Mi ez? Hogy néz ki?
Az Apple újdonságainak tesztelése mindig embert próbáló feladat. Emlékszem, hogy annak idején milyen nehezen és lassan kaptunk egy telefonálásra alkalmatlan példányt az első iPhone-ból (és a szerencsések között voltunk, hogy egyáltalán kaptunk), amit a szintén két részletben tesztelt 3G követett. A 3GS már gyorsan hozzánk került, közben Magyarországon is eladtak rengeteg iPhone-t, azt hittük, hogy az iPad beszerzése nem fog gondot okozni, pedig okozott. Ráadásul nemrég az is egyértelművé vált, hogy az öreg kontinensre némi csúszás után fog csak eljutni az almások újdonsága, mivel az Egyesült Államokban hatalmas az érdeklődés iránta — csak arra nem jött rá senki, hogy a hatalmas érdeklődés részben az Európába hozott készülékek szürkeimportja miatt van, léteznek olyan országok, melyek az iPadet nem is engedik át a vámon. Az Apple PR-os munkatársai persze azt sem vették figyelembe, hogy az iPad az emberek szemében Európában már kapható, a jelenleg forgalomban lévő eszközben ugyanis nincs GSM-modul, tehát nincs SIM-lock sem, a Wi-Fi itt is ugyanúgy működik, mint a tengeren túlon, kisker behozza, európai ember megveszi, de az Apple-nek nyilván nagyobb bolt lenne, ha az ő hivatalos viszonteladói árulnák. A mi szempontunkból a lényeg persze az, hogy az iPad megérkezett a szerkesztőségünkbe, hála az Absolute! / HIT SPACE-nek, akik pár napra a rendelkezésünkre bocsátottak egyet.
Az iPadről valószínűleg minden olvasónk hallott ezt-azt. Az Apple internettáblájáról van szó, melyről már évek óta megy a pletykálkodás, a bejelentés után pedig jött a nagy csalódás, sokan ugyanis nem ezt várták. Az iPad ugyanis kis túlzással egy megnövelt méretű iPod Touch, nem egy OSX operációs rendszert futtató számítógép. Genetikailag tehát közelebb áll a telefonokhoz, ami persze nem feltétlenül baj, viszont talán kevésbé hangzik jól, elvégre árban a cucc inkább a notebookokhoz közelít, mint az okostelefonokhoz. A megjelenés előtt rengetegen viccelődtek és élcelődtek rajta, nekünk ez a kedvenc videónk:
Fentiek ellenére (azaz, hogy ez nem más, mint egy bazi nagy iPod Touch) az iPad igencsak keresett termék. A hazai almaőrültek már mind szereztek valahogyan egy ilyen készüléket, s persze mind azt írja, hogy milyen kafa, milyen übercsodálatos és mennyire jó kezelni. És ebben tökéletesen igazuk is van. Csak a "minek még egy kütyü" és az "ennyi pénzért megéri-e" kérdéskörök megválaszolása büdös kicsit. Illetve számunkra még mindig nyitott a "mire jó ez az egész egyáltalán" terület is. A következőkben némi tényszerű ismertetőt követően erre is keressük a választ.
Azt korábban is tudtuk, hogy az iPad kijelzője hatalmas. A specifikáció szerint a képátló 9,7 hüvelyk, a felbontás pedig 768 x 1024 pixel (vagy 1024 x 768, attól függ, hogy hogyan tartjuk), ami ugye 4:3-as képarányt sejtet. A kijelző mérete nagyjából 20 x 15 centiméter (!), ami az iPhone 7,6 x 5,1 centiméteres megjelenítőjénél jelentősen nagyobb. Maga a masina egyébként 242,8 x 189,7 x 13,4 milliméteres kiterjedésű (az A4-es lapnál tehát kisebb), a nálunk járt, 3G-t nem tartalmazó verzió tömege 680 gramm, a még nem kapható, microSIM foglalattal rendelkező gép ennél 50 grammal súlyosabb.
A méretekből nagyjából már mindenki rájöhetett, hogy az előlapot szinte teljes egészében a kijelző foglalja el. Van ugyan körülötte egy nagyjából két centiméteres fekete keret, mely alul az iPhone-ról ismerős gombot rejti, de mást nagyítóval sem találunk erre, a lényeg itt a kijelzőn van. Ami nem szép, hanem egyenesen csodálatos. Erre tényleg nincsen más szó, a pixelek elképesztően aprók, a színek élénkek, a betekintési szög hatalmas, gond egyedül a fényerővel van, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. A problémát az jelent(het)i, hogy a háttérvilágítás minimum értéken is elég nagy ahhoz, hogy éjjel a sötét hálószobát úgy bevilágítsa, mint egy gyenge lámpa. Az olvashatásággal egyébként más körülmények között nem lesz gond, a beépített fényérzékelő szenzor képes a fényviszonyoknak megfelelően tologatni a fényerőt, megteremtve a lehetőségét, hogy az iPadet verőfényes napsütésben is simán tudjuk használni. Mellesleg egy IPS-technológiás TFT-panelről van szó, mely kapacitív érintésérzékelő technikával bír, ráadásul a több ujjal való tapicskolást is észleli, ami egy Apple termékkel szemben egyébként alapvető elvárás. Az IPS-panelek minősége sokkal jobb, mint a netbookokban és táblagépekben általában hasznlát TN-es paneleké, igaz, fogyasztásuk is jóval nagyobb, pont ezért nem elterjedtek A borítás kemény és ellenálló, a magyar nyelvben kevésbé használt "oleophobic" (oleofobikus) borítású, csak úgy, mint pár márkásabb napszemüveg és az iPhone 3GS. A speciális védőréteg elvileg meggátolja az ujjlenyomatok lerakódását, legalábbis papíron, mert az ujjlenyomatok az iPad kijelzőjén is hamar megjelennek, viszont az átlagosnál könnyebb őket letörölni, valószínűleg ez a dolog nyitja. Az ujjlenyomat-mentesség királya tehát továbbra is a HTC Hero, a teflon borítást mások is elkezdhetnék már használni.
A hátlap enyhén íves, a 13,4 milliméteres méret a legvastagabb pontjára értendő, a széleknél vékonyabb. Egyetlen darab aluminiumból lett kimaratva, a közepén egy alma logó üldögél, mely remélhetőleg nem lesz pár hét használat után karcos. A gond az, hogy a fém felület semmilyen csúszásgátló megoldást nem kapott, ha pedig nincs tokunk a masinához (bár miért ne lenne), akkor nagyon könnyen kicsúszhat a kezünkből, én is majdnem elejtettem párszor a pár napos tesztidőszak alatt.
Az oldalsó részek nem különösebben érdekesek. Felül a bekapcsoló gombot és a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenetet találjuk, jobbra a hangerőszabályzó gombok és a giroszkópot kikapcsoló csúszka került, alul pedig az eszköz töltésére használatos Dock Connector és a monó hangszóró került. Véleményem szerint szükség lett volna két hangszóróra, ha ugyanis filmet nézünk az iPaden, hallani fogjuk, hogy a hang az egyik irányból erősebben jön, ami véleményem szerint nagyon zavaró. Megoldást jelenthet a fülhallgató használata, ilyet viszont nem kapunk a masinához, csak egy hálózati töltőfejet és egy adatkábelt.
Mit tud?
Az iPad lelke egy 1 GHz-es órajelen ketyegő Apple A4 processor, mely a 3GS-ben lévő Samsung chiphez és a Qualcomm Snapdragonhoz hasonlóan ARMv7 architektúrára épül. Memóriából félhivatalos információk szerint 256 MB került a gépbe, a képi világért pedig napjaink egyik legerősebb mobil grafikus chipje, a PowerVR SGX 535 felel. Bizony, ez a hardver kísértetiesen hasonlít az iPhone 3GS-ére és a harmadik generációs iPod Touch-éra (igaz, ezeknél az órajel alacsonyabb, 600 MHz), joggal hihetnénk hát, hogy az iPad egy lassabb gép a nagyobb felbontású kijező miatt, ebben az esetben hatalmasat tévednénk. Az iPad ugyanis elképesztően gyors, pont olyan, mint a 3GS, de egy ekkora kijelzőn ez még látványosabb, a használat élmény. Van benne Wi-Fi, Bluetooth, a multimédiás tárhely mérete pedig felszereltségtől függően 16, 32 vagy 64 GB lehet. Hamarosan megjelenik belőle egy SIM-foglalattal is ellátott verzió, mellyel telefonálni szintén nem lehet majd, viszont legalább a mobilinternet működni fog - már ahol van normális lefedettség. GPS is csak ebben a verzióban lesz.
A nagy kérdés viszont az, hogy mire lehet használni az iPadet? Az ugyanis egyértelmű, hogy a megnövelt kijelző ellenére ez a cucc kvázi kevesebbet tud, mint az iPhone, nincs benne GSM-modul, amelyikben meg lesz, azzal sem lehet majd telefonálni, a microSIM körüli mizériáról már nem is beszélve (nyilván azért lesz ilyen benne, hogy a legkisebb szolgáltatók ne tudják olyan könnyen felvenni a kínálatukba a terméket). A kamera is kimaradt a történetből, az Apple gyűlölői ebben a tényben egy kellemes támadási felületet találtak, a cég védői pedig minduntalan hajtogatják, hogy fölösleges az ilyesmi. Én mindkét tábornak igazat adok, hátulra talán fölösleges lett volna egy két-három megapixeles érzékelőt berakni, mert azok a fotók ezen a kijelzőn nem mutattak volna jól. Viszont az előlapra kellett volna egy kamera, alul mondjuk van éppen egy mikrofon, a szoftveres oldalon viszont nem ártana valami VoIP megoldás, akár Skype, akár egy saját fejlesztésű: a lényeg, hogy egy ilyen megoldással szuper lett volna interneten keresztüli videóhívásokat indítani.
A készüléket feléleszteni az iPhone-hoz hasonlóan a fent lévő kis gomb megnyomásával tudjuk, a képernyőzár pedig az almás telefonról oly kiválóan ismert virtuális csúszka elhúzásával oldható. Ezzel el is érkeztünk a kevés és aprócska ikont tartalmazó főmenübe, majd gyorsan rájöhetünk, hogy az iPad szoftveres kínálata a leggyengébb az új generációs Apple tenyérgépek (iPhone-ok és iPod Touch-ok együttesen) közül. Felülre mindösszesen kilenc darab ikon került, a naptár, a névjegyzék, a jegyzettömb és a Google Maps funkcióját talán nem kell hosszasan ecsetelnem, azt viszont szükségszerű elmondanom, hogy mindegyiket nagy élmény használni a gépen. A naptár olyan, mint egy asztali naptár, a névjegyzék a nagy kijelző miatt jól átlátható és villámgyors, a jegyzettömb mókás, a térkép pedig egyszerűen döbbenetes, szintén a méretes megjelenítő miatt. Az ikonok között haladva gyorsan eljuthatunk a videókhoz, melyekből legfeljebb 720p-s HD felbontást bír lejátszani a masina. A gond ugye a magyar vásárlók számára az, hogy hazánkban nem működik az Apple filmboltja, a DivX/XviD formátumokat a gép nem ismeri, nálam tehát annyiban merült ki a videózás, hogy lehúztam pár HD felbontású trailert az Apple oldaláról, aztán azt mutogattam mindenkinek. A képminőség döbbenetes, a hangszóró is meglehetősen jól szól, az iPhone hangminőségét körbe röhögi (ez mondjuk nem nehéz), a mélyek is elég kellemesek, a gond tényleg csak az, hogy oldalról jön a hang. A YouTube működését szintén felesleges firtatni, az iTunes Store és az App Store már igényel egy kis kifejtést.
Az Apple a szürkeimportot úgy próbálja visszaszorítani, hogy az iPadeken egészen a hivatalos forgalomba helyezésig letiltja az európai accountokat. Ha tehát magyar bankkártyás iTunes regisztrációnkkal akarjuk használni az eszközt, gondban leszünk. A dologra három megoldás létezik: ha van amerikai bankkártyánk, csinálhatunk egy fizetős accountot, ha nincs, akkor kis trükközéssel regisztrálhatunk egy amerikai, de bankkártyát nem igénylő hozzáférést, melynek segítségével az ingyenes tartalmakat gond nélkül le tudjuk tölteni. A "c" opció pedig az, hogy az alkalmazásokat nem közvetlenül az iPadről, hanem a számítógépen futó iTunes-ról töltjük le, majd szinkronizáljuk őket, ez ugyanis működik a magyar accountokkal is. Az App Store-ban egyébként két kategória van, az iPad és az iPhone alkalmazásokat ugyanis egyaránt futtatja a gép, utóbbiakat a képernyő közepén, piciben, de az ablakot egy gombnyomással ki tudjuk nyújtani. Ez a játékoknál teljesen oké, a szöveges alkalmazások viszont csúnyán pixelesek lesznek így, az iPhone alkalmazások közül tehát érdemes a játékokat preferálni.
Alul további négy fontos alkalmazást találunk. A Safari webböngésző gyönyörűen jeleníti meg az oldalakat, villámgyors, a giroszkóp forgását a rendszer többi részével együtt gyorsan követi, a gond csak az, hogy a Flash-alapú tartalmakat képtelen megjeleníteni. Ez megint egy hitvita, a Mobilarena véleménye az, hogy a Flash egy fontos és meghatározó része a weboldalaknak, mely nélkül lehet élni, de a teljes internetezési élményhez elengedhetetlen, mivel videók nem csak a YouTube-on vannak. A következő ikon az e-mail kliensé, ez is jól működik, levelezésre tökéletesen alkalmas. A sorban a harmadik a képnézegető, az iPad használatával fotóinkat villámgyorsan, kényelmesen és elképesztő minőségben tudjuk nézegetni, ez jó. A negyedik ikon a zenelejátszóé, cover-flow ugyan nincs a funckiók között, de más szempontokból ez ugyanaz, mint az iPhone lejátszója, de a kezelőfelület természetesen át van szabva a nagy kijelzőhöz. Én itt egyedül az albumborítókkal gyűrköztem, az általam használt 500 x 500 pixel körüli borítók ugyanis picik az iPad kijelzőjéhez, pixelesen jelentek meg, ha tehát iPadem lenne, újra végig kellene játszanom a "lemezborító beszkennelése, majd iTunes-ba integrálása" folyamatot, csak nagyobb felbontású képekkel kellene dolgoznom. Úgy érzem, hogy ezt egyszer is elég volt megcsinálnom a komplett zenetárammal, mostmár inkább azt várom, hogy az iTunes zeneboltja hazánkban is működjön, abból majd le lehet tölteni a nagyfelbontású, jó minőségű borítókat is.
Az alkalmazásboltból persze alkalmazások ezreit tölthetjük le, de ezek közül én most csak kettőt említenék meg, mert ezek az iPad nagy ütőkártyái. Az egyik az iBooks nevű online könyváruház és könyvolvasó program, mely gyönyörűen rajzolja elénk az elektronikus könyveket. A másik az elektronikus újság, melyből én a New York Times szerkesztőjének ajánlatát használtam, mely pár cikket jelentett. Kérem, elképzelhető, hogy ez a tartalom részben ki fogja váltni a nyomtatott újságokat, de nem úgy, mint a web, mert itt tényleg egy digitális újságról van szó, mely egész más jellegű, kevésbé interaktív, a tartalomra fókuszáló élményt nyújt. Döbbenetes volt látni a gyönyörűen betördelt cikkeket, erre nehéz szavakat találni. Fontos megjegyezni, hogy a képernyőforgatás az egész készüléken működik, minden menüpontban, minden szoftverben. Az iPadet gyakorlatilag nem lehet rosszul tartani, a kép mindig felénk fordul, ami nagyon jópofa. Ha valakit idegesít, az persze rögzítheti a pozíciót, ehhez csak az oldalt található csúszkát kell eltolna.
Az iPaden a gépelés nem jó élmény, sőt, kifejezetten kellemetlen. A nagy kijelző jó, egészen addig, amíg egy marha nagy klaviatúra meg nem jelenik rajta, mert egész más ám az iPhone-on villámként gépelni mindössze két hüvelykujj használatával, meg más dolog egyik kezünkben egy fél kilónál is nehezebb, kézből könnyen kicsúszó iPadet tartani, miközben a másik kezünkkel egy ujjal ütögetjük a gombokat. A méretesebb kezű férfiak mondjuk némi ujjtorna keretében megtehetik, hogy a masinát a széleinél fogják és hüvelykujjal gépelnek, de ez sem a legkényelmesebb módja a szövegbevitelnek, ráadásul a hölgyek nem tudják kivitelezni. Az ékezetes karakterek bevitele is béna, igazán elfért volna egy nagyméretű, magyar betűket is tartalmazó kiosztás a gépen, hely az van, de nem: a kiosztás az iPhone-é, tehát még a számok beírásához is meg kell nyomnunk egy külön gombot. Gáz.
Mire használjuk?
Vegyük szépen át, hogy elvileg mire használható az iPad.
Internetezés
Az iPaden internetezni marha jó, de komoly túlzásokat is hallhatunk vele kapcsolatban. Az biztos, hogy böngészni, olvasgatni sokkal kényelmesebb dolog a kanapéban fekve, mint az asztali számítógép előtt görnyedve, de nem szabad azt hinni, hogy a kanapéba csak az iPaddel lehet befeküdni. Ezt a cikket például egy MacBookról írom, miközben a kanapén terpeszkedem, marha kényelmesen érzem magam és közben gyorsan is gépelek, amit az iPaden ugye gyakorlatilag lehetetlen. Az iPad tehát egészen addig jó internetezni, amíg nem kell gépelni (a fórumozást vagy a blogolást tehát már el is felejthetjük) vagy amíg nem futunk bele egy videóba, amit a Flash támogatásának hiánya miatt nem tudunk megnézni. Az viszont tényleg jó, hogy ha kell valami információ az internetről, de minden számítógép ki van kapcsolva, az iPaden egy pillanat alatt elérhetjük.
Magam is megpróbáltam ezt a kanapés tehénkedést, láttam, hogy Steve Jobs is így csinálja, ő pedig akkora koponya, hogy biztos akkor így is kell ezt csinálni. Először is növesztenem kell fatörzs jellegű combokat, mert az én térdemen-lábszáromon billeg ez az atomnagy képkeret. Másodszor pedig nem, nem így a legjobb az iPad, hanem fekve. Hason, mint ahogyan az ember könyvet is olvas. A gépelés pedig tényleg kellemetlen, ha magam elé teszem egy asztalra a cuccot, akkor lehet vele viszonylag normális tempót elérni, de amint csak egy kezem van, vagy nincs hová letámasztani a tabletet, addig szenvedés. - Bog
Levelezés
Az iPaden csak addig jó levelezni, amíg mi kapjuk az üzeneteket, amint küldeni kell, jön a gépelés problémája. Megoldást csak az utólag megvásárolható billentyűzet jelent, akkor viszont már nagyjából ott vagyunk, mint ahol egy notebookkal vagy netbookkal lennénk, az "akárhol dolgozhatok" mobilitásnak lőttek.
Filmezés, zenehallgatás
Az Egyesült Államokban marha jó lehet filmet nézni az iPaden, erre én is pörögnék, ha lenne itthon filmbolt. Ott ugyanis 4-5 dollárért lehet kibérelni a filmeket, ami egy mozijegy ára, viszont így a barátnővel (barátnőknek meg baráttal) összebújva lehet élvezni az elképesztő minőségű filmeket. A zenelejátszás már kevésbé baráti, fülhallgató ennyi pénzért nincs (haha), zeneállványt a cucchoz nem lehet kapni (jól is nézne ki egy dokkolóban), zsebben meg nyilván nem fér el. Esetleg a "hátizsákból kivezetett fülhallgató" elvét lehet használni, ilyenkor viszont a számváltás és a hangerőállítás is komoly gondot fog okozni, viszont legalább mi lehetünk az utca bohócai, amiért egy egyszerű számváltás is fél percet fog igénybe venni.
Könyv és újságolvasás
Ezek nagyon jók az iPaden. Itt most nem csak a kiválóan működő, rengeteg ingyenes tartalmat nyújtó iBooks-ról és az előre betördelt újságokról, hanem a képes mesekönyvekről is beszélek, a külön alkalmazásként megvásárolható Alíz Csodaországban például olyan szép... várjunk csak, mennyire szép? Miért jobb a gyerek kezébe egy TFT-kijelzőt adni, mint egy igazi könyvet? Nem jobb, az e-könyveket pedig továbbra is inkább e-ink kijelzőn kell olvasni, jobb élmény, nem fárasztja annyira a szemet. Az iPad meg megmaradhat a digitális újságoknak, azok átfutására tényleg marha jó.
Játék
Az iPad nem egy játékgép, akárki akármit mond. Egy PSP annak ellenére, hogy marha régi hardverre épül, sokkal jobb játékélményt nyújt, az egész egyszerűen arra van kitalálva, ez meg egy univerzális "összvér", ami sosem lehet jobb egy specifikus célhardvernél. Az iPaden ugyebár nincsenek gombok, csak a kijelzőt lehet tapicskolni mondjuk a két hüvelykujjunkkal, miközben döntögetjük a masinát, a kezelés ebben ki is merül. Ezt BKV-n megpróbálni élmény, főleg, ha az iPaddel a kezünkben taknyolunk egy nagyot. A kezelés miatt a játszható játékok kategóriái is behatároltak, az autóvezetés például pont nagy élmény egy ideig, utána leszakad a kezünk a 60 dekás iPad hosszú időn át történő tartásától. Kipróbáltam rajta az iPadre készült Need for Speedet, nagyon szép, az oldalnézetes Mirror's Edge is kellemes élményt nyújtott, a Labyrinth is jópofa, tehát nem mondom, hogy rossz dolog iPaden játszani, de az biztos, hogy a jelenlegi megoldások közül ez semelyiknek nem konkurense. Az iPhone-os játékokban nem az a jó, hogy igényesebbek, mint egy kézikonzolon futók, hanem az, hogy mindig velünk vannak a zsebünkben. Az iPad viszont nagyon nincs mindig a zsebünkben.
Képnézegető
Az iPhoto-ból (Mac-only szoftver) feltöltött képek nézegetése nagy élmény az iPaden. Még jobb élmény lenne, ha kapott volna egy USB-host csatlakozót vagy egy kártyaolvasót, a fotósok pedig a természet közepén is megnézhetnék, hogy hogyan sikerültek a frissen elsütött gépeik. Azért nem mondhatjuk, hogy ez egy újabb kimaradt ziccer, mert kiegészítőként lehet kapni ilyen átalakítót.
Netbook funkciók
"Asztali" operációs rendszer és normális billentyűzet híján az iPad sosem fog kiváltani egy netbookot, ráadásul nem sokkal mobilabb, mint egy 13 hüvelykes notebook, mely funkcionalitásban ezerszer ráver az Apple új versenyzőjére.
Hosszú használat
A PC-khez képest gyenge, "mobilos" hardvernek persze megvannak a maga előnyei, nevezetesen, hogy a készülékben nincs ventillátoros hűtés, de így sem melegszik, ráadásul sokáig bírja szuflával. Egy töltéssel 10 óra aktív használatot (!) is elbír, ami nagyon jó. Igaz, egy jobb netbook is hasonló üzemidővel bír.
Az összegzés előtt nézzünk meg még egy videót, melyben az iPad képességeit mutogatom a tisztelt nagyérdeműnek:
Az iPad egy lenyűgöző eszköz, hihetetlen, hogy ezt a tudást ebbe a testbe már napjainkban is bele lehet rakni. A nagyméretű kijelző gyönyörű, de hosszú olvasásra technológiájából adódóan nem a létező legjobb megoldás. Más szempontokból pedig... lássuk be, az iPad egy megnövelt iPod Touch. Kellett, sokan örülnek neki, de a forradalomtól azért messze vagyunk. Főleg mi, magyarok, akik még videót sem igazán tudnak rajta nézni, ráadásul szépen betördelt újságunk és magyar nyelven olvasható könyveink sincsenek az Apple új csodájára. Nekem ettől függetlenül tetszett, ez a ma technológiájának egy elképesztő darabkája.
 |
| Apple iPad |
Bocha
Az iPadet a Hit Space hangtechnikai szaküzlet Apple specialistái biztosították a teszthez, amelyet a bemutatótermükben ki lehet próbálni.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
