Hirdetés
Hardver, menü
A kecses burkolat alá ismét egy MediaTek chipset került, ezúttal az MT6572-es, amely kétmagos, 1,3 GHz-en ketyegő processzort rejt, a grafikus gyorsításért pedig egy Mali 400 felelős. Ez a 28 nm-es gyártástechnológiával készülő SoC a MediaTek azon chipsete, amit pont annak érdekében fejlesztettek ki, hogy az olcsóbb gépekben is vállalható teljesítményt tudjanak nyújtani kedvező energiafelhasználási adatok mellett. Ennek megfelelően az Idol mini alig melegszik, tényleg egész takarékos, viszont nyilvánvalóan nem egy kifejezett sebességbajnok, a Full HD filmek lejátszásába éppúgy beletörik a bicskája, mint a komolyabb játékok futtatásába. A helyzeten sajnos nem sokat segít, hogy csak 512 MB RAM van a telefonban, s ez bizony érezhető.
| Teljesítmény-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Benchmark | Alcatel One Touch Idol mini | Prestigio MP 5450 DUO | Gigabyte GSmart Roma R2 | Huawei Ascend Y300 |
| Quadrant Standard | 3367 pont | 3353 pont | 3271 pont | 2337 pont |
| Linpack for Android (single) | 53,568 MF. / 1,57 s | 59,330 MF. / 1,41 s | 57,342 MF. / 1,46 s | ? MF. / ? s |
| Linpack for Android (multi) | 86,451 MF. / 1,95 s | 87,847 MF. / 1,92 s | 85,444 MF. / 1,97 s | ? MF. / ? s |
| Smartbench 2012 Prod. | 2210 pont | 2312 pont | 2008 pont | 1921 pont |
| Smartbench 2012 Games | 2072 pont | 1921 pont | 1880 pont | 1703 pont |
| AnTuTu 4.x Benchmark | 11141 pont | 11033 pont | 10790 pont | 7582 pont |
| Geekbench 3 (single/multi) | 324 / 583 pont | 323 / 580 pont | 317 / 572 pont | ? / ? pont |
Főleg akkor szembesül a felhasználó a nem túl acélos mennyiségű memória jelenlétével, amikor valami erőforrásigényesebb alkalmazásból kilépve visszatér a főképernyőre és ott bizony várakozni kényszerül, mire a rendszer újra összeszedi magát és felépíti a felületet az ikonokból és a widgetekből. Ráadásul az Idol mini az Android 4.2 módosított verzióját futtatja, az Alcatel sok ponton belenyúlt a rendszerbe, amitől ugyan tényleg igen gusztusos lett a felület, ám a jelek szerint többet is harap a memóriából, ami bizony azt eredményezi, hogy a multitasking döcög és elég hamar eljut odáig az Android, hogy elkezdi önhatalmúlag bezárogatni a háttérben futó alkalmazásokat.
Ezzel azonban persze együtt lehet élni, az akadásokat, döccenéseket sokszor feledtetni tudja a kedvező árfekvés és a tényleg jól sikerült külső. De tény, hogy 1 GB RAM-mal ez bizony egy sokkal gördülékenyebb telefon lehetne, pláne, mert úgy néz ki, hogy az Alcatel is megtanulta, hogy miképpen lehet a Google rendszerét úgy átszabni, hogy az kellemesebb használatot eredményezzen. Jópofa a lezáró képernyőn a telefon mozgatásával együtt mozgó lakatocska (töltés esetén a töltöttségi százalék látszik benne), az átfazonírozott tálca is jópofa, a kissé Windows Phone-ra hajazó csempés widgetek is látványosak. A főképernyőkön levő ikonok mappázhatók, a háttérkép lehet általunk rögzített videó is (mondjuk ez sem gyorsít a rendszeren, az biztos).
A beállítások között állítható a betűméret, a képernyőkímélő, a kijelző felett kis értesítési led van, amely kéken és pirosan tud villogni. Néhány gesztust is érzékel a telefon, ébresztésnél lefordítással tudunk szundit kapcsolni, a bejövő hívások is elnémíthatók így, és bekapcsolható, hogy a készülék rázásával váltsunk számot a zenelejátszónál. A két SIM-es üzemmód nem különösebben szofisztikált, annyit lehet beállítani, hogy bizonyos tevékenységek melyik kártyát használva történjenek meg (hívás, üzenetek, adatkapcsolat), az elsődleges kártya tud HSDPA-t, a másik csak EDGE hálózatra hajlandó fellépni. A telefon nem ismeri a dual active módot, azaz ha ez egyik SIM épp használatban van (beszélgetés), addig a másik lelép a hálózatról. A hangminőséggel viszont egyik esetben sem volt gond, a rezgés is érezhető gatyazseben keresztül, ha nem is tartozik a vehemensebben rázkódó telefonok közé az Idol mini.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
