Anycool i89 - fejlődnek és másolnak

Kína, MTK, copy-paste

Haragszom. S ezúttal nem azért, mert a kínai ipar megint valami rettenetes trágyakupacot termelt ki magából, mert tesztkészülékünk meglepően korrekt darab. Hanem azért, mert végre kijött az új MTK chipset, egy sereg hibát javítottak benne, tele van új funkciókkal, de nem az történik, hogy ezen felbuzdulva a kínaiak terveznek valami saját formatervű, korrekt árú mobilt, hanem megint lenyúlták más munkáját, esetünkben egy BlackBerry Bold volt a donor.

[+]

Most már évek óta tesztelünk kínai telefonokat, s pontosan tudjuk, hogy a funkcionalitás korlátja eddig a szögegyszerű, de megbízható MTK platform volt, ez dolgozik minden saját fejlesztésű cuccban. Nemrég viszont kijött az új verzió, olyan fontos dolgokkal, mint a WLAN, az e-mail támogatás és az EDGE kompatibilitás, faragtak a kamerán, állati jól testreszabható a kezdőképernyő, s ez már elég lehetett volna ahhoz, hogy egy saját formatervvel ne csak a filléres vackok között érjenek el sikereket, hanem a középkategóriában is.

[+]

Partnerünk, a NeoDigi azt mondta, hogy egyszerűen nem jutnak hozzá más olyan termékhez, amelyben már az új rendszer dolgozik, csak ehhez a BlackBerry utánérzéshez, úgyhogy a megújult MTK-val érkező jelentősen bővült funkcionalitást az Anycool i89-en fogom bemutatni. És közben baromira várom, hogy érkezzen a megújult platformra is legalább akkora mennyiségű modell, mint a korábbi években.

Doboz, külső

A csomagolást ezúttal (is) az Apple-től nyúlták, a kompakt kis doboz kialakítása az iPhone pakkjához hasonlatos, csak éppen a felül ülő készülék alatt kicsit másfajta mennyiségű és minőségű tartozék lapul. Ezúttal minden akkurátusan bezacskózásra került, de így is egyből kiszúrja az ember a tartalék akkumulátort, a filléres sztereó fülest és a töltővé alakítható USB kábelt. Maga a készülék pedig eléggé meggyőzően BlackBerry-nek látszik.

Pedig messze nem az. A méret és a forma nagyon hasonló, s az anyaghasználat is nívós. A fémes keretezéshez puha, bársonyos műanyag hátlap társul, a gombok minősége jóval a kínai átlag felett van. Megemlítendő, hogy a billentyűk megvilágítása is első osztályú, nagyon jól látható, homogén fehér fény teszi sötétben is kezelhetővé a telefont. A fektetett QVGA kijelző alatt viszont olyan kezelőszervek helyezkednek el, amelyek egyértelművé teszik, hogy csakis Kína lehet a gyártás helye.

[+]

Egyrészt középen ott ül egy trackball. Selymes fehér fénnyel világít, még a tapintása is nagyjából rendben van (kicsit azért érdes), ha ügyesek vagyunk, akkor be is tudjuk nyomni, de az ezzel történő navigálás nehézkesebbnek tűnik, mint Magyarországon bevezetni az eurót. Iszonyatosan érzékenyen reagál a mozdulatokra - ha éppen reagál. Mert van úgy, hogy egyáltalán nem történik semmi, aztán az ember kissé vehemensebben kapirgál, s máris vagy tíz menüpontot ugrott át. No, de ezért jó, hogy szinte az összes kínai telefon érintőkijelzős is, az i89 illeszkedik ebbe a sorba, s sok esetben érdemesebb inkább erre támaszkodni.

[+]

A trackball bal oldalán két zöld gomb található: ez a kínai modell is két SIM-et tud magába fogadni és kezelni egyszerre. A görgőtől jobbra a törlés/visszalépés gombja és a hívásokat megszakító piros billentyű található meg. Az ezek alatt elterülő gombsor teljes QWERTY elrendezésű, nagyon jól használható, csak a törlés gomb hiányzik róla. Helyette a jobb alsó sarokban viszont ott ül a TV feliratú billentyű, s ennek megfelelően a telefon jobb alsó csücskéből egy méretes antenna is előhúzható. Az érintőkijelző kezelésére szolgáló stylus pont az átellenes sarokban van, s értelemszerűen sokkal kisebb.

[+]

A hátlapon ott figyel egy real H-D kamera, de ez nem volt elég, még azt is sikerült ráírni, hogy 12.1 megapixels, aminél talán nagyobb kamut ezen a fronton még nem láthattunk. A selymes takarólapot levéve egy jókora akkumulátort találunk, alatta pedig a két SIM helyét, valamint a microSD bővítőegység nyílását. Még egy apróság: a kijelző felett is van egy kameránk, de ne gondoljuk, hogy a készülék 3G hálózatokon is üzemel.

Menü, alapfunkciók

Bekapcsolás után az Anycool készülékekre jellemző, tenger felett lenyugvó nap jelenik meg, fülsiketítő dallam következik, aztán hipp-hopp már fent is van a hálózaton mindkét kártya és feltárul a keződképernyő. A háttér szabadon megváltoztatható, ha akarjuk, akkor a beépített mozgásérzékelő segítsgével vehemensebb rázással is cserélhetünk tapétát (bár otthon is így lenne a falon...). Alul hat ikon látszik, ezek között a trackball segítségével haladhatunk, de egyszerűbb, ha inkább rájuk gyúrunk ujjbeggyel. Felül egyértelmű az ikonsor, jobbra pedig a két kártya operátori jelzései, valamint a dátum látszik. A bal oldalra csúszó óra lehet analóg és digitális is.

Ha nem a hat - megváltoztathatatlan - ikon közül választanánk, hanem inkább a főmenübe szeretnénk bejutni, akkor felfelé kell pöccintsük a görgőt. A tizenkét ikont tartalmazó menü egész pofás, egyértelmű, nemigen lehet benne eltévedni. Érdekes, hogy az automatikus billentyűzár csak akkor aktiválódik, ha kint vagyunk az alapképernyőn, más helyzetben hagyva a készüléket marad nyitva.

A belső telefonkönyv 800 név tárolására képes, ehhez jön hozzá a két SIM kapacitása. Ismerőseinkhez átlagos mennyiségű plusz adat rögzíthetp (e-mail, születésnap, fax, csengőhang), a képek kapcsán azonban van némi probléma, ugyanis a telefonnal készített fotók túl nagyok a szoftver számára, ezért az ilyen célból rögzített képeknél érdemes a felbontást lentebb kapcsolni. A keresés a QWERTY gombsor miatt egyszerű és gyors, de mivel kínai telefonról van szó, ezért minden szövegbeviteli mezőnél az érintőképernyőn egy nyomorított billentyűzet is megjelenik, de ezt nem érdemes babrálni.

Az üzenetkezelés kapcsán a legfontosabb újítás, hogy van e-mail kliens, illetve az MMS is külön menüpontot kapott. Miután az MTK platfrom korábbi veriójában nem volt elektronikus levelezés, ezért ez érdekelt a legjobban. A beállításokon lépésről lépésre végighaladva minden fontos dolog beállítható, a hitelesített SMTP szerver is, de ez már utólag, az elkészült postafiók szerkesztésével. Minden postafiókhoz külön állítható, hogy milyen adatkommunikációs csatornát használjon (GPRS vagy WLAN), illetve alkothatunk aláírást is. A szoftver képes csatolmányok kezelésére is, de csak maximum 3db (?) fájl fűzhető a levélhez, ezek formátuma viszont tetszőleges. Küldés előtt a rendszer gyorsan az arcunkba tolja, hogy milyen méretű lett a levél, majd kér egy megerősítést. Működik.

Az SMS és MMS kapcsán túl sok extrára nem kell számítanunk, sajnos a tesztkészülék nem beszélt magyarul, így ékezetes karaktereink sem voltak. Elvileg a forgalomba kerülő telefonok már rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal is. Egyetlen apróságról nem esett még szó: az üzenetek chat-thread nézetben is megtekinthetőek.

Multimédia

Az első és legfontosabb hír, hogy a korábbi kínai modellekben ellentétben az i89 már normális méretű belső memóriával rendelkezik, ez esetünkben kicsivel több mint 70 megabájt. Ezen felül pedig a microSD kártyával való bővítés lehetősége jöhet szóba, s ezúttal ilyet nem kapunk a készülékhez. A multimédiás funkciók ismertetését a kamerával kezdjük, amelyre lazán ráírták, hogy 12.1 megapixels, ami majdnem igaz, csak az elejéről kellene levenni az első számot. Az i89 optikája ugyanis 3 megapixeles, s ezt szerencsére nem interpolálással hozza létre, hanem szintén az új MTK chipsetnek köszönhetően tényleg ennyit tud.

[+]

Persze csodát most se várjunk, autofókusz ugyanis nincsen, a vaku harmatgyenge, és bár a fotózás közbeni beállítások szokás szerint sokrétűek, jelentős részük felesleges. Az exponálás nem túl gyors, a hozzá kapcsolt hang rémisztő egyvelege a tapsolásnak és annak, amikor a hatodikról leesik egy gardrób. Átkapcsolhatunk az előlapi kamerára (minek?), ezzel VGA felbontású képek készíthetőek. A videózás is inkább vicc: a 176x144 pixeles mozik sebessége kemény 6 fps, amivel esetleg a képregény kategóriában érhetne el sikereket.

A fotókat megnézve beigazolódik a szokásos tapasztalat: a kínai termékek képalkotási képessége vetekszik egy vízfestékkel dolgozó nagycsoportos óvodás produkciójával, a korábbi modellekhez képest annyi változott, hogy most Béluska A3-as rajzlapra dolgozott, így jobb a felbontás. A fotók elmósodottak, pixeles és zajosak egyszerre, ez nagyon messze van még az elfogadhatótól is, nem hogy a 12 megapixeltől. A készüléken történő visszanézegetés gyötrelmesen lassú, de legalább automatikusan elforgatja a fotókat a szoftver, ha mi is ezt tesszük a telefonnal. Érdekes, hogy van PictBridge támogatás, elvileg egy megfelelő nyomtatóval egyből papíralapú mázolmányokat is kaphatunk.

Zenei téren a helyzet elég vegyes. A hangerő valami embertelen, még néhány kínai telefon és a szomszédok rám hívják a kommandósokat, mert ezt nem lehet bírni, én megértem. A mellékelt headset filléres tucattermék, viszont van sztereó Bluetooth. A lejátszó elég fapados, de nem ez vele a gond, mert ismétlődés, playlist készítés és equalizer is van benne, hanem hogy nem lehet egyik gombbal sem hangerőt állítani, csak az érintőkijelző egy apró szegletére pöttyentve, amit nyugodt helyzetben sem egyszerű produkálni, mozgó járművön pedig teljességgel lehetetlen. A zenéket kizárólag a My Music könyvtárba érdemes pakolni, különben a lejátszó számára megszűnnek létezni.

A funkcionalitás része egy FM-rádió, amelynek működtetéséhez ezúttal nem kell a fülest bedugnunk, hiszen van egy kiváló antennánk, amely kiváló szolgálatot tesz. RDS persze nincs, de a rádió meglepően tisztán szól annak ellenére, hogy az MP3 lejátszót épp az előbb szidtam le. Az említett antenna analóg tévéadók befogására is alkalmas, persze elég zizis a kép, de a három országos adót sikerült begyűjtenem, elsőként a szellemképes Mónika show-t. Pont erre vágytam, tényleg.

Játékfronton gyér a felhozatal, de van Java támogatás. Alapból négy okossággal szórakozhatunk, van egy puzzle, van egy Bejeweled-szerűség, illetve valami Mahjong jellegű cucc, egyik sem nagy eresztés, de főleg a két utóbbihoz olyan zene dukál, amitől egyébként is elmegy az ember kedve. A negyedik "játék" a dobókockás-rázogatós, ez lassan minden kínai cucc alaptartozéka.

Szervező és adatátvitel

A naptár nem túl komplikált, havi és heti nézetben láthatjuk az eseményeket, végre normálisan néz ki (köszönjük ezt is az új MTK-nak), a bejegyzések három típusba sorolhatóak, úgymint találkozó, emlékeztető és tanfolyam. A kínai nép ennyire szorgosan tanul? Az ébresztés öt időpontra kérhető, ezek ismétlődhetnek is, a repertoárt világóra (a szokásosan hőkezelt színösszetételben) és stopper egészíti ki.

Az extrák közé költözött a számológép (alapfunkciós), az átváltó, illetve a beépített üzenetrögzítő, amely a szolgáltatói hangpostafiók kiküszöbölésére hivatott. Beállítható, hogy mennyi idő után vegye fel a telefont, az üdvözlőüzenetet pedig előbb diktafonnal rögzíthetjük, aztán csatolhatjuk a masinához. Jópofa, ráadásul a távolból is lehallgathatóak a hagyott üzenetek, ha a készüléket felhívjuk, majd a rendszer bekapcsolása után a megfelelő kódokat beütjük.

Adatátviteli szempontból jelentős előrelépések történtek. 3G ugyan még mindig nincs, de legalább képes az EDGE technológia kihasználására a készülék, ám ennél is fontosabb, hogy van WLAN. Ezt sikerült az itthoni routerrel gond nélkül összelőni, ezt követően pedig rögtön működésre lehetett bírni a Google Maps-et, illetve az eBuddy Messengert is, mindkettő alapból rajta van a készüléken. A böngészéshez Opera Mini dukál, ezzel már küzdöttem egy kicsit, de végül ez is munkába állt. Sajnos a vételi érzékenység elég csapnivaló, a telefon mellett heverő notebook további négy közeli hálózatot mutatott, az i89 csak a legerősebbet látta.

A telefont a géphez a mellékelt USB kábellel köthetjük hozzá, ilyenkor két külső meghajtó keletkezik, egy a belső memóriát testesíti meg, a másik pedig értelemszerűen a microSD tartalmát mutatja. A másolgatás ezt követően pofonegyszerű. Mint a legtöbb kínai telefon, az i89 is képes webcamera szerepkört betölteni a PC-hez csatlakoztatva, ez jópofa, más gyártók is átvehetnék.

Akkumulátor, összegzés

A hátlap alatt és a dobozban is lapuló akkumulátorok összteljesítménye 2200 mAh, amiből kiváló matematikai képességekkel kiszámolható, hogy egy telep 1100 mAh teljesítményre képes. Ezúttal úgy tűnik, hogy nem indult be a füllentőüzem, ez a névleges teljesítmény ugyanis hihető annak fényében, hogy a kétkártyás telefont csak minden harmadik nap szükséges töltőre helyezni átlagos használat mellett.

[+]

Őszintén szólva az Anycool i89 újabb jel arra, hogy Kínában egyre ügyesebbek a gyártók, ráadásul - mint ahogyan azt a múlt pénteki Térerőben megtudtuk - az Anycool egyike azon cégeknek, akik hajlandóak a minőségbiztosításra is áldozni - rengeteg helyen ugyanis ezzel is spórolnak a kínaiak. Az eredmény egy folyamatosan fejlődő készülékportfólió, amelyből csak egy kis töredék jut el hozzánk, de ebből is látszik, hogy bőven van még tartalék a kínai iparban - s már nem csak a gyártásban, hanem a fejlesztésben is.

[+]

A végre szintet lépő MTK platform hozta a szükséges javításokat, s most már nem csak a legolcsóbb készülékek között, hanem a középkategóriában is versenyképes lehet az Anycool, hiszen az i89 funkcionalitása megfelel az elvárásoknak, s egyre minőségibb termékekről is beszélhetünk. Nem csoda, hogy lassan kezd normális mederbe terelődni az import is, a MyPhone márka jó példa erre, és jelen pillanatban úgy fest, hogy kettészakad kissé a kínai gyártók halmaza, Európában ugyanis egyre kevésbé lesz gáz Anycool, NKtel, vagy MyPhone kütyük forgalmazása, ám a márkajelzés nélküli ócskaságok azért még mindig ott figyelnek az aukciós oldalakon, s ezektől óvva intünk mindenkit.

[+]

A történethez az is hozzátartozik, hogy volt szerencsénk múlt pénteken kicsit jobban belelátni az i89-et is forgalmazó NeoDigi szervizes hátterébe, s két dolgot mindenképpen tanultunk: az MTK platform viszonylag egyszerűen módosítható és rugalmas rendszer, ezért a magyar nyelv belepakolása nem jelenthet gondot, ráadásul a szervizvezető srác valóban ismeri a készülékek belsejét, tőle tudtuk meg azt is, hogy az MTK-ban levő ARM7-es, újabban ARM9-es mag egyszerre kezeli a két kártyát, ezért nem lehet például a hívásvárakoztatás funkciót igénybe venni a kínai termékekben, s pont ezért lehet a Samsung modellekben. Mindet egybevetve az Anycool i89 egy másolt külsőbe helyezett középkategóriás eszköz, kicsit szokni kell a kínai logikát benne, be kell épüljön a tudatalattinkba, hogy érintőkijelzős, s ezt követően egyáltalán nem nehéz a használata. A funkcionalitás megfelel az árszintnek, és itt a baj: a közel 60 lepedős ár túlzott, pedig a felhasznált anyagok minőségére sem lehet panasz. Egy ugyanilyen tudású Nokia kerülhet ennyibe, de egy Anycool nem. Én csak azzal tudom befejezni, amivel kezdtem: haragszom, hogy megint lenyúltak egy formát és nem ők terveztek hozzá valamit.

Bog

A tesztkészüléket a Neodigi Kft. biztosította, köszönjük!

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Anycool i89
	Általános
	Technológia	GSM
	Méret	115 x 57 x 15 mm
	Tömeg	130 gramm
	Színvariációk	fekete-ezüst
	Kijelző
	Belső kijelző átlója	2.2 hüvelyk
	Belső kijelző felbontása	320x240
	Belső kijelző típusa	TFT
	Színárnyalatok száma	262.000
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	800
	SMS memória / max. MMS méret	150 / ? KB
	Belső memória	70 MB
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	900/1800/1900
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA	nincs / nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / van - 1.2
	WiFi	van
	USB	van
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS vevő	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	-
	Szoftverek
	Platform	MediaTek MT6235
	WAP / HTML böngésző	1.2.1 / Opera Mini
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	4 darab
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Opera Mini, eBuddy, Google Maps
	Multimédia
	Fő kamera	3,2 megapixel felbontású, fixfókuszos
	Másodlagos kamera	VGA
	Videófelvétel	van (176x144 pixel)
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	előre tárolt
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1100 mAh-s Li-Ion (két darab)
	Készenléti idő	320 óra
	Beszélgetési idő	4 óra
	Egyebek
	Dual SIM, beépített üzenetrögzítő