Amikor még RIM volt
Noha a BlackBerry most épp BlackBerry néven létezik, nem volt ez mindig így. A kanadai céget ugyanis RIM (Research In Motion) néven alapították 1984-ben és elég sokáig pont nem gyártottak semmiféle telefont, de különböző kommunikációs és jelszinkronizációs termékek fejlesztésében részt vettek. Aztán az úgynevezett pager eszközök piacára szálltak be beszállítóként, ezek rövid üzenetek fogadására alkalmas kis ketyerék voltak, amelyeket aztán sírba tett az SMS. (Az SMS-t pedig a netes üzenetküldők, de ez most pont lényegtelen.)
[+]
Nyilván könnyen kitalálható, hogy a következő lépés az volt, hogy a RIM saját néven is gyártson ilyesmit, erre 1996-ig kellett várni, ekkor jelent meg a roppant fantáziadús nevű RIM 900 Interactive Pager, amely már netre is kapcsolódott és faxokat is tudott kezelni. Az alapító Mike Lazaridis viszont évekkel előbbre járt gondolatban, mint a piac. És amikor azt látta, hogy a terméküket igen kevesen használják emailezésre (noha erre képes volt), akkor felbérelte a Lexicon Branding nevű céget, hogy alkossanak egy új, ergonomikus gombsort. És amikor ez kész lett, akkor valaki észrevételezte, hogy ez úgy néz ki, mint egy eper, de végül a szeder mellett maradtak, mert a fekete készülékházhoz jobban passzolt. És innentől ismerjük a BlackBerry brandet.
[+]
1999-ben meg is jelent az első, már BlackBerry nevű pager (a 850-es), az első, telefonálásra is alkalmas gép pedig az 5810-es volt, amin egyébként nem alakítottak ki a beszélgetésekhez mikrofont és hangszórót, headsettel kellett használni. És innentől csak úgy ömlöttek a szeder alakú készülékek, de mire idáig eljutottunk, a RIM már igen komoly háttérinfrastruktúrát is kínált a telefonokhoz, amelyek az azonnali és biztonságos, céges IT-infrastruktúrába épülő szerverekkel együtt váltak egy komplex és megbízható ökoszisztéma részévé. És elég sokáig a BlackBerry modelleket céges telefonként lehetett látni, hiszen az emailezéshez elengedhetetlen volt, hogy legyen a háttérben egy BES (BlackBerry Enterprise Server), amely nem egy filléres kis dobozka volt otthon a hűtő tetején.
[+]
Mondhatjuk, hogy ha a telefonos iparágat nézzük, akkor ekkoriban élte a BlackBerry a fénykorát, szinte csak ők tudtak a még döcögő GPRS technológián olyan adatforgalom-gazdaságos és a teljes céges infrastruktúrával együttműködő, push-alapú levelezést nyújtani, amit egyébként ma már kábé mindenki alapvetőnek gondol bármilyen okostelefonon. És pont ez az előny kezdett el olvadozni akkor, amikor az okostelefonok (főleg a Symbian) széles körben elkezdtek terjedni, már nem csak a BlackBerry eszközök kiváltsága volt a mobil levelezés, úgyhogy alkalmazkodni kellett a helyzethez és ez többé-kevésbé eleinte sikerült is.
Curve, Pearl, Storm és a többiek
A RIM-nél rájöttek, hogy ahhoz, hogy továbbra is legyen piacuk, ki kell lépniük a céges környezetből és az eddig kifejezetten célszerszámnak tartott telefonoknak kapniuk kell olyan tulajdonságokat és funkciókat is, mint ami akkoriban menő volt. Kamera, színes kijelző, multimédiás dolgok, még navigáció is került számos termékben 2007 és 2013 között, létrejöttek különböző albrandek, mint amilyen a Curve, a Bold, a Pearl és a Storm voltak. Az érintőkijelzőt sokáig nem vonták be a kezelhetőségbe, eleinte oldalsó görgőgombbal és funkcióbillentyűkkel operáltak, aztán megjelent a gombsor fölé biggyesztett trackball (és ezzel volt is gond bőven), majd később az optikai touchpad.
[+]
Ez volt az az időszak, amikor a kísérletező kedvű kanadaiak egészen újszerű eszközökkel is megörvendeztették a publikumot, mint amilyen a szétcsúsztatható kialakítású Torch, vagy a Pearl, ahol egy gombhoz két betűt rendeltek és egy újraírt prediktív szoftver próbálta kitalálni, hogy mit szeretnénk gépelni. Különleges volt a Storm, ahol a komplett kijelzőt be lehetett nyomni az OK funkcióhoz, ha csak érintettünk, akkor kijelölte a menüpontokat a szoftver (nahát, némi hasonlóságot lehet felfedezni a most menő 3D Touch kapcsán), mindezek közben pedig a BB OS szépen fejlődött, jöttek ki az újabb és újabb verziók, egészen a 7-esig bezárólag
[+]
Rájöttek arra is, hogy néha elég, ha csak a szoftvert licencelik más gyártók számára, így vált BB-kompatibilissé egy csomó Symbian alapú Nokia, a csillagszerű Siemens SK65, vagy éppen a Sony Ericcson P910, hogy csak néhányat emeljünk ki a listából. Szintén a mainstream piac felé történő nyitás eredménye volt a BIS szolgáltatás, ami egy virtuális BES-nek volt tekinthető, ahol a felhasználóknak lehetett olyan BlackBerry fiókjuk, mintha egy BES lett volna a telefonjuk mögött. Aztán persze egy idő után már erre sem volt szükség.
[+]
BB10 és Android
A BlackBerry a 2010-es évek elején egyre többet vesztett piaci részesedéséből és jelentőségéből, legalábbis okostelefonos fronton. Az Android és az iOS térnyerése a kanadai céget sem kímélte, úgyhogy 2013-ban megrázták magukat és újra letettek valamit az asztalra, ami bizakodásra adhatott okot. Ez volt a BB10-es oprendszer, amit szinte a nulláról írtak újra, a RIM nevet elhagyták (illetve hivatalosan is átnevezték magukat BlackBerry-re), illetve rögtön bemutattak egy olyan telefont, amit a mai napig sokan szeretnek és használnak, ez volt a Z10.
A Z10 után jött a Q10, a Q5, a Z3 és a Z30, megint volt QWERTY gombsoros eszköz (ezek neve kezdődött Q-val) és közben pofozgatták a rendszert is, amire egyre több alkalmazás vált elérhetővé, mivel az Androidra fejlesztők relatív egyszerűen portolhatták már meglévő alkalmazásaikat a BB10-re. De az igazán nagy okosság az volt, hogy egyszer csak simán elkezdték futtatni a BB10-es telefonok azokat az androidos alkalmazásokat, ahol nem volt szükség a Google egyéb szolgáltatásaira. Majd megjelent a formabontó és a mai napig állandó rácsodálkozást indukáló Passport, ami a BlackBerry talán egyik legjobb készüléke volt.
De még így sem tudták áttörni azt a képzeletbeli falat, ami ahhoz kellett volna, hogy a BB visszatérjen az ismert gyártók közé. Nagyságrendileg több telefon értékesítésére lett volna szükség, ám mivel a BB10-es készülékek nyitóára általában mindig olyan volt, mint egy lábon kihordott infarktus, ezért csak a meglévő vásárlóközönségére támaszkodhatott a vállalat, úgyhogy megint változtatni kellett. És akkor jött be az Android, ami felemás érzéseket keltett a cég ügyfeleinek és rajongóinak körében.
Íme az első androidos BlackBerry: a Priv [+]
Az első ilyen termék a PRIV volt. Egy fantasztikus hardver (jórészt Samsung alapokra építve) és a külső szemlélő, valamint a kevésbé hozzáértők számára teljesen szokványos, robotos rendszer, néhány BlackBerry alkalmazással meglöttyintve. Persze a háttérben azért bőven voltak egyedi, rendszerintegritási, biztonsági és a levelezést-időmenedzsmentet megkönnyítő húzások és megoldások a PRIV szoftverében (a Hub, a DTEK, a saját gombsor stb.), de ez nem mozgatott meg sokakat, főleg a PRIV ismét horrorisztikus árazása mellett. A második modell a szerencsétlen nevű DTEK50 volt (és van), ami már teljesen a TCL (Alcatel) gyártósoráról került le és ezzel gyakorlatilag eljutottunk oda, amit a napokban be is jelentett a cég: ők maguk már nem fognak nekiállni telefont gyártani.
[+]
A BlackBerry okostelefonok tehát nem tűnnek el (számos félresikerült interpretáció ezt sugallja), csak éppen a cég úgy látja, hogy hardvert már akárki tud gyártani, úgyhogy adnak szívesen ehhez szoftvert, optimalizálást, márkanevet, de ők maguk már nem fognak tervezni és gyártani telefont. Hogy ez milyen minőséget jelent majd az ezután BlackBerry néven érkező, bárki által összeüthető készülékek kapcsán az nyilván fontos és remélhetőleg a kanadaiak jókora kritériumlistát raknak össze a jelentkezők számára, de úgy fest, hogy olyan, sokkal jövedelmezőbb iparágakra fókuszálnak, mint az autóipar, ahol a QNX platformmal igen erősen és régóta jelen vannak már, illetve a különböző kommunikációs és menedzsment szoftverek fejlesztése és üzemeltetése. Ezeken a területeken a BlackBerry továbbra is erős, pénzügyileg stabil, logikus tehát, hogy a nehézségekkel és alapvetően veszteséggel üzemelő telefongyártásból végleg kiszállnak. Egy színfolttal kevesebb van az okostelefonos piacon, noha a márkanév nem tűnik el.
Bog
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
