Doboz, külső
Fekete dobozt kaptunk. Az iPhone 5 ugyanis szakít ilyen téren a hagyományokkal, a fehér színű készülék fehér csomagban jön, a fekete pedig feketében. A mattra festett pakk kicsit poszt-apokaliptikus hangulatot áraszt, nagyobb is picit, mint korábban. Felül ül a készülék, alul pedig több meglepetéssel is szolgál a csomag, hiszen új füles (EarPods) és az új csatlakozóhoz (Lightning) dukáló kábel helyezkedik itt el. A korábbi, széles, 30 pines megoldást váltja ez a vékonyabb kialakítás, ami miatt sok kritikát kapott az Apple. Egyrészt az a rengeteg eddig eladott Apple készülék és a talán még több tartozék mind a régi csatlakozót képes csak kezelni, másrészt sokakban felmerül a kérdés, hogy ha már váltanak, akkor miért nem az iparági szabványnak tekinthető microUSB került ide.
Ennek nyilván vannak anyagi okai, hiszen a microUSB használatáért nem kell licenszdíjat fizetni és engedélyt kérni, míg az Apple saját szabványát csak olyan cégek használhatják, akik megegyeznek a cupertinoi gyártóval. Másrészt a közel 30 dollárért külön megvásárolható átalakító is szépen fog fogyni, ugyanakkor az Apple azt közölte, hogy a Lightning csatlakozón keresztül több adatot tudnak átvinni, mint a microUSB-n, plusz van egy bónusz kényelmi funkció, ugyanis teljesen szimmetrikus a csati, azaz mindegy, hogy miképpen közelítünk a kábel végével. Itt azért halkan érdemes megjegyezni, hogy azért az indukciós töltési megoldásnál (amit mondjuk a Nokia Lumia 920 használ) kevés egyszerűbb dolgot lehet mutatni, hozzátéve azt is, hogy ez persze adatátvitelre nem használható.
Ha már a csatlakozóknál tartunk, azt is érdemes megjegyezni, hogy a 3,5 mm-es jack is alulra költözött, ez sokak szerint hasznos, nekem speciel pont tökmindegy. Maga a telefon viszont bestiálisan jól néz ki, képeken talán nem is jön annyira át, hogy ebben a fekete színben, a mattra csiszolt fémes hátlappal mennyire zord és egyszerre elegáns. Az iPhone 4-gyel megkezdett, kissé szögletesre vett formavilág köszön vissza, de mivel az eszköz kecsesebb, hiszen hosszabb és vékonyabb, ezért tényleg kifejezetten frankó látvány. Kézben fogva először az tűnik fel mindenkinek, hogy milyen légiesen könnyű, ami a felhasznált anyagok tükrében igazi mérnöki bravúr, úgy lett 28 grammal karcsúbb a masina, hogy alig pár százalékkal lett kisebb a térfogata az elődmodellnél.
Szemből a megnövelt kijelző fog feltűnni, az iPhone beállt a sorba és most már 16:9-es képarányú az ablak, ami 640x1136 pixeles felbontással párosul, mindez pedig 4 inchen valósul meg IPS technológiával. Ez 326 ppi-t jelent, ami az Apple szerint továbbra is kiérdemli a Retina titulust. Finoman szólva is gyönyörű a képélesség, ám ma már az iPhone nincs egyedül ezzel a képességével, androidos berkekben találunk simán hasonlót, akár jobb felbontást is, bár általában nagyobb méretben. A hosszában megnövelt kijelző az Apple szerint azért lett éppen 4 inches, mert ez illeszkedik egy átlagos tenyérbe. Ami egyébként igaz is, mi régóta azon a véleményen vagyunk, hogy 4-4,3 inch között van az ideális méret, a gond csak az, hogy az Apple a korábbi, 3,5 inches kijelzőről is ugyanezt állította. Ha azonban ezen a kommunikációs ellentmondáson túllendülünk (s miért ne tennénk?), akkor tény, hogy az iPhone 5 mérete, fogása, kijelzője abszolút belefér abba a kategóriába, amire rá lehet sütni, hogy egy kézzel is vidáman használható.
Az előlap alsó részére a ma már ikonikus, süllyesztett közepű gomb került, remélhetőleg megtartva az iPhone 4S azon vívmányát, hogy jobban szigetelték a korábbi verzióknál, ugyanis régebben az ide bejutó szennyeződések miatt hektikussá válhatott a működés. A kijelző felett van a hangszóró nyílása, s pont középre került a belső kamera is, amely immáron 1,2 megapixeles, azaz 720p videó rögzítésére is alkalmas. A telefon alján három mikrofon is helyett kapott, hogy a zajszűrés a korábbiaknál tökéletesebb lehessen. Az alulra került csatlakozókról már esett szó, felül csupán a megszokott bekapcsológomb árválkodik.
Oldalt sincsenek nagy változások, legalábbis a kezelőszervek tekintetében. A bal felső csücsökben a némításért felelős kapcsoló található, alatta a hangerőt szabályozó, kerek gombok. A készülék másik oldalára került a SIM-et rejtő fiók, amelyet kis tűszerű cuccal tudunk nyitni. Ide a világon először nanoSIM tehető be, ami a microSIM-nél még kisebb egy fokkal, hogy ennek tényleg van bármi értelme, arról engem senki sem fog meggyőzni. A normál méretű és a microSIM-ből is előállítható lapka annyival nem kisebb, hogy ez bármit is számítson egy 4 inches telefonnál, viszont most szívhatunk még egy átalakítóval, hogy még nagyobbakat anyázhassunk akkor, ha egy kutyaközönséges, középkategóriás telefonba költöznénk esetleg vissza. Nagyon remélem, hogy a többi gyártó nem megy ész nélkül az Apple után és maradnak a microSIM mellett, amit szintén utálunk, de valamennyire már legalább megszoktuk.
A hátlap szerintem az iPhone 5 legfrankóbb része. Fém és üveg, matt árnyalat, semmi felesleges sallang, ez egy formatervezői mestermunka. Jól néz ki, jó a tapintása és igazából nem tudom, hogy ki hogy van vele, de ha megkérdezik, akkor én semmi mást nem várok el egy hátlaptól, mondjuk magamtól ezen nem gondolkodom. A felső részre került a kamera, a mikrofon lukacskája és a villanó, középen pedig a cég logója feketéllik. Az egész telefon első osztályú módon van összerakva, mind a design, mind a felhasznált anyagok minősége elsőrangú. Csak ez a fránya kopási hiszti ne lenne, márpedig nálunk is jelentkezett a dolog, a készülék jobb oldalán, az előlap peremén van egy aprócska sérülés, amiről fogalmunk sincsen, hogy miképp keletkezett, lévén még csak asztalra sem nagyon tettük a kicsikét. Ám ezzel a jelek szerint nem vagyunk egyedül, legalábbis a Gizmodo felhívására meglehetősen sokan jelezték, hogy van hasonló gondjuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
