- Érkezőben a Poco M6 4G
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- Oppo Find X5 Pro - megtalálták
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Új nyomógombos Nokiák érkeztek
- MWC 2024: Két új órát hozott a Xiaomi
- Redmi Watch 4 - olcsó hús, sűrű a leve
- Bemutatkozott a Redmi új szériája
Hirdetés
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
ph Az 50 wattos modellt beágyazott rendszerekbe, MI-vel kapcsolatos munkafolyamatokhoz és edge applikációkhoz szánták.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
tupuk
aktív tag
Már egy ideje akarom kérdezni de annyira másról volt szó (és az is érdekes volt) hogy nem akartam nagyon más felé vinni, de most már csak szóba hozom: Szóval mint nemrég olvastam hogy az egyébként dög meleg, azaz tűzforró Merkúron is van víz, ráadásnak jég formájában. Konkrétan a kráterek mélyén, főleg a sarkok közelében lévő nagy (= több 10 km átmérőjű) kráterek mélyén, ahová értelemszerűen sohasem süt be a nap, és ezek szerint fagypont alatt van a hőmérséklet.
Na most jól gondolom hogy ha elkészül majd egyszer végre a Marsra embereket eljuttató rakétarendszer, akkor ugyanazzal a rendszerrel ugyanúgy el lehetne jutni a Merkúrra is, és ott is lehetne egy bázis építeni egy nagyobb kráter oldalában, ugye? Valahol az északi sarkon ideális lenne. Hosszútávon a Merkúrt nyilván nem lehetne úgy "belakni" mint a Marsot, azaz nem olyan vonzó célpont, hiszen tűzforró a felszíne, és a sugárzás miatt is csak a sarki kráterek egyikének hűvös állandóan árnyékos mélyén lehetne meghúzódni, de azért egy tudományos kutatóbázis elméletben elképzelhető ott is nem? Napenergiájuk lenne bőven... A gravitáció ugyanannyi kb. mint a Marson.... Vizet meg a jégből nyernének. Az Északi sarkot lényegében be tudnák járni és felfedezni pár száz km2-es területen. Tudományosan biztos sok haszna lenne.
Vagy van valami ami ezt lehetetlenné teszi?
[ Szerkesztve ]
-
bkercso
nagyúr
Jó kérdés. A felszíni hőmérséklet ugyan nagy, de a légkör olyan ritka, hogy gyakorlatilag nincs hőkapacitása, így rövid távon talán nem károsítaná a rakétát. De hónapos/éves időskálás sajnos nem marad ott meg semmilyen technika.
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
Finoman fogalmazva is a franc se akar menni a Merkúrra. Képzeld el az odautat, úgy hogy nem vagy a Merkúr egyik kráterében. Pont annak vagy kitéve, mint a Merkúr felszínén a Napot bámulva. Napszél nem a barátod. És akkor még nem is beszéltünk, hogy a Merkúr orbitra több energia eljutni, mint bárhova máshová a Naprendszerben. Még a Neptunusz orbitjára is kevesebb delta-v kell, ráadásul a gázbolygókon van légfék, itt meg saját zsíron kell megállni. Kösz, inkább nem.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Ha pusztán elméleti síkon gondolkozunk, akkor igen, megfelelő költségvetéssel megoldható. De mivel a Naprendszer tele van érdekesebb, biztonságosabb és olcsóbb célpontokkal, a Merkúr lesz az egyik utolsó meglátogatott égitest (bolygó, kisbolygó, hold).
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
consono
nagyúr
"In God we trust. All others must bring data"
-
Néztem, de bőven vannak benne hibák.
1.: A Mars-utazás idejénél konstans DeltaV értékkel számol a leszálláshoz, holott a tömeg növekedésével arányosan nőne a dV igény.
2.: A "No refuel" értékekből látható, hogy mennyire nem stimmel. Ez esetben Musk ábráján ~3,1-3,2km/s dV érték van, plusz a Földi (Marsi) leszálláshoz szükséges tartalék. Ezt a tartalékot számolja 800m/s dV-nek, de ez ugye már alant ki volt számolva, hogy nem stimmel (teljes újratankolás esetén ~6,38-6,44km/s dV-je van a hajónak, Musk ábráján ~6,1km/s szabadon felhasználható dV látható, tehát a tartalék ~0,28-0,34km/s és nem 0,8km/s).
3.: A fentiekből lehet számolni a LEO-ról induló Marsra tartó út minimumát, ez ~4,3km/s dV. A leszállásnál lehet légköri fékezést használni, de kell(ene) a leszállási tartalék. Ehhez képest nála az utántöltés nélküli sáv ~20 tonnát mutat Mars felszínre 175 napnál...Szóval nem jön ki a matek...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Tessék, mivel a Logout nem tudom, hogy mikor rakja ki (még egy-két hét biztos), előjátéknak:
-IAC 2017 kongresszus
-Elon Musk IAC 2017-es előadásának magyar átirata
-Amiről senki sem beszél - A Falcon Heavy történet
-A megújult ITS - A BFR/SIde jöhetnek az észrevételek, kommentek. Ha valami marhaságot írtam le, szóljatok, hogy tudjam még javítani.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
opr
veterán
A Logout-os cikk ezeknek egy osszeszerkesztett valtozata lesz?
Ugy ertem, hogy ezeken fog vegigmenni magyarazatokkal, szepen osszekapcsolja oket, hogy a laikus(pl en) is ertse meg ilyesmi?
Hosszabb lesz a Logout-os cikk, mint ezek osszesen?
Mert ha igen, akkor megvarom azt.
[ Szerkesztve ]
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
-
opr
veterán
Akkor megvarom azt, koszi szepen, ehhez en hozzatenni ugyse tudok, csak okulni belole.
Es ezuton is koszonjuk ismet azt a nem keves melot, ami ezekben benne van.
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
emre33
addikt
Falcon Heavy cikk.
Idézett feletti táblázatból ez nem látszik. Duplától messze van.
2011 április: 19 tonna
2013 augusztus 21,2 tonna"Az viszont már inkább furcsa, hogy azonos LEO képesség mellett a GTO képessége is csaknem megduplázódott 2011 áprilisa és 2013 augusztusa között."
ASUS B650E-E, AMD Ryzen 9 7900, CORSAIR 64GB DDR5 6000MHz CL30 KIT CMK64GX5M2B6000Z30, ARCTIC COOLING Liquid Freezer II 360
-
-
Bevallom az egész blog eredetileg azért lett csinálva, hogy egyfajta "biztonsági mentés" legyen.
Most annyit tettem, hogy a 13-as helyett 16-osra vettem a betűméretet. Így fél 11-kor nem állnék neki drasztikus változtatásnak, sajnos szinte alig van tapasztalatom a Blogspot.hu-val...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
tupuk
aktív tag
No átfutottam az írásaid. Nekünk akik itt beszélgettünk ezen a fórumon nyilván sok részlet már nem újdonság. Két dologra reagálok így elsőre:
1. Szerintem már próbaindítása sem lesz a FH-nek, az már el is van kaszálva csak nem jelentette még be, gondolom kivár a számára optimális időzítéssel. Tényleg nincs sok értelme azzal vacakolni tovább, nagyon jól leírtad miért nem. Sőt, egyenesen idő- (és pénz-, munkaerő-)pazarlás. Nem is értem miért csak jó fél év múlva akarja elkezdeni Musk a BSF megépítését, ha most ez a terv, ez a cél, akkor már most ezen kéne dolgozniuk, így is biztos csúszni fog, szóval nem kéne fél évet kidobni. Ráadásul ennek tapasztalatai csak korlátozottan építhetőek be a BFS rendszerbe, hisz az is csak egy törzsű lesz, nem három. Szóval tényleg kár ezt erőltetni.
2. Örök téma hogy Musk irreális határidőket szab meg, amiket aztán persze kénytelen is is kitolni. Aki picit belegondol, vagy volt már főnök valahol (akár csak kis kisfőnök, 1-2 beosztottal), az pontosan tudja milyen irgalmatlan nehéz kicsikarni, kitaposni, kiimádkozni a beosztottakból a teljesítményt, az eredményt. Ez minden cégnél egy default nehézség, és igen ritka hogy sikerül akár csak megközelíteni is a 100%-ot egy hónapban. Egy olyan cégnél, amelyik ennyire kiszámíthatatlan és egyedi világban van, és aminek a léte is múlhat az eredményeken, annál meg pláne létszükséglet a lehető legnagyobb teljesítmény kicsikarása a dolgozókból. Ennek sok eszköze van, az egyik hogy a főnök direkt túl rövid határidőket ad meg, amikről maga is tudja hogy irreális és csúszás lesz, de ahhoz hogy a reálisan legrövidebb határidőt elérje, még annál is szűkebb időt kell kitűznie. Kell a nyomás a dolgozókon, ez van. Én ezt már átéltem sokszor beosztottként is, amikor pontosan tudtam hogy hazudik nekem a főnököm a kötelező leadási határidőről, de azért teszi hogy legalább a tényleges időpontra elkészüljünk. És én magam is csináltam ezt amikor én voltam kisfőnök egy projektben. Sajnos nem megy másképp. Épp ezért nem olyan nagy öröm főnöknek lenni, ha eredményt akarsz hajtani kell az embereid, "rossz fiúnak" kell lenned, mert azok alapból nem olyan fürgék mint kéne. Még ezzel együtt sem azok általában... Ha majd csak robotok dolgoznak majd, akkor nem lesz ilyen, de amíg emberek, addig lesz.
Tehát ennek fényében és teljesen megértő vagyok Muskkal, nyilván nem mondhat más dátumokat nyilvánosan mint bent a cégeinél a beosztottjainak mert akkor nem veszik komolyan. Ez a saját dolgozói felé egy nyomásgyakorlás.
Mindezzel együtt mi itt hiába melegedünk cuki kis fórumokon a Mars-utazás romantikus témája körül, sajnos tényleg messze van ez még, elképesztően sok buktatóval. Talán ha Kína beindulna komolyan, akkor a nagyhatalmi presztízs miatt azonnal másképp állna hozzá az USA kormány is, és megdobná pár milliárddal Muskot hogy haladjon. Vagy ha a következő USA elnök a cukorhegy fiú lesz, akkor ő feltehetően sokkal nyitottabb lesz a technológiai innovációk és fejlődés támogatására hisz maga is egy tech-guru.
-
tupuk
aktív tag
Na még két dolog, két kérdés:
1. Elnézve milyen gyönyörűen fejlődött eddig is a F9, ami lényegben a SpX sikersztorija, és nyilván folyamatosan fejlesztik tovább, szóval elvben lehetséges hogy pár év további fejlődés után legalább egy robotot el tudjon juttatni a Marsra?2. Ugye a terv most éppen az hogy az első (kettő) teherűrhajó csak szállítmányt visz majd egyszer valamikor előre a későbbi telepeseknek oda. És hogy ezek fogják egyúttal felmérni hol van a víz, azaz hol lehet/érdemes megcsinálni a Mars-bázist. Ezt mégis hogy? Gondolom nem fognak ott körbe-körbe repkedni a Mars kicsiny légkörében ezek az űrhajók. Akkor? Kidobnak egy robotot amelyik bejárja a környéket víz után kutatva? Ez önmagában is több éves fejlesztés és X száz millió dollár.... vagy netán pályára állítanak egy új műholdat a mars körül? De az meg nem lát be a felszín alá... Értem én hogy sok másik részlet sincs kidolgozva, de ez nagyon nincs, még egy tőmondat szintjén sem.
-
1.
Nincs elég rakétájuk. Még le kell gyártani 30 Falcont, amivel kihúzzák a BFR elkészültéig. Az eddig elkészült kb 30 és az új 30, majd ezek újrahasznosítása lesz az árbevétel forrása a következő pár évben, amíg a bfr projekt lefut.#325
1.
Robotot? Már most is bármikor. Hatalmas deltav többlete van a Falcon 9-nek. Vitt már 500 kilós műholdat Nap L1-re, ahova több deltav kell, mint a marsra.2.
Egy új műholdat? Ahhoz, hogy szóba kerüljön emberes küldetés, több tucatnyi műholdra lesz szükség. GPS hálózat, kommunikációs hálózat, éghajlati műholdak, térképészeti műholdak stb. De egy bfs menettel ezeket mind el lehet vinni. Nem kell félni a műholdproblémától, a SpaceX a föld köré is többezer új saját műholdat szeretne fellőni. Ez a pár tudat plusz mínusz nem számít.[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Szerintem már próbaindítása sem lesz a FH-nek, az már el is van kaszálva csak nem jelentette még be, gondolom kivár a számára optimális időzítéssel.
Kettő plusz egy indításra mindenképpen szükség lesz, az egyik DoD-nak már bevállalt EELV tesztindítás, a másik a Hold-megkerülő űrturista-út, plusz pedig a demó indítás.
Nem is értem miért csak jó fél év múlva akarja elkezdeni Musk a BSF megépítését, ha most ez a terv, ez a cél, akkor már most ezen kéne dolgozniuk, így is biztos csúszni fog, szóval nem kéne fél évet kidobni.
Schawo leírta a lényeget, én még hozzá tenném, hogy a második fokozatok gyártását lehet hogy nem fogják leállítani, avagy abból tovább kell a gyártósort életben tartani, mert azok ugye elvesznek mindegyik indításnál. Pár éve egy Merlin-1D Vac hajtómű legyártása ~30 nap volt (szemben a légköri változat 5-8 napjával), ennyivel nagyobb figyelmet és precizitást igényel.
Aki picit belegondol, vagy volt már főnök valahol (akár csak kis kisfőnök, 1-2 beosztottal), az pontosan tudja milyen irgalmatlan nehéz kicsikarni, kitaposni, kiimádkozni a beosztottakból a teljesítményt, az eredményt.
A SpaceX híres arról, hogy hatalmas a fluktuáció. Az egyik megjegyzés szerint heti 60-80 órákat dolgoznak az alkalmazottak, és csak annyi könnyítés van, hogy rugalmasan tudod a túlóráidat mozgatni. Itt pedig nem arról van szó, hogy az alkalmazottak nem akarnak dolgozni, mert az alkalmazottak a visszajelzések szerint szeretnek a SpaceX-nél dolgozni, de a hatalmas túlóramennyiség miatt egy-két év alatt kiégnek.
Ennek sok eszköze van, az egyik hogy a főnök direkt túl rövid határidőket ad meg, amikről maga is tudja hogy irreális és csúszás lesz, de ahhoz hogy a reálisan legrövidebb határidőt elérje, még annál is szűkebb időt kell kitűznie.
Ha végigolvastad az egészet, akkor ott volt az a megjegyzésem, hogy semmi sem lett volna, ha azt mondja, hogy 2024-ben indulnak a teherűrhajók és 2028-ban az emberes BFS landerek. Sokkal reálisabb határidők, sokkal megvalósíthatóbb és betarthatóbb.
A Mars Base Campnál a Lockheed hiába mondott 2028-at a Mars körüli pályára állásra, az is csak akkor reális, ha a programot még idén, vagy legkésőbb jövőre elkezdik építeni - és finanszírozni. Amire nem túl nagy az esély.
Musk szerintem azért erőltet ilyen hihetetlen határidőket, mert minél hamarabb akarja elérni a célt és mert sokkal jobban hangzik az, hogy 7 év múlva embert visz a Marsra, mint az, hogy 11 év múlva embert visz a Marsra.
Mintapélda a Red Dragon tavalyi bejelentése, hogy 2018-ban már indul is... Se a Falcon Heavy nem volt kanyarban sem, se a Dragon v2 hajtóműves leszálló képessége, de azért bejelentjük, mert jól hangzik és mindenki hullámozva üdvözli a bejelentést. Holott reálisan végignézve a SpaceX eddigi élettörténetét már akkor tudni lehetett, hogy 2018-ban biztos nem fognak elindítani egy Mars-szondát...
Én személy szerint ezt hibának érzem Musk részéről. Mi a francért kell ekkora nagyotmondás?
Elnézve milyen gyönyörűen fejlődött eddig is a F9, ami lényegben a SpX sikersztorija, és nyilván folyamatosan fejlesztik tovább, szóval elvben lehetséges hogy pár év további fejlődés után legalább egy robotot el tudjon juttatni a Marsra?
A honlapjukon is kint van, hogy 4020kg-ot tudnak elindítani a Mars felé (szvsz egyszer használatos módban). Csak itt jön a kérdés: milyen robotot? Nekik nincs túl nagy tapasztalatuk ilyen téren még. A NASA ha jól tudom, még nem bízta meg őket Mars-szonda indítással.
De az meg nem lát be a felszín alá... Értem én hogy sok másik részlet sincs kidolgozva, de ez nagyon nincs, még egy tőmondat szintjén sem.
A felszín alá be lehet látni például radarműholdak segítségével. És igen, ezeket is meg kell tervezni, meg kell építeni és meg is kell finanszírozni. Ez is egy olyan pont, ami nagyon nincs kidolgozva az egészben.
Ezért gondolom azt, hogy Musk nagy bejelentései tavaly és idén is alapvetően médiahack-ek, mert tök jó, hogy a hajtómű, LOX tartály, pályaszámítások, dV számítások ott vannak, de egy komplex Mars program nem csak ennyiből áll. A Mars Base Camp sokkal kidolgozottabb, viszont kevésbé ambiciózus. A Lockheed mindent elkövetett, hogy az idei előadásuk sokkal jobb legyen, mint a tavalyi, klasszisokkal jobb CGI, három olyan előadó, akik jól néznek ki (a tavalyi előadáson szakmai szinten amúgy láthatóan jól mozgó Wanda Sigur-t lecserélték egy sokkal attraktívabb teremtésre...), jól beszélnek (sokkal jobban, mint Musk) és az egész gördülékeny, összeszedett és hiteles volt.
Mégis melyikről beszélnek többet a médiában?
Hát nem a Mars Base Campból...
Ez az, ami miatt sokan fújnak Muskra, mert a kritikusok szerint álmokat prezentál. Tegnap este jutott eszembe a legjobb analógia, Werhner von Braun Mars Projektje...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
tupuk
aktív tag
Nem az F9 helyett, hanem a FH építése helyett gondoltam hogy inkább dolgozhatnának a BFR-en. De látom Cifu már írta hogy nem lehet leállniuk a FH-vel, mert már arra is bevállaltak kötelezettséget.
A több tucat műholdban nem értünk egyet, hosszabb távon nyilván kell, sőt középtávon is kell, de indulásnál még nem kell. Az első telepesek az elős két évben azért még nem fogják bejárni és felfedezni és az egész bolygót csak a környéket. Jól ellesznek ők a bázis kiépítésével, a farm kiépítésével, mindezek biztosításával és üzemeltetésével, a vízjég folyamatos beszerzéssel és átalakításával, a közvetlen környék geológiai vizsgálatával, tudományos kutatásokkal, kísérletekkel, és még lehetne sorolni. Rengeteg meló lesz kikísérletezni mi működik és hogyan a Marson. Már a biztonságos önfenntartás is rengeteg meló lesz, és az az első. A komolyabb expedíciókhoz persze már kell valamilyen nagyobb hatókörű kommunikációs hálózat de az majd 2-4 évvel később lesz.
-
tupuk
aktív tag
"A SpaceX híres arról, hogy hatalmas a fluktuáció. Az egyik megjegyzés szerint heti 60-80 órákat dolgoznak az alkalmazottak"
Na erről beszéltem
Kitapossák belőlük a maximumot...."ott volt az a megjegyzésem, hogy semmi sem lett volna, ha azt mondja, hogy 2024-ben indulnak a teherűrhajók és 2028-ban az emberes BFS landerek."
Igen, erre írtam hogy egy főnök kénytelen korábbi dátumot mondani ha a reálist el akarja érni."Csak itt jön a kérdés: milyen robotot? Nekik nincs túl nagy tapasztalatuk ilyen téren még."
Egy NASA-robotot. Aminek az első verziója nagyon szépen bizonyít már évek óta a Marson. Ehhez persze a NASA-nak át kéne adni egy ilyen robotot, vagy a dokumentációját, hogy legyárthassák. Oké, ez pénz, meg érdek, meg diplomácia, de gondolom a NASA-nak örülnie kéne ha egy amerikai cég újabb infókat szerez meg a Marsról, meg úgy általában is támogatniuk kellene alapból a SpX-et ha az nem kerül egyébként pénzükbe. Ennek a robotnak meg a kifejlesztése már megtörtént, az a pénz már le lett írva, egy újabb példányt legyártani gondolom már sokkal olcsóbb lenne. Csak a csupasz robotra gondoltam műszerek nélkül, guruljon, forduljon, lássa el árammal önmagát. Kamera azért kell rá. A lényeg hogy fel kell okosítani úgy hogy fel tudja fedezni a tervezett bázis környékén a helyi viszonyokat, illetve vizet is ki tudjon szagolni valahogy. Mert nekem ez továbbra is egy nagyon nagy kérdőjel hogy mi alapján választják ki a pontos helyszínt? Azt a részt előbb fel kéne fedezni. Talajviszonyok, víz, ez a két fontos.
A radarműhold mennyire lát be a felszín alá? Mennyire pontos? Csak erre lehet alapozni egy bázis helyének kitűzését?Összességében egyébként bennem is csökken a lelkesedés, minél jobban értem az egészet, annál távolibb, bizonytalanabb az egész...
-
Ha GPS azért kell, mert az vezérli a leszállítást, anélkül kétszer ugyanoda még nem szállt le senki. Márpedig ha leszállópadot építenek (normális leszálláshoz elengedhetetlen), hogy beletaláljanak, szükség lesz GPS-re. A kommunikációs hálózatra ahhoz van szükség, hogy folyamatos legyen a kommunikáció a Földdel. A forgásból adódóan a Mars egy adott pontja gyakran hosszú ideig nincs földi rálátásban, ahhoz, hogy kommunikálni lehessen kell egy komoly kommunikácis hálózat. És ehhez még szükség van Lagrange pontokba elhelyezett műholdakra is, különben akár több hetes rádiócsend lehet, amikor a Nap közöttünk van.
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
tupuk
aktív tag
És akkor hogy fog leszállni az első 2+4 űrhajó marsi GPS nélkül?
Hogy fognak leszállni leszállópadok nélkül?
A földi kommunikáció fontos, de az első 2/4 évben ki lehet bírni 24 órás kommunikáció nélkül szerintem. Úgyis 20 perc oda, 20 vissza a "kommunikáció", szóval vészhelyzetben a földről még infóval sem sokat tudnak segíteni.
Azért nem erőltetném ezt annyira az első körben mert ez is újabb feladatok, újabb rengeteg pénz, amikor így is annyi akadály van még, amiket viszont tényleg előre le kell gyűrni hogy eljussanak oda. -
Az első nagy nehezen és kockázattal le fog szállni kb random, ha jól tippelem, akkor visz magával egy automatikusan telepíthatő padot, aztán a többi már arra száll le.
20 perc < 720 perc
A műholdak aprópénz 2017-ben, ha nem ultatartósra, és megízhatóra gyártatod a Boeinggel. A SpaceX saját gyártású műholdja, amiket elég egy-két átmeneti évre tervezni, filléres tételek lesznek. Mi kell egy műholdra: váz, napelem, aksi, elektronika és a funkció. Az első négyet full belsőleg meg tudják oldani (milyen jól jön a Tesla ugyebár), egyedül a funkciót kell külsőleg megoldani. De ma már egy GPS, vagy egy infra, vagy egy radar is olcsóság a 10 évvel ezelőttihez képest, a kommunikációs egység meg egyenesen szóra sem érdemes.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
tupuk
aktív tag
Ez nálam sok sebből vérzik.
- Ha egy le tud szállni platform nélkül elfogadható biztonsági szinten (és e nélkül el sem indítják), akkor több is.
- Egy ilyen platformnak 100+ tonnát kellene kibírnia, és 9+ méter átmérőjűnek kéne lennie. Tehát ennek is nagyon erős és nagy monstrumnak kellene lennie. Ha az első űrhajó ezt oda is viszi, hogy kerül ki a hajó belsejéből, hogy ereszkedik le a talajra, ott hogyan mozog, hogy pozicionálja magát?
- Eleve kis sem fér a 9+ méteres átmérőjével a hajó "kapuján". Vagy csak összecsomagolva, vagy több darabban, stb, ami újabb problémákat jelentene mert később össze kell valahogy rakni a darabokat.
- Ha mindezt meg is tudja csinálni, nem tudja letesztelni hogy egyenletes teherbírású talajon áll-e, azaz nem dől-e meg valamelyik irányban ha ráereszkedik a sok tonnás súly.Szóval ez így nekem nem áll össze sehogy. Ha már lesznek ott emberek, nyilván csinálnak egy pályát, érdemes növelni a biztonságot mindig, de e enélkül is mennie kell valahogy. Épp ezért írtam korábban hogy (mivel a mostani műholdképek felbontása ehhez kevés) szerintem nagyon kéne egy robotot odaküldeni minden más előtt, a kinézett hely végleges és pontos feltérképezésére. Aminek a mostani műholdképek alapján nyilván egy eleve nagyon síknak és sziklamenetesnek tűnő helynek kell lennie, és a robotnak ezen belül kell a legideálisabb, valóban biztonságos helyszínt megtalálnia. Csak úgy nem lehet kinézni egy helyet a landolásra és remélni hogy nem egy lejtőre vagy sziklára érkezik ahol a leérkezést követő pillanatban már dől is el.
-
Nekem sem triviális a megoldás, de nem tartom teljesen elképzelhetetlennek sem. Pármillió dolláros büdzsé keretösszegbe ám rengeteg dolog belefér. Jópár milliót megér egy stabil, biztonságosabb landolás.
Mindenhogyan nehéz lesz az első leszállás. A red dragon superdraco hajátnyos leszállását is ezért kaszálták el. Szóval valamit ki kell találni, a leszállunk majd a vakvilágba nem tartható koncepció.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Igen, erre írtam hogy egy főnök kénytelen korábbi dátumot mondani ha a reálist el akarja érni.
Meg lehet így is közelíteni, a másik oldalról meg nem főnökként, hanem a cég arcaként kell(ene) nézni, úgy meg folyton azt látjuk, hogy azt mondja, hogy X évben ezt és ezt megvalósítjuk, valójában meg folyton X+Y évben valósul meg. És ez igaz bármire, amit mond.
Ez meg már a hitelességét teszi kérdésessé...
Egy NASA-robotot. Aminek az első verziója nagyon szépen bizonyít már évek óta a Marson.
Szép és jó, de akkor arról beszélünk, hogy egy NASA programot kellene a SpaceX-nek felvinnie.
Ki pénzeli ezt? A NASA? Akkor az egy NASA program.
A SpaceX? Akkor viszont nekik fizetni kellene a NASA részére.Oké, ez pénz, meg érdek, meg diplomácia, de gondolom a NASA-nak örülnie kéne ha egy amerikai cég újabb infókat szerez meg a Marsról, meg úgy általában is támogatniuk kellene alapból a SpX-et ha az nem kerül egyébként pénzükbe.
Azt a robotot, az érzékelőket, a napelemeket, a rádiókat, stb. általában nem a NASA gyártja le, hanem egy alvállalkozó. Akinek fizetnek ezért.
Aztán a robotot össze kell építeni, tesztelni, hogy az összeépítés rendben megvan-e, majd ha megvan a tesztelés, akkor mehet a rakéta orrára...
Ez pénzbe kerül valakinek...
A radarműhold mennyire lát be a felszín alá? Mennyire pontos? Csak erre lehet alapozni egy bázis helyének kitűzését?
A talajtól függ, az űrsikló az 1980-as évek elején vitte fel a SIR-A radart, eredetileg a felszínt akarták leképezni vele, aztán megdöbbenve látták, hogy a por, homok, laza talaj alá "lelát", és így a Szaharában a homokdűnék alatti völgyeket láttak meg:
Csak erre lehet alapozni egy bázis helyének kitűzését?
Nem, de sokat segít a talaj milyenségének meghatározásában, például nem bölcs dolog olyan laza talajra építkezni, amelyik "vándorol" a széllel.
Csakhogy ezek is olyan dolgok, hogy a Mars ilyen szintű feltérképezéséhez egy-két ilyen radarműhold mellé kellene optikai és spektrográfos, stb. műhold is, majd az adatokat elemezi kell, ami több száz emberrel is évekbe tellene.
Jelenleg fordítva működik a dolog a szondák leszállási helyének megállapításánál. Megvan egy nagyjából lefotózott Mars felszín, és kinézik a legvonzóbbnak, legérdekesebbnek tűnő régiót, majd oda küldik a szondát.
Csakhogy most egy olyan helyet kell találni, amelynek a közelében van víz, a talaj stabil és nincsenek egyéb veszélyforrások, plusz könnyen le lehet szállni oda (a sarkok ebből a szempontból nem ideálisak pl.).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
tupuk
aktív tag
Azt én sem mondom hogy vakvilágba szálljanak le, mint láttad fentebb én is kerestem a megoldást erre (az előzetes robotos felderítéssel). Ebben a platformos dologban viszont nem hiszem hogy közös nevezőre tudnánk jutni. A fentebb leírt problémákon túl is van még, pl. teremt is problémát: a platform széle nyilván magasabban lenne mint a talaj, tehát jóval pontosabban pozicionált landolás kell, mintha mondjuk találnának valahogy valahol egy futballpályányi sík és stabil talajt, mert ha a platform széléről lelóg az űrhajó fele akkor dől is el.
Egyébként egy olyan platform amelyik le tud ereszkedni egy űrhajóból, lent el tud mozogni, tud keresni egy stabil és vízszintes területet, ki tudja magát nyitni jó nagyra és egységes tömbbé összeállni amelyik 100+ tonnát elbír, meg meg tudja vizsgálni hogy egyenletes teherbírású-e alatta a talaj, és bele is tudja magát fúrni vagy rögíztani valahogy, stb., stb... mindez már egy olyan összetett sokoldalú képességekkel ellátott szuperrobotot feltételez, ami simán ott van melóban és árban is az általam javasolt megoldásnál. Főleg azt nem látom hogy férne ki az űrhajó nyílásán egy önmagában is több tonnás monstrum ami még ki is csomagolná magát lent és merev stabil extra teherbíró platfrommá állna össze.
Másik:
Korábban említetted a GPS-t. Szerintem ahhoz nem kell műhold. Legalábbis az első időkben. A bázis/leszállóhely köré rajzolt képzeletbeli négyszög négy sarkára lehet tenni egy-egy jeladót és kész. Két napelemtábla, egy aksi, jeladó, csók. A négyszög (vagy ötszög, hatszög... amennyire túlbiztosítani akarják magukat) oldalai lehetnek 50-100 km hosszúak, és persze a jeladók legyenek magas póznán vagy egy természetes magaslat tetején, hogy jó messze elérjenek a jelek minden irányban és a négyszög belsejében a talajszintig is cm pontosan lehessen a 4 pont alapján belőni a pozíciót. Egy 50 km oldalú négyszöget csak be tudnak célozni a mostani adatok alapján is, onnan meg már a GPS vezetheti a leszálló utánpótlás-hajókat. Ugyanez a rendszer a telepeseknek is használható a mindennapi útjaikhoz a Marson a hatósugáron belül. -
tupuk
aktív tag
Tény hogy Musk időpontjait már kb. senki sem veszi komolyan, ebben a témában eljátszotta a hitelességét. Nem tudok erre jó választ adni. Vélelmezem hogy ha eddig nem ilyen stratégiát követett volna akkor nem jutott volna el ideáig.
Másik, hogy bár persze nem ismerem Muskot, de az ismeretlenül sem egy különösebben vad feltevés hogy egy különleges egyéniség lehet. Akár belső ellentmondásokkal, iszonyú ambíciókkal, aki ráadásul más léptékben gondolkodik mint az átlagemberek és nincs türelme a totojázáshoz. Ahhoz hogy valaki ezt az utat bejárja amit ő eddig bejárt és amin jár most is, egészen egyedi képességek és lelki alkat kell. Egyszerre kell kőkemény diktátornak és nyomulós üzletembernek lennie, miközben meg kell őriznie magában valami gyermeki lelkesedést, romantikát, álmodozást, szenvedélyt, fanatizmust, ami hajtja előre, és amely céljait tényleg minden áron el akarja érni a lehető leggyorsabban. És ez utóbbi vonások folyamatosan húzzák, tolják előre, a lehetséges reális ütemtervek leggyorsabbikára, néha azokat túl is haladva. Én ezt nagyon meg tudom érteni, noha semmi közöm semmilyen űrtechnikához vagy akár csak a mérnöki világhoz, de az élet egy egészen más területén én is harcoltam már elérhetetlennek tűnő álmomért (és fizettem érte (túl) nagy árat, noha megcsináltam), amikor a realizmus és a vágyaim folyamatosan harcoltak bennem váltakozó szerencsével kerekedve felül egyik a másikon. De ha nem lett volna bennem ez, akkor elve bele sem kezdek... azaz ez a lélektani beállítódás egyfajta előfeltétel. És Musk minden nevetséges dátumaival együtt is messzebb jutott az űrhajótechnikában mint bárki más... mint nála sokkal realistábbak... a vegytiszta racionalitás nem elég ehhez az úthoz.... mi sem ok nélkül dumálunk róla ennyit, ahogy világszerte mások is. Jelenleg ő az emberiség legnagyobb reménye hogy eljutunk a Marsra.
Persze lehet azt is gondolni hogy csak a népszerűséget hajhássza. Hogy imád szerepleni és hekkeli a médiát. Nyilván. Akár ez is lehet. Nem látok a fejébe. Passz.
Robot-NASA-SpX-pénz téma:
Nézd, a NASA önmagában nyilván nem számít, ez politikai döntés lesz. Az USA-nak elemi érdeke hogy megvalósuljon Musk terve. Persze egyes cégek és szentárok ebben ellenérdekeltek, ez egy folyamatos washingtoni játszma is. De állami szinten nyilván érdek. Ha ez megvalósul, a történelem lesz. Méghozzá nem csak USA-történelem, hanem egyetemes történelem. Az emberiség egy új fejezete. Az USA ezzel hosszú időre megerősíteni helyét a világ élén. (Nem mellesleg befelé is nagy siker lenne, ami a politikusok imádnak és persze szavazatokra váltanak.) Ettől kezdve hogy hogyan rakják össze az nekem másodlagos. Ha felül tud kerekedni a saját össznemzeti érdekük a részérdekek ellenében, akkor valahogy megoldják, és engem csak ez érdekel.Helyszín-kijelölés, víz, radar:
Köszi a választ, de valahogy itt nem lyukadtunk ki oda ahová szeretnék: oké, a radar önmagában nem elég. De akkor mi? Engem ez érdekelne. Én bedobtam a robotot, de ha tudsz jobbat, akkor mondd. Mert ezt valahogy meg kell oldani. A sok műholdas, sok emberes, sok éves verzió nem járható út. Oké, de akkor mi legyen helyette? Rohadt vízszintes és homogén teherbíró talaj kell a leszállás helyén, ráadásul lehetőleg vízközelben.
A sarkok egyébként nálam fel sem merültek soha, egy ilyen hideg bolygón felteszem praktikum és közérzet (pszichológia) szempontjából is az egyenlítő vonala az ideális. A napelemeknek mindenképp az egyenlítő környéke ideális. Meg hát ha már belőnek egy új civilizációt, egy bázist ami idővel egy marsi várossá is fejlődhet akkor nyilván olyan helyen kéne ahol nem örök fagy van, legalább néha van egy kis 15-20 fokos "nyaruk", meg napfényük, amiben csak jobb érzés közlekedni, kimozdulni, létezni[ Szerkesztve ]
-
tupuk
aktív tag
Itt egy farmrobotos kis videó:
https://www.facebook.com/FarmBot.io/videos/1435145786573844/Nem rossz így elsőre. Ha nem egy fix virágágyáson lenne, hanem lehetne alatta cserélni automata által adagolt tálcákon a pár négyzetméteres föld-darabokat, akkor rengeteg földet meg tudna művelni. Lehet ilyenben is gondolkodni a Marsi növénytermeszetés kapcsán
-
tupuk
aktív tag
Ti tudtok ennél jobb minőségű/felbontású Mars-térképet?:
https://mars.nasa.gov/maps/explore-mars-map/fullscreen/
Illetve lehetséges hogy van sokkal jobb műholdképeik csak simán nem hozzák nyilvánosságra?
-
tupuk
aktív tag
Mármint arra a felbontásra gondolok amit pl. akkor láttok ezen a térképren ami akkor jön elő, ha bekapcsoljátok pl. a Curiosity Landing Site-ot. Abban 20 méteres felbontásig lehet zoomolni, ami azért elég szép (persze a végén már nem túl éles). Szép és jó, de persze ez messze nem lenne elég önmagában egy BFR landolási helyszín kitűzéséhez.
-
tupuk
aktív tag
Lehet hülye kérdés, de csak felteszem itt a szakértő fórumtársaknak
Szóval: lehetséges hogy a Marson lehetne repkedni ilyen 1-2 személyes elektromos kis minihelikopterrel vagy valamiféle kis drónhelikopterrel? Tudom sokszorta vékonyabb és ritkább a légköre mint a földi, de ugye a gravitáció is csak 38% - szóval? Mert ha ez menne, akkor ez extrém megnövelné az első telepesek kutatási területét akár több 100 km-es hatótávra.
Bocs a sok kommentért, nem akarom eluralni a fórumot, de kíváncsi is vagyok, meg úgy látom ki is halna innen az élet ha nem kérdezgetnék ennyit
-
Musk minden nevetséges dátumaival együtt is messzebb jutott az űrhajótechnikában mint bárki más... mint nála sokkal realistábbak... a vegytiszta racionalitás nem elég ehhez az úthoz....
Mint írtam, ez nagyon összetett dolog. És nem csak Musk-on múlt...
Az USA-nak elemi érdeke hogy megvalósuljon Musk terve. Persze egyes cégek és szentárok ebben ellenérdekeltek, ez egy folyamatos washingtoni játszma is. De állami szinten nyilván érdek. Ha ez megvalósul, a történelem lesz. Méghozzá nem csak USA-történelem, hanem egyetemes történelem.
Érdemes azért átolvasni amit írtam a Mars Base Camp és a BFR/S közötti alapvető különbségekről. Sok sebből vérzik a Mars Base Camp, de nagyon üdvös hangoztatni, hogy nemzetközi kooperációt vizionálnak.
Alapvetően más Musk elképzelése és például a NASA elképzelése, de "állami" szinten a NASA megoldása is tökéletes lenne, pont erre mutatnak rá páran. Mert a NASA racionálisabban áll rá, például nem alapból több tucat (kétszáz?) embert akarnak odaküldeni, hanem előtte tapasztalatot gyűjtani, hogy milyen nehézségekkel kell a Marsi mindennapokban szembesülni technikai, emberi, környezeti szempontokból.
Ráadásul írtam: állami szinten az az érdek, hogy a tagállamok pénzt, bevételt, munkát tudjanak nyújtani.
Jelenleg van a Musk-féle terv a Mars-leszállásra és... mellette más amerikai alapú tervek (NASA DRM 5.0, Lockheed MBC, stb.). Más országoknál komolyabb tervek sincsenek... Az ESA és Kína is inkább a Holddal szemezget.
De akkor mi? Engem ez érdekelne. Én bedobtam a robotot, de ha tudsz jobbat, akkor mondd.
Egy komplex Mars felszín-felmérés Mars-körül keringő műholdakkal, majd a potenciálisan szóba jöhető helyeken roverek / landerek felmérése. Ezek után lehet végső döntést hozni.
Ez is olyan dolog, amiről Musk nem nagyon beszélt. Pedig ha 2024-ben már teherhajókat szeretne oda küldeni, akkor kellene...
A sarkok egyébként nálam fel sem merültek soha, egy ilyen hideg bolygón felteszem praktikum és közérzet (pszichológia) szempontjából is az egyenlítő vonala az ideális.
Ellenben a vízjégnek a sarkok kedveznek inkább... ( [link] )
Illetve lehetséges hogy van sokkal jobb műholdképeik csak simán nem hozzák nyilvánosságra?
Jelenleg a legjobb képeket a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) tudja prezentálni. Erre tessék. 11 év alatt a teljes felszínt ennyire tudta feltérképezni.
A fő gond, hogy nagy felbontású képeket nem lehetséges folyamatosan továbbítani, ehhez nincs elegendő sávszélesség és folyamatos kapcsolat. Tehát az MRO HiRISE kamerája csak az érdekesebb pontokról tud jó minőségű képeket továbbítani. Ez is egy potenciális probléma...
Szóval: lehetséges hogy a Marson lehetne repkedni ilyen 1-2 személyes elektromos kis minihelikopterrel vagy valamiféle kis drónhelikopterrel?
Tök jó, hogy a gravitáció csak ~harmada a földinek, de a légkör sűrűsége meg csak 0,6%-a...
Jelenleg a legtöbb hasonló elképzelés hatalmas szárnyú és könnyű drónokról szól. Helikopter szerű drónoknál brutális méretű rotorokra lenne szükség a ritka légkör miatt...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Mert a NASA racionálisabban áll rá, például nem alapból több tucat (kétszáz?) embert akarnak odaküldeni, hanem előtte tapasztalatot gyűjtani, hogy milyen nehézségekkel kell a Marsi mindennapokban szembesülni technikai, emberi, környezeti szempontokból.
Az a baj, hogy a szarakodás csak egyetlen célból hasznos hosszú távon: pénzszórás. Ebben az ultraprofi a NASA. Képesek bámyilen projektre teljesen őszinte, ártatlan fapofával rávágni, hogy "Tízmilliárd". Szóval 3 embert odaküldeni, hogy azok a világ végén minden segítségtől elzárva szenvedjenek a semmivel néhány napig (mert 3 ember életképtelen tovább), teljesen haszontalan, ahogy azt már a holdküldetéseknél is tapasztaltuk.
A fő gond, hogy nagy felbontású képeket nem lehetséges folyamatosan továbbítani, ehhez nincs elegendő sávszélesség és folyamatos kapcsolat. Tehát az MRO HiRISE kamerája csak az érdekesebb pontokról tud jó minőségű képeket továbbítani. Ez is egy potenciális probléma...
Ezért kell új műholdak hálózata nem ezeréves kommuminkációs csatornával.
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Az a baj, hogy a szarakodás csak egyetlen célból hasznos hosszú távon: pénzszórás. Ebben az ultraprofi a NASA. Képesek bámyilen projektre teljesen őszinte, ártatlan fapofával rávágni, hogy "Tízmilliárd".
Az összes NASA-val mélyebben foglalkozó cikkben így vagy úgy de kitérek rá, hogy az egész űrkutatás és maga a NASA is alapvetően akár pozitív, akár negatív tényezők terén mindent egy dolognak köszönhet: az űrversenynek.
Feltehetően még most indulnánk neki a Holdraszállásnak, ha nincs az űrverseny, és az 1970-es évek még a (kém) űrállomásokról, az 1980-as évek a nagyobb (tudományos) űrállomásokról (lásd Mir / Skylab), az 1990-es, 2000-es évek meg a Föld közeli pályáról való elszakadásról szóltak volna.
Az űrversenynek köszönhető a Saturn, egy csomó ma is használt infrastruktúra (VAB, L-39A/B, Deep Space Network, az RL-10 hajtómű, stb.), egy csomó tapasztalat, amire nem, vagy nem úgy jöttünk volna rá, ahogy rájöttünk (pl. a tűzálló beltér és űrruházat fontossága).
Ha nincs az űrverseny, az űrsikló program se jött volna létre, hiszen az egész STS programot életre hívó nagyra vágyás. Oroszországban is a Szojuz program a Holdraszállás miatt jött létre, a Buran űrrepülőgép is az STS-re adott válasz volt, és így tovább.
Az űrverseny a felelős azért is, hogy olyan űrprogramok jöttek létre, amilyenek. Nem permanens Hold-bázisban gondolkodtak, hanem zászlóletűzésben. Azért is, hogy életre hívtak egy több tízezer embert foglalkoztató "szörnyet", amelyeknek egy jó része az űrverseny után jobbára szép tervek rajzolgatása maradt mindössze, és ha a tervek éppen beleférnek valahova a költségvetésbe, akkor valósulnak csak meg.
Ez az oroszoknál sincs másképpen. A kínaiaknál sem. De még az EU-ban sem...
Az űrverseny sokat hozott. És sokat vett el...
Ezért kell új műholdak hálózata nem ezeréves kommuminkációs csatornával.
Oké. Ki fizeti? A NASA félig-meddig kényszerből használja a 11 éves MRO-t ilyen célból, de a Mars Odyssey is 16 éves, és a most induló MAVEN egyszerűen nem rendelkezik elég kapacitással, hogy adott esetben kiváltsa a két korábbi műholdat. A következő NeMO (Next Mars Orbiter) meg leghamarabb 2022-ben indulhat...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Oké. Ki fizeti?
Ezt a SpaceX-nek kell fizetni, és fogja is. Amúgy is gyártanak műholdakat saját célra, ez a pár darab plusz műhold nem gond. Nyilván az első BFS-nek kell kipakolni, tehát annak muszáj lesz saját zsíron megállni orbiton, de még akkor is belefér egy "csomó tonna" (a pontos mennyiségről húszféle számítással husznötféle eredmény jön ki, ugye), a műholdak is. De még az is lehet, hogy találnak egy olyan pályát, ami légkörben fékez, aztán mégis fel tud állni LMO/MTO-ra.[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
tupuk
aktív tag
"a NASA racionálisabban áll rá, például nem alapból több tucat (kétszáz?) embert akarnak odaküldeni"
Oké, ezt a 100-200 embert én is hülyeségnek tartom, bár tény hogy már úgyis meglesz az infrastruktúra és az enged ennyi embert akkor akár lehet is.
De a NASA.... ha csak meghallom, már legyintek... komolyan, néha úgy érzem inkább visszahúznak mint visznek előre. Mi itt mindig Musk dátumait firtatjuk, meg megy az élcelődés rajta, de várjunk csak egy kicsi, a NASA hogy is áll a határidőkkel?
Hány évtizede is vagyunk mindig 30 évre a Marstól? Tudom-tudom, ez az államtól függ, akkor tegyük fel ugyanezt a kérdést az állammal az alanyban.... A visszatérő rakétát is Musk fejlesztette ki nem a NASA. Ha Musk ehhez ki tudott harcolni támogatást akkor más miért nem?
Az állam és az állami szervek egyszerűen bénák, és ha egy Musk kell hogy kitapossa belőlük azt a támogatást, ami ahhoz kell, ami egyébként is az USA abszolút elemi érdeke, akkor leszarom, hajrá Musk. Az USA meg kezet csókolhat Musknak. Az ilyen Musk-kaliberű embereknek örülnie kéne minden országnak, mert ezek viszik előre a dolgokat, miközben az állami bürokráciában és a végtelen lobbiharcokban minden jó ötlet és a nemzeti érdek is szépen elsüllyed.És írok még ehhez valamit, ami látszólag kicsit kapcsolódik, de lehet hogy jobban is: tavaly néztem valami élő közvetítést a NASA központjából, a NASA vezetői osztották az észt már nem is tudom miről, talán pont a kedvenc témám volt, a jégholdakon fellelhető életről. Természetesen nagyon szimpatikus tudósok ezek a NASA vezetők, kedvesek, kedélyesek, okosak, értenek hozzá. De az messziről lerítt hogy ezek soha az életben nem fognak un. "érdekérvényesíteni". Ami azt illeti tán a szót sem értik.... Egyszerűen nem ilyen alkatok. Ezek kedves tudósok. Márpedig Washington így működik. Szóval a NASA alkalmatlan a lobbizásra. Ha 4 éven belülre, azaz egy választási cikluson belülre kerülne egy Mars-utazás, akkor maga az aktuális elnök szállna rá, mert ez neki hatalmas politikai haszonnal járna, de erről ugye szó sincs. És ahogy elnézem a most kinevezni akart NASA-elnök csak egy haver, akit kidobnak egy állami intézmény élére melegedni, pont mint nálunk.
"Egy komplex Mars felszín-felmérés Mars-körül keringő műholdakkal, majd a potenciálisan szóba jöhető helyeken roverek / landerek felmérése. Ezek után lehet végső döntést hozni."
De erre te magad írtad korábban:
"a Mars ilyen szintű feltérképezéséhez egy-két ilyen radarműhold mellé kellene optikai és spektrográfos, stb. műhold is, majd az adatokat elemezi kell, ami több száz emberrel is évekbe tellene."Szerintem ez nem kell. Mármint jó lenne, de ez is idő, pénz, ami ismét csak tolja el a fenébe a dolgot, ezt kerülném el. A mostani műhold is képes 20m felbontású képeket csinálni, nagyon jók, nagyon szépek. Ehhez tehát önmagában nem kell új műhold, hanem kinézni a legjobb helyeket a meglévő műholdképek alapján, a legígéretesebb helyekről ilyen 20m felbontású képeket csinálni (akár többször is ugyanarról a helyről, különböző napszakokban, más megvilágításokban,) ezek alapján végül kiválasztani a legjobbat, és oda küldeni egy robotot hogy fotózza és mérje le. Rizikó ebben is van hogy a robot képei alapján mégsem lehet leszállni ott, és lehet a kettes számú helyszínre kell küldeni egy másikat, amivel elmegy két év, de szerintem jó eséllyel már az első helyszínen is lesz jó hely. Az ilyen évekig tartó teljes Mars-feltérképezés egy csapat műholddal, hát ez ismét kilátástalan messzeségbe tolná el a dolgot....
Én egyébként egy vulkanikus eredetű fennsíkban gondolkodom elsősorban, az ugyebár folyékony volt mielőtt megszilárdult, tehát ott elég könnyen lehetne teljesen sík, sima, és vízszintes helyet találni, illetve a bazalt kiváló teherbíró is.
Úgy általában is nagyon nagy jelentőségűnek tartom a jó helyszín kiválasztását, a helyszín évtizedekre meg fogja határozni hogy milyen tudományos eredményeket tudunk kicsikarni a Marsból, milyen módon és sebességgel indul el a marsi civilizáció. Én akárhányszor nézek rá a Marsra, egyszerűen el sem tudom képzelni hogy ne valahol az óriáskanyon környékén (azon belül is a nyugati végén, a 3 nagy vulkánhegy felé) legyen a bázis. Szinte könyörög ez a helyszín hogy ide gyertek, itt vagyok... az egyenlítőn van, tehát napfény és hőmérséklet, napelemek és közérzet szempontjából is ideális. A geológiai infók szempontjából egy gigantikus aranybányák a kanyonok, máshol százmilliárdokat elköltve sem lehetne ilyen mélyre lefúrni-feltárni illetve ennyi adatot kinyerni, ott meg ott van a felszínen szabadon hozzáférhetően. Mintha maga a galaxis vágott volna egy nagy nyílást a Mars oldalába hogy gyertek ide, itt van, itt bele tudtok nézni a belsejébe... Ha a valaha létezett marsi tengerekben volt élet, és annak fellelhető a nyoma, akkor az a kanyon mélyén is ott van mert az is víz alatt volt. Nyugatra tőle meg a stabil bazaltfennsík ami leszállásra is jó, meg a 3 óriáshegy, a lávaalagutak... amik nem csak víz és geológia, de ha vannak marsi mikrobák, akkor azok ott nagyobb eséllyel vannak... komolyan, mi kell még?
Le lehet szállni a Mars túlsó felén is, vagy a sarkoknál valahol, ezer és ezer km-re ettől a helytől, de szerintem az első marsi évtizedekben azért nem lesz lehetősége a marsi kutatóknak több ezer km-es oda-vissza túrákat szervezni, pláne rendszeresen."a vízjégnek a sarkok kedveznek inkább"
Ez az egy szól a sarkok mellett, és egy csomó más érv ellene. Ha csak onnan lehet vizet szerezni akkor persze nincs más választás, ez tény, ezt nem is vitatom. De én úgy tudom azért van víz máshol is, főleg ha kicsit megkaparjuk a felszínt. Mellesleg ez is a vulkánok környékét hozza előtérbe, ahol a lávaalagutakban jó sok víz maradhatott meg megfagyva."a légkör sűrűsége meg csak 0,6%-a..."
Na akkor ezzel felsültem Én azt hittem ez az egész légkör átlagos sűrűsége, a talajtól a világűrig, és hogy ezen belül azért a földközelben jóval sűrűbb, de akkor erre nem lehet alapozni.
Kitapossák belőlük a maximumot....
Új hozzászólás Aktív témák
it Mars-bázis, Hold-bázis, utazás rakétával a Földön – a vállalatvezető nagyszabású terveket vázolt fel az űrkutatási kongresszuson, ahol bemutatta az új rakéta koncepcióját is.
