Hirdetés

A B20-as 4G nyomában

A 800 MHz-es LTE frekvenciát előszeretettel használják a hazai szolgáltatók. A gond csak az, hogy egyre több olyan telefon szerezhető be, amelyik ezt nem ismeri.

B20? 800 MHz? LTE?

Azt már tényleg mindenki tudja, hogy a mobilok rádiófrekvenciás hálózatokon keresztül működnek, volt bőven időnk hozzászokni a kezdetben egyedüliként jelen levő 900 MHz-es megjelöléshez (ami persze nem fix 900 MHz, hanem az ekörül található számos frekvencia egyike, függően a szolgáltatónktól és a közeli bázisállomásoktól), ami aztán bővült az 1800 MHz-es, nagyobb kapacitást, de kisebb hatótávolságot kínáló verzióval, majd később a 2100 MHz-es 3G-vel.

És persze, hogy itt nincs vége, egyre több és több eszköz óhajt mobilhálózaton kommunikálni (és még az IoT igazi robbanása előtt állunk), elfogy a spektrum, újabb és újabb frekvenciatartományok nyílnak meg és hazánkban is az NMHH szépen írja ki a tendereket ezekre. Legutóbb 2014-ben zárult le egy ilyen, ahol már a 800 MHz-es LTE frekvenciákra is lehetett pályázni, mind a három szolgáltató szerzett is magának egy-egy blokkot, majd el is kezdődött a hálózatépítés ezeket felhasználva és pont ebből van most némi probléma.

Minél alacsonyabb a frekvencia, annál nagyobb a hatótávolság
Minél alacsonyabb a frekvencia, annál nagyobb a hatótávolság

A 800 MHz-es LTE (amit Band20-nak is neveznek) igazából egy roppant kellemes opció arra, hogy gyérebben lakott országrészeket és tájegységeket relatív kis költséggel le lehessen fedni. Ez elsősorban abból adódik, hogy nagyon hasonlóak a terjedési feltételei ennek a sávnak, mint a 900 MHz-es GSM-nek és 3G-nek, magyarán a legtöbb esetben nincs szükség új bázisállomások építésére, hanem a meglévő tornyokra fel lehet tenni a B20-as átjátszókat, ami nyilván sokkal olcsóbb buli, mint nekivágni újakat felhúzni. Egyrészt az önkormányzati szabályozások egyre kevésbé engednek ennek teret (plusz a tájvédelem és a többi infrastrukturális macera is nehezít), másrészt értelemszerűen költségszinten is jóval kedvezőbb, noha egyébként a B20-as frekvenciablokkok hatósági díja azért elég combos, de még így is összességében sokkal jobban megéri így bővíteni a hálózatot.

A világ különböző régióiban különböző frekvenciákat használnak
A világ különböző régióiban különböző frekvenciákat használnak

Fentiekből következik, hogy általánosságban elmondható, hogy a zsúfolt, nagy népsűrűségű helyeken továbbra is az 1800 MHz-es (Telenor, Telekom) és 2600 MHz-es (Vodafone) tartomány használata dívik a kapacitás miatt, míg elsősorban vidéken, kisebb településeken, falvakban a 800 MHz a nyerő. Ráadásul a szolgáltatók más-más stratégiával haladnak, a Vodafone pár éve arra gyúrt, hogy mindenhova juttasson 3G-t, a másik két operátor inkább megvárta az EDGE lecserélésével (illetve bővítésével) a 800 MHz-es 4G-t, ezért meglepően sok olyan szeglete van az országnak, ahol mondjuk a Telenornál van EDGE (ami 2,75G), nincs 3G és HSPA, de van B20-as 4G. A Vodafone-nál a nagyobb vidéki városokban is sokszor csak B20 van, de ez annyiból nem dráma, hogy a 3G azért a legtöbb helyen adott.

A kapacitás és a lefedett terület jellemzői a különböző frekvenciákon
A kapacitás és a lefedett terület jellemzői a különböző frekvenciákon

Erről persze egy átlagfelhasználónak tök felesleges tudnia, nem is kötik a cégek a júzerek orrára, hogy akkor most pont ott, ahol laknak vajon milyen típusú hálózat dolgozik, viszont ez a B20-as, 800 MHz-es LTE technológia sajnos az okostelefonok egy részében nincs benne. És ez nem olyan, mint a kamera, hogy ránézel és látod elsőre, hogy ebben van, ebben nincs, bele kell mászni a specifikációs táblázatba és kihámozni belőle, hogy mi újság. Ezért aztán egyre gyakrabban előfordul, hogy a felhasználó örömmel vásárolja meg friss telefonját, hazaviszi és az otthon tapasztaltak hatására csak felsír a sarokban, hogy “anya, csak EDGE van”. Mert lenne ott 4G is, de a mobilja nem ismeri a B20-at.

Érintett telefonok és szolgáltatók

Aha, gondolhatja most a témában kevésbé jártas olvasó, akkor a szolgáltató ne áruljon már olyan telefont, ami nem képes a saját hálózatán működni. Hát, nem is árul, az operátori kínálatokban szereplő készülékek mind tudják a 800 MHz-es 4G-t kezelni. De egyre inkább eltolódik a korábban nagyon erősen a szolgáltatók által uralt készülékértékesítési piac a kártyafüggetlen lehetőségek felé, így aztán bőven vannak itthon is olyan telefonok, amelyek tök legálisan kaphatók, mégsem ismerik és használják a 800 MHz-es hálózatot.

A Xiaomi Redmi 3 nem ismeri a 800 MHz-es LTE-t
A Xiaomi Redmi 3 nem ismeri a 800 MHz-es LTE-t [+]

Szerencsére annyi könnyebbség van a dologban, hogy viszonylag egyszerűen úgy lehet ezeket a készülékeket kiszűrni, hogy általában kínai termékek, ezekben pedig általában MediaTek chipset dolgozik. A kisebb kínai gyártók nem friss modelljei sokszor benne vannak ebben a halmazban (uleFone, Doogee, Elephone, Umi, Homtom, Leagoo stb.), de még a nagyobbak is rendre a B20 ismerete nélkül jönnek piacra (Xiaomi, Meizu, Lenovo), sőt. Az Asus Zenfone 2 ázsiai verziója sem ismeri ezt a hálózatot, naná, hiszen arrafelé nincs 800 MHz-es 4G (pont Kínában még a 3G sem gyakori, még Sencsenben sem), felesleges ezzel vesződni. Azok a kínai gyártók, akiknek számít Európa (és a kisebbek sokkal inkább ilyenek, nekik minden számít) már léptek, a friss termékek jelentős része már ismeri a 800 MHz-es 4G-t, de ez sem törvényszerű és halálbiztos megállapítás.

Hálózati frekvenciák megoszlása régiónként (2015)
Hálózati frekvenciák megoszlása régiónként (2015)

Ha tehát kínai telefont vásárolnánk (vagy éppen kínai piacra készült, nagy márka modelljét), akkor érdemes tájékozódni arról, hogy ismeri-e ezt a frekvenciát. Ám még az sem okvetlenül baj, ha nem. Budapesten például nem fog feltűnni a B20 ismeretének hiánya, ott fájó egyedül és igazán, ahol a szolgáltatónknak van 2G hálózata és van 800 MHz-es 4G-je, de a kettő között nincs semmi. Egészen vicces, hogy például a nagyobb kínai webshopok már észlelték a jelenséget és a legtöbb telefonjuknál központi helyen ki van emelve, ha ismeri a B20-as technológiát a készülékeknél. És ehhez képest másképp vicces az, hogy a magyarországi szolgáltatók többszöri kérésünk ellenére sem voltak képesek egy térképet közölni arról, hogy hol és milyen frekvenciával dolgoznak. Ez egyébként különösen annak fényében érthetetlen, hogy számos olyan visszajelzés jutott el hozzánk szolgáltatói boltokból és ügyfélszolgálatokból, hogy ezzel a problémával sokszor az operátorhoz fordul az ügyfél, hiszen elsősorban hálózati problémára gyanakszik akkor, amikor a lakóhelyén az elvileg ott levő 4G hálózatot nem tudja elérni. És akkor kezdődhet az üzletben a magyarázat, hogy ez a 4G nem az a 4G, és a legtöbb esetben a frontvonalban ülő alkalmazottak meg sem tudják mondani, hogy mikor lesz olyan 4G, ami másmilyen 4G, illetve hol van és hol nincs B20.

Annyit azonban sikerült elérnünk (bár ez több hétig tartott), hogy mindhárom szolgáltató megpróbált reagálni a B20-as LTE-vel kapcsolatos problémára. A Telekom azt írta, hogy közel országos 4G lefedettséggel rendelkeznek és jelenleg is folyamatosan fejlesztik a hálózatukat. Roppant meglepő, de most jön a lényeg. Az LTE800 mellett LTE1800-as frekvenciát is használunk a nagyvárosokban, agglomerációkban, Balatonnál, stb. Mivel közel országos az LTE800-as lefedettség, így nagyon sok településen duplikált a lefedettség: LTE1800 és LTE800 is található. Ilyen helyeken, területeken a hálózati beállítástól függ, hogy melyik frekvencián üzemelő LTE-t használják a készülékek. (Csak 800-as hálózattal elsősorban és jellemzően a néhány ezer fős vagy kisebb településeken, közutakon találkozhat az ügyfél.) Tehát a Telekom pont azt mondja, ami a logikus is: ha korábban egy kisebb települést 900 MHz-es GSM-mel fedtek le, akkor a 3G-t átugorva ott most relatív egyszerűen megoldották ugyanezt a 800 MHz-es 4G-vel. És megírták azt is, hogy miért nem kaptunk sem mi, sem pedig az ügyfelek térképet: Mivel az LTE layer-ek (különböző LTE frekvenciájú lefedettségek) közötti terelés, vagyis, hogy melyik frekvenciát használja az előfizető, hálózati beállítás, ezért a tervezett térkép nem azt adja/adná meg, hogy hol van adott frekvenciájú lefedettség, hanem olyan szolgáltatói beállításokat kívánna bemutatni, amelyet ebben a formában nem kívánunk/tudunk megosztani. Emellett pedig a hálózat terheltsége és egyéb más okokból a hálózati beállítások változhatnak is.

A Telenor kissé szűkszavúbb volt, de a lényeg hasonló: A 800MHz-es lefedettségi térképet sajnos nem tudunk előállítani, mivel egy adott technológián belül nem teszünk különbséget a frekvenciák közötti lefedettségben. A Telenor minden általa forgalmazott készüléket bevizsgál és ellenőriz még az értékestés előtt, illetve folyamatosan egyeztet a készülékgyártókkal az éppen használatos technológiákról és frekvenciasávokról. Így a gyártók saját hatáskörben dönthetik el, hogy mely technológiákat fogják bele fejleszteni az eszközökbe. Nem véletlen, hogy egyik szolgáltatótól sem tudtuk meg, hogy mekkora a 4G-s 800 MHz-es lefedettsége aránya, a két szolgáltató egyébként is együttműködik pont a B20-as LTE kiépítésében közös bázisállomásokat használva, ezért már csak azért is necces lett volna ilyen térképet csinálniuk, mert ahhoz komoly egyeztetésekre lett volna szükség. A nevető harmadik a Vodafone lehetne, de nem csapták le a magas labdát, mert végül ezt tudták küldeni: A Vodafone Magyarország sajtóosztálya közölte, hogy a Vodafone Magyarország jelenlegi kültéri 4G/LTE lefedettsége országosan 90% feletti. Az egyes települések lefedettségről a lefedettségi térképen lehet tájékozódni. A szolgáltató hozzátette, hogy a 4G/LTE országos lefedettség megteremtéséhez szükség van az NMHH 2014-es frekvenciapályázatán elnyert 800- és 2600Mhz-es frekvenciákra is. Éppen ezért a Vodafone azt javasolja jelenlegi és leendő ügyfeleinek is, hogy csak olyan okostelefonkat vásároljanak meg, amelyek alkalmasak a magyarországi hálózatokon való használatra. A Vodafone által forgalmazott 4G/LTE-képes okostelefonok természetesen egyaránt alkalmasak a 800 és 2600Mhz-es működésre is.

Pedig a Vodafone áll ebben a történetben amúgy a legjobban, csak ezt most pont nem vették észre. Ők ugyanis a 900 MHz-es 3G-t nagyon megtolták néhány éve és ezzel elég komoly lefedettséget értek el, nem is siettek annyira a 4G-vel, mint a versenytársak. És véletlenül ez pont jól jött ki, ahol esetleg a Vodafone is 800 MHz-es 4G-t telepített, ott szinte mindig van 3G, ami általában telefonos felhasználás mellett elég sávszélt biztosít. A lényeg viszont nem változott, hiába kerestük meg mi is mind a három szolgáltatót: térképet nem adnak ki, úgyhogy jelenleg nem lehet előre megmondani, hogy ha valaki mondjuk egy Xiaomi telefonra vágyik, akkor a lakóhelyén melyik szolgáltató és milyen frekvencián szolgáltat 4G hálózatot és ez mennyire fog működni a készülékével. És ha esetleg nem működik, akkor van-e helyette 3G, vagy marad az ezekhez képest csigalassú EDGE.

Nem is lenne ez az oldal a legnagyobb techie közösség Magyarországon, ha ezt a fent vázolt helyzetet nem unta volna már meg néhány lelkes olvasó. Úgyhogy február végén a logout.hu-ra kikerült egy cikk, amiben arra kérték az itteni közösséget az ötletgazdák, hogy mivel vannak olyan telefonok, amelyeknél lehet listázni, hogy milyen 4G hálózatok lát, vegyék kezükbe a dolgokat és próbáljanak a szolgáltatók helyett adatokat gyűjteni. Jelenleg ez a kezdeményezés ott tart, hogy több mint 500 mérési pont került bele, ezek listája itt érhető el. Még elég nagy munka lesz ezt térképre vinni és kereshetővé tenni, talán ennek a cikknek a hatására a szolgáltatók és lépnek végre valamit és talán több ügyfélhez eljut, hogy főleg kínai eredetű telefonok vásárlása előtt érdemes arról meggyőződnie, hogy lakóhelyén a 4G lefedettség milyen technológiával valósul meg és a kinézett mobil ismeri-e ezt.

Bog

Hirdetés

Azóta történt

  • Dobogón hazánk 4G sebességben

    Csak két ország előzi meg Magyarországot átlagos 4G sebességben az OpenSignal friss jelentése szerint.

  • Gigabites mobillal jöhet a ZTE

    Nem lehet biztosan tudni, hogy egy Snapdragon 835-ös mobilt jelentenének be az MWC-n, az X16-os LTE ismeretében azonban várhatóan erre készülnek.

Előzmények

Hirdetés