpartnerünk felé, és természetesen fogadói oldalról sem tapasztaltunk halkságot vagy egyéb hibát.

Az Erato Muse 5 tipikusan olyan fülhallgató, amit előzetes próba nélkül biztosan nem mernék megvásárlásra javasolni. Az én fülemben stabilan ült, de igazán kényelmes sosem volt, akinek pedig az enyémnél kisebb fülkagylója van, azt jó eséllyel nagyon fogja nyomni ez a méretes fülhallgatóház. Az esetlen, béna kezelése megszokható és megbocsátható, a hangja pedig tényleg nem rossz és sok szempontból egyedi karakter, így kipróbálásra mindenképp érdemes – ha valakinek ez a meleg, tömör, de közben részletes hangzásvilág jön be igazán, elképzelhető, hogy minden apró hibát megbocsát majd neki, és a 30 000 forint körüli ára pedig tényleg kedvező. A 3D-effekteket én körülbelül két percig bírtam próbálgatni, normál esetben nagyjából azt kell elképzelni, mintha binaural-effektet tennénk minden zenékre, ugyanez széles módban pedig egy plusz visszhanggal dobja meg a repertoárt.

szentkuti11