DYU T1 - szenzor van, nyomaték nincs

A DYU megpróbálta marha olcsón kihozni a nyomatékszenzoros biciklijét, ez viszont számos kompromisszumot eredményez.

Bevezető

Most már szelektálgathatok. Mondhatom azt nyugodtan egy gyártónak, hogy kösz, de ezt a bringát nem óhajtjuk kipróbálni, mert ránézésre pont olyan, mint tucatnyi másik, amihez már volt szerencsém(?), nincs értelme. A DYU ajánlata viszont érdekesnek ígérkezett, mert alapból 850 euróért (334 ezer forint, de van a cikk végén kuponkód) kínál egy nyomatékszenzoros megoldást, amely összecsukható, relatív könnyű és megfelel minden európai és jelenleg hatályos magyar szabályozásnak is. Mi baj lehet? Nos, erről fog szólni ez az anyag.

A bringa 22,5 kg, a csomag már 30 kg volt a DPD szerint
A bringa 22,5 kg, a csomag már 30 kg volt a DPD szerint [+]

A cókmók EU raktárból érkezett meg, az országalapítási ünnepségsorozat pont úgy csúsztatta meg a szállítási időt, mint Kovács Zoltán tűzijáték-attassét a meteorológia, de egy héten belül lepottyantotta a kapu elé a DPD. Bevonszoltam a dobozt, amire ekkor már 30 kilogramm volt ráírva, de főleg azért, mert rogyásig volt csomagolóanyaggal, plusz természetesen a termék mellé kapunk egy csomó apróságot. Főleg egy töltőt, egy leírást és egy szerszámkészletet, ami elég értelmezhetetlen válogatás, mert van a szokásos bicskaszerű imbuszkészlet, meg még a rend kedvéért három extra csavarkulcs is, amik közül egyet kellett használni a pedálokhoz, egyet az első kerék rögzítéséhez, olyan méretű imbuszt viszont elfelejtettek csomagolni, amivel az ülést meg lehet húzni. Ez alapesetben pont nem lett volna probléma a szerkesztőségben leledző kollekció mellett, de a T1-et out of office kértem, itt pedig pont ilyen imbuszom nem volt. A szomszédban szerencsére igen, de na… az egy dolog, hogy az összes csavar más méretű a bringán (miért?), de hogy pont olyat nem is adnak hozzá, ami ahhoz kell, hogy rá is tudjak ülni…

Összeállt, mint a majonéz
Összeállt, mint a majonéz [+]

Persze szokás szerint érdemes nekünk csekkolni a fékeket (és húzni rajtuk annyit, hogy a maximális fékerő azon a ponton jelentkezzen, amikor még a kisujjunk befér a fékkar és a markolat közé), kell pumpálni a kerekekbe, érdemes meghúzni minden csavart (az összes létező méretű csavarhúzóval) és nyilván nem árt feltölteni azt a 10 Ah-s, 36 voltos akkumulátort, bár ez ugyebár egy kerékpár, akkor sem dől össze a világ, ha lemerül. Már csak azért sem, mert 22,5 kilogrammot nyom a mérlegen, ami az elektromos bringák világában nem számít soknak.

Hirdetés

Kialakítás

A gyártó azt mondja, hogy magnéziumötvözet a váz, ezért nem olyan nehéz a kerékpár. Hát a helyzet az, hogy három éve tesztelt Himo Z20 is pont ennyit nyomott a mérlegen, pedig abban is csak egy 10 Ah-s akku volt, ugyanígy össze lehetett csukni, csak az még nem kínált nyomatékszenzort. Ez az ötvözet viszont egy picit rugalmasabb, nem olyan merev, mint az acél, pont azért, hogy valamelyest kevésbé rázzon a jószág, de ennek nemigen éreztem eredményét. A DYU T1 amúgy bizonyos szögekből jól néz ki, de nagyon megosztotta a falusi közvéleményt a külső megjelenés, az biztos, hogy egyedi, mintha egy bumeráng kötné össze az első-hátsó kereket, amelynek a hajlításánál egy vaskosabb doboz nyúlik le a pedálokhoz. Emiatt pont úgy tűnik elsőre, mintha középmotoros megoldással lenne dolgunk (láttam is olyan júzert, aki még a termék megvásárlása után is ebben a hitben írt véleményt a webre), pedig nem, ez egy szokásos agymotor 250 wattos teljesítménnyel és ismeretlen mértékű maximális nyomatékkal, mert a DYU ezt nem közli a termék hivatalos oldalán.


[+]

A 20 inches kerekek ezúttal láthatóan nem terepre készültek, ami a gördülési ellenállás kapcsán örömteli, nem is zajosak az abroncsok, de elég vékonyak, szóval a városi kátyúkkal, villamossínekkel óvatosan kell bánni, ahogyan a süppedős, laza talaj sem barátja a kerékpárnak, próbáltam homokon és murván is a gépet. Aszfalton érzi jól magát, nem túl hepehupás földúton is egész vállalható, de nincs semmiféle extra csillapítás, szóval sajnos fog rázni.

Ez itt az összes kezelőszerv
Ez itt az összes kezelőszerv [+]

Az árcsökkentés (zárcsökkentés?) érdekében mindenféle extrának tekintett funkciót kidobáltak a bringáról, kapásból nincs fedélzeti kijelző. A DYU erre azt mondja, hogy az elektromos bringák általában gyorsabbak a hagyományos kerékpároknál, ezért jobb is, hogy nem vonja el a figyelmet az útról egy sebességmérő. Ennél nagyobb bullshitet nehéz lett volna a témában alkotni, egyrészt nem a sebességet akarom figyelgetni elsősorban, hanem mondjuk a megtett táv is érdekelne, másrészt fedélzeti kijelző híján a beállítási lehetőségek száma konkrétan zéró. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a bringával csak akkor fogunk 25 km/h-nál gyorsabban haladni, ha egy lejtőn gurulunk le, ez a tempó pedig távol áll a veszélyestől. Szóval azért nincs kijelző, mert az is megdobta volna az árat, az egyetlen kezelőszerv egy három lámpás LED, ami a töltöttséget jelzi, alatta egy darab gomb található. Ez hosszan nyomva a biciklit kapcsolja ki-be, röviden nyomva pedig az első lámpát, mert a hátsó nincs hozzákötve a rendszerhez, azt egy külön elem táplálja.

A szokásos váltó
A szokásos váltó [+]

A kormány jobb oldali markolata mellé viszont fel lehet tenni egy extraként adott gázkart. Ez gyárilag nem része a kerékpárnak, hogy az EU-s szabályoknak megfeleljen (és a magyar szabályoknak is), de nem nagy ördöngősség felrakni, onnantól pedig pedálozás nélkül is haladhatunk maximum 25 km/h-val. Sőt, sík úton hosszabb időre főleg így fogjuk tudni elérni ezt a végsebességet, mert a 7 fokozatú Shimano SIS Tourney váltó legnagyobb áttétele is kevés ahhoz, hogy huzamosabban tudjuk olyan tempóval tekerni a bringát, amivel kényelmes tartani a 25 km/h-t, egy komfortos lábmunkával úgy 20 km/h körüli sebességgel lehet haladni.

Gyakorlati tapasztalatok

A bovdenes tárcsafékekre most azért nem haragszom, mert ez tényleg nem egy gyors gép. Arra már inkább összehúzom a szemöldököm, hogy fordítva rakták fel, a bal oldali rántja a hátsót, a jobb oldali pedig az első féket. A kormány magassága nem állítható, aminek főleg az az oka, hogy pont akkora a kormányoszlop, amit tök jól le lehet hajtani úgy, hogy az első kerék mellé simuljon. A bringát pedig ketté lehet hajtani relatív könnyen, más kérdés, hogy a hajtási ponton a váz festése már most nem tűnik nagyon nívósnak. De az összehajtogatott DYU T1 valóban nem foglal helyet, egy sima lépcsőshátú autó seggébe is lazán be tudtam tenni.

Tényleg tud kicsi lenni
Tényleg tud kicsi lenni [+]

Az ülés magassága viszont állítható, itt is úgy van, hogy minél magasabbra húzzuk a nyeregcsövet, annál távolabb kerül a kormányoszloptól a júzer, hogy a hórihorgas arcok se verjék be a térdüket. Érdekes módon viszont nem lehet eléggé letolni ezt az ülést, szerintem 170 centis testmagasságnál alacsonyabb vásárlóknak már kényelmetlen (a gyártó szerint 160 centiméter az alsó határ).


[+]

A helyzet az, hogy menni vele nem rossz. Mármint nem csörög-zörög, elég stabil, nem kényelmetlen, rásegítés nélkül is tekerhető relatív könnyen. Ezt sajnos abból tudom, hogy a tesztre érkezett példány néha elfelejtett segíteni. Mentem vele sík úton, ahol nem kell sokat hozzátenni, ha kigurulok, akkor konkrétan semmit, aztán jött egy emelkedő és a motor néma maradt. Reset. Utána jó volt. Aztán megint volt egy pont, amikor nem indult be ott, ahol jól jött volna. Ezt a problémát a gázkar felszerelésével megoldottam, ha úgy éreztem, hogy nem segít, akkor megpöccentettem a kart és magához tért a rendszer, de biztos vagyok benne, hogy nem ez az üzemszerű ügymenet. Utána még hosszan tesztelgettem és nem jelentkezett újra a probléma, a gyártó nagyon sajnálta, hogy pont nekem lett vele ilyen bajom, azt mondták, hogy küldenek egy új vezérlőt hozzá, ha akarom.

Gázkar
Gázkar [+]

Mivel ez nyomatékszenzoros, ezért tényleg finoman adagolja az erőt. Olyannyira finoman, hogy talán ennél adagolhatna többet is egy adott pedálerő mellé, de ugyebár ezt nem lehet állítani. A DYU T1-gyel az ember inkább kerékpározik saját erőből egy kis támogatás mellett, mintsem fordítva. Az emelkedőkön sem fogunk 25-tel felrongyolni, ha meredek a táj, akkor válasszuk a legnagyobb áttételt, tegyük oda mi is magunkat és akkor meg fog jönni a segítség, de mondjuk 7-10 km/h-val fogjuk megmászni a dombot — pont olyan dinamikával, mint rásegítés nélkül, csak kevésbé döglünk bele.

Ez itt nem néz ki túl jól
Ez itt nem néz ki túl jól [+]

A hatótáv kapcsán ahány webshop, annyi ígéret, maga a DYU a leginkább optimális esetre 55 kilométert ír, ami okvetlenül túlzás. A gyakorlat a 35 kilométeres hatótávot hozta ki (és általában az összes ügyfél és tesztelő is erről értekezik), ha pedig csak a gázkart használjuk, akkor úgy 20 kilométer. Persze fedélzeti rendszer híján én is GPS alapján számolgattam, nem partner a háromlámpás visszajelző sem, mert pillanatnyi feszültség alapján kalkulál. A töltési idő 5-6 órás.


[+]

Összegzés. Adott egy egyedi kialakítású, tényleg kicsire összecsukható, nyomatékszenzoros bringa, amely nélkülöz mindenféle extrát. Nincs fedélzeti rendszer és kijelző, nincs csillapítás, nincs állítási lehetőség, a hátsó lánckerék áttételei nem alkalmasak igazán gyors haladásra, a hatótáv pedig 30-35 kilométer. Nem való tehát mindenkinek, de megvan a maga helye. Tipikusan azt gondolom, hogy ez egy belvárosi bringa (függetlenül attól, hogy én két falu között ingáztam vele), mert arra például maximálisan alkalmas, hogy az agglomerációból egy P+R parkolóba érkező autó csomagtartójából előkapja az ügyfél és betekerjen vele a város középe, aztán délután vissza. Azoknak is megfelel, akik alapból a belvárosi részeken közlekednek és laknak, ezt a bringát összecsukva be lehet rakni a liftbe simán és az előszobában sem foglal sok helyet. Kiesnek a képből viszont azok, akik dombosabb részeken élnek és/vagy szeretnének tekerni, oda ez a nyomaték és motorerő egyszerűen kevés, hosszabb túrákra sem érdemes vele elindulni, akik pedig tényleg azt várják, hogy mindent megold helyettük a rásegítés szintén kerüljék el, ezt azért valamennyire tekerni is kell. Futároknak sem tudom ajánlani (bár a 120 kilogrammos terhelhetőség még rendben is lenne), mert gyorsan nem lehet vele menni, vagyis rövidebb, inkább sík és nem túl sietős távolságokra alkalmas úgy, hogy egyébként maga a bringázási élmény egyáltalán nem rossz. Viszont ha ennyire kénytelenek vagyunk leszűkíteni az ideális felhasználás területeit, akkor az lesz a kérdés, hogy valamivel több mint 300 ezer forintért akarunk-e egy olyan biciklit, ami ennyi kompromisszumot követel meg tőlünk.

Bog

A kerékpárt a gyártó küldte el a számunkra, köszönjük. Itt lehet megvenni, az első öt vásárló a DYUZTE kuponkóddal 100 eurós kedvezményt kap.