- iPhone topik
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Milyen okostelefont vegyek?
- Garmin Forerunner 255 Music - nem csak futóknak
- Redmi Watch 4 - olcsó hús, sűrű a leve
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy A70 - áram, erősség
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
Hirdetés
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
Premier előzetesen a Demon Slayer -Kimetsu no Yaiba- Sweep the Board!
gp Elérhető lett Switch-re a játék, amely leginkább a Mario Party-hoz hasonlítható.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dare2Live
nagyúr
A visszatéréshez használt üzemanyagot fel lehet használni arra hogy továbbmenjen az a rakéta.
Szar a példád , javítom: Maradjunk a C-130nál ami nem elmegy 2000kmre majd hazajön tankolás nélkül hanem elmegy 4000kmre.
don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...
-
ddekany
veterán
Amikor azt mondod, hogy volt róla szó, ha a mostani előadásban odarakott pár képre gondolsz, az nem sokat ér. Konkrétan melyik cégek foglalkozik ezzel a vetülettel, hogy állnak vele? Nem tudom, mert egyenlőre kb. semmit nem láttam/olvastam erről. Ami gyanús, ha ilyen közeli dátumokról komolyan beszélnének.
-
RozogA87
tag
1.: Nem kell mindent komolyan venni, amit írok. Ezt az emoticonnal is próbáltam kifejezni a mondat végén. Értsd: sarcasm on.
2.: 120000 tonna nem egy "egész hegy" az egy nagyobbacska hajó tömege.Az intelligens emberek hajlamosabbak a mentális betegségekre. Állítják a hangok a fejemben.
-
bkercso
nagyúr
Szerintem a legnagyobb akadály szerintem pszichológiai. Nincs meg a tudat, hogy utánad tudnak küldeni 1-2 napon belül segítséget. Beleértve azt is, hogy ha gond van, azt távolról kell megoldani, plusz el kell adni a világ felé is a helyzetet.
A másik legnagyobb gond meg talán a sugárzás.
Na meg persze a pénz erre az egészre.[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
emre33
addikt
-
-
nagyúr
a nasa 1100 naposra tervezi a küldetést. az nem 3 hónap, nem 6, hanem 3 év. a legalacsonyabb energiájú pálya oda és vissza: 9 hónap a marsig, ott 500 nap, majd újabb 9 hónap haza. ez egy konzervatív megközelítés, de ennél gyorsabb utazás csak nagyobb energiabefektetéssel valósulhat meg, arra pedig szükség lehet más okokból is.
asztrobiológia:
a csontritkulás és az izomsorvadás már az első héten megindul. de pl. a gerinc adaptációja már 1 hónap után is centiméteres mértéket meghaladja (megduzzadnak a porckorongok, ez ráadásul még fáj is). a 3-6 hónap nulla gravitációhoz képest a földihez képest 40%os gravitáció is jelentős változás. az asztronautáknál az az ökölszabály, hogy a földi rehab a küldetés hosszával megegyező ideig tart. ami előbb-utóbb biztosan kicsinálja az embert, az a szívizmok elsorvadása. az izomsorvadás általános, és a fenti körülmények között nem/korlátozottan kezelhető. a miren voltak hosszú (3-400+ napos) küldetések is, elég jól dokumentáltak. lavejkint (asszem így írják) konkrétan szívrendellenességek miatt kellett lehozniuk a tervezettnél jelentősen hamarabb, de a fennmaradó legénység munkanapját is lecsökkentették egy idő után 8 óráról 4 és félre. ennyit bírtak. itthon a debreceni egyetem foglalkozott sokat a témával.a 2000es évek elején elkezdtek tervezni egy bioszondás küldetést alacsony földi orbitra (musk is benne volt), amelyik ezt (lowg hatását) vizsgálta volna 15 egéren. de nem kapott elegendő finanszírozást, és az évtizedfordulóra le is húzták. ez az ismeretanyag hiányzik.
víz:
a két legnagyobb méretű jégmező (északi és déli sarki jégsapkák) kilőve. a napelemek az év egy részében teljesen használhatatlanok már csak a napsütés hiánya miatt. a kráterekben lévő jégfoltokat az időjárás folyamatosan erodálja, egy (akár több) kilométer mély kráter pedig eleve korlátozza a napelemeket, és a mozgást is.
igazából talán az utopia alatt talált fagyott jégtenger a legbiztatóbb, mert nagy része feltehetően víz, de az ugye nem felszíni, viszont közvetlenül a felszín alatt (1-10 méteres mélységben) van. valamint védett az uv sugárzástól is, ergo nincs csírátlanítva - lehetnek benne mikrobák, amelyek már elégségesen teljesíthetik az élet kritériumait. ez esetben az a víz nemcsak hogy nem felhasználható, hanem még a közelébe se nagyon mehetnénk, speciálisan felkészített eszközök nélkül. ugyanis nem szennyezhetjük be az ő élőhelyüket a földről odahurcolt bacikkal. sajnos az utopiára 40 éve nem küldtünk semmit, ami megfúrhatná a felszín alatti fagyott tengert, és megnézhetné, mi van benne, a viking-2 kísérleteinek eredménye pedig nem egyértelmű.
nem győztetek meg, hogy az ott talált víz kétséget kizáróan hozzáférhető, vagy felhasználható.por:
a viharokról nem tudjuk, mikor jönnek, mekkorák lesznek és meddig tartanak. van ott is viharos évszak, ahogy a föld egyes részein van esős évszak. de elég sokkal kell ahhoz előre célozni, hogy ez ne legyen megbízható. pl. a legutóbbi, schiaparelli küldetést úgy tervezték, hogy egy várt porvihar közepén végezze a leszállást, és méréseket végezzen közben, de a porvihar nem jött. viszont legalább a felvert por "hamar" (6-8 hónap) elül.
de nem kell ahhoz globális porvihar, hogy betegyen a napelemeknek, egy porördög elég hozzá.
a por maga probléma más területen is. nagyon finom, mikronos átmérőjű, és valószínűleg megtapad az űrruhán, tehát várhatóan be fog jutni a lakómodulokba, a levegőszűrőkbe, és a tüdőkbe.Tudod, mit jelent az, hogy nemezis? Az érintett, erősebb fél kinyilatkoztatása a méltó büntetés mértékét illetően. Az érintett fél jelen esetben egy szadista állat... én.
-
Zeratul
addikt
Tárolás nélkül (amire jelenleg nem létezik se gazdaságos se környezetkímélő mód) az ingadozó megújulókkal termelt elektromos energia csak kiegészítő szerepet kaphat, a CAP faktorának megfelelően csökkentheti a fosszilis igényt de nem többet. A li-ion akkuknál nem egyedül a visszagyűjtés a probléma hanem hogy az újra feldolgozás környezetszennyezőbb mint az új előállítása.
-
Venyera7
senior tag
Ennél a hajtóműnél a gyorsító erő elég kismértékű, 0,09 newton, ami egy 6 mázsás űrszondát másfél nap alatt gyorsítana fel 70 km/h-ra; tehát ez a kis erő szinte semmit sem tudna a földről felemelni. Pedig a világűrben igen gazdaságosan, 60%-os hatásfokkal működik, mert (az elektromágneses töltéskülönbségből adódóan) az elektromos motor sokkal gyorsabb sebességre gyorsítja a kiáramló részecskéket a kémiai hajtóműveknél (pl. rakéta). Ebből adódóan a hajtóanyagból igen kevés kell, így az út teljes hosszán működhet a hajtómű, és hosszú idő alatt hatalmas sebességet érhet el.
[ Szerkesztve ]
-
bkercso
nagyúr
És akkor még nem utaztál, csak gyorsítgattál, és lassítgattál. Egy ilyen út egy 6 mázsás járgánynak is több év.
Ha gyorsítás után egyből lassítani kezdesz, akkor a csúcssebesség felével utaztál.Ez egy jó (magyar szinkronos) ismeretterjesztő a hajtőműtechnológiákról, csak hülye címe van.
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
nagyúr
Élnék a gyanúval, hogy Musk eredetileg nem akarta az ITS-t a Falcon Heavy nyakára ültetni. Az ITS kifejezetten a Marsra szállásra készült, a LEO / GTO / MNO szintű igények kiszolgálására pedig maradt volna a Falcon 9 és a Falcon Heavy, legfeljebb a második fokozat újrafelhasználhatóságát is megcsinálták volna (ugye elvben idén megpróbálják kontrolláltan visszahozni az egyik második fokozatot).
Abban teljesen egyetértek, hogy a BFR / BFS tervre, illetve a kvázi Falcon Heavy kaszára nagyon nagy hatással volt a New Glenn és az, hogy a tervezőasztalukon van már elviekben a még nagyobb New Armstrong is.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Definiálnunk kéne a közös szóhasználatot...
Nálam:
ITS: Musk IAC 2016-os előadásában bemutatott jármű (12 méter átmérő, 122 méter magasság, ~10000 tonna)
BFR: Az IAC 2017-es előadáson Musk így hívja a kisebb méretű (9m / 104m / ~4500 tonna) járművet. Amely viszont továbbra is valójában két jármű, a gyorsító fokozat és az űrhajó. Én a gyorsító fokozatra szoktam a BFR-t használni.
BFS: Big F*cking Ship, az IAC 2017-en bemutatott jármű űrhajó modulja / második fokozata.
BFR/S: Az IAC 2017-en bemutatott rendszer (tehát a BFR és a BFS együtt).
Tippre ahogy égeti a pénzt a Blue Origin, akár a 2020-as évek közepére elkészülhetnek a New Armstrong-al. Már ha megépítik. Szvsz a BFR/S sem valószínű, hogy készen lesz 2022-re... Szóval kb. egy időben lehetnek kész...
Már ha Bezos továbbra is évi egy milliárdot belefektet a Blue Originba...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
bkercso
nagyúr
Ez így teljesen érthető, köszi!
Józan dolog, hogy nem ülnek az - egyébként nagyon friss - tapasztalatukon mint a babéron, de az vajon mégis mennyit számít, hogy a Blue Originnek még nincs Föld körüli pályáról tapasztalata? Ez azért mégis más sebességszint, mint amit eddig megvalósítottak.Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
nagyúr
Vagyis arra gondolsz, hogy valójában Musk a tavaly bemutatott ITS-t is meg fogja építeni, csak előtte lesz egy fele tömegű BFR/S megvalósítás, amely váltja az F9/FH/Dragon architektúrát? Hmmm....
A gond ezzel többek között a hajtómű. Tessék, ezt a készülő cikkből emeltem át:
Az "új" Raptor adatok főleg tolóerő terén sokkal alacsonyabbak, az ITS-nek nem 42, hanem olyan 70-75 ilyen hajtóműre lenne szüksége, hogy elemelkedjen a földről, azonos tömeget feltételezve. De ugye 70 Raptor nem fér el, hiszen a méreteik nem változtak...
Vagy egy "Raptor-2" kellene, amely tudja hozni a tavaly felvázolt értékeket...
Ezen kívül kell hozzá nagyobb gyártóegység (hiszen a 9 méteres átmérő az épületek által hozott limit), másik indítóállás, stb.-stb...
Szvsz addigra Musk már egy olyan tervvel fog bírni, ami annyira emlékeztet az ITS-re, amennyire a BFR/S emlékeztetett a 2007-es Falcon XX-re (ami ~140 tonna @ LEO képességgel volt megálmodva):
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
300 bar-os égőtér nyomás mellett stabilan működő hajtóművet még senki sem épített, a rekorderek a szovjet / orosz RD-170 / RD-180 / RD-190 család, ~210-250 bar-al, változattól függően. Azokkal viszont az a baj, hogy a tolóerő/tömeg arányuk valahol 70 és 90 között megállt, a brutális égőtér nyomás ellenére - mert kellően masszívra kell építeni őket. Vannak nagyon-nagyon jó tolóerő/tömeg arányú rakétahajtóművek, mint a Merlin-1D, az NK-33A vagy az RD-275M, ezek mind 130 feletti értéket tudnak. Viszont az égőtér-nyomásuk 90-165 bar közötti - vagyis úgy érik el a jó tolóerő/tömeg arányt, hogy relatíve kis égőtér-nyomáson üzemelve nem kell annyira masszívra építeni őket.
A 300 baros égőtér nyomás és a hatalmas tolóerő/tömeg arány, amit Musk szeretne elérni már a fizika határait feszegeti, hiszen egyszerre masszívabbnak kell lennie, mint a Merlin volt, és közben hasonlóan könnyűnek kell maradnia. Ráadásul sokszor újrafelhasználható hajtóműről lenne szó...
A 250 baros érték, amit most kitűztek célnak is egy eléggé magas léc. A Merlin esetén valóban nagyon komoly fejlődést mutattak fel, de ehhez az is kellett, hogy a Merlin eredetileg egy "low-end" hajtóműnek indult, majd menet közben, ahogy egyre több és több pénz lett a fejlesztésre, egyre jobb gyártástechnológiákat vethettek be, és elérték a mostani szintet. De innen már nem nagyon tud hova fejlődni a Merlin. Legalábbis ha semmiből nem akar leadni...
Tom Mueller egy zseni, Musk megfogta az isten lábát, hogy felkarolta és megtette a SpaceX hajtóműtervezőjének, mert tényleg kivételes mérnök... Nem mondom, hogy nem képes megvalósítani a 300 baros Raptort, mert amilyen szerencsés vagyok, jövőre már el is érné, és onnantól napjában kétszer ezt vágnád a fejemhez.
De ez egy olyan volumenű fejlődés lenne, amihez képest a Merlin-1A és a Merlin-1D+ közötti fejlődés laza bakugrásnak minősül...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
MCGaiwer
addikt
a youtubeon nem egy félresikerült fellövés látható a BFRnél 4x kisebb rakétákkal, azok elég szépet szóltak amikor "elégtek"
Én úgy tudom, amíg voltak space shuttle küldetések, a legénység mindig bent ült a repülőben amikor a fő tartályt tankolták, így a tankolás volt az utolsó mozzanat.
Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
nagyúr
Musk azt mondta tavaly, hogy 1000 alkalommal újra felhasználható lesz az ITS. A kérdés az, hogy ezt tényleg tudni fogja-e. Én azért vettem drasztikusan olcsóbbra az űrhajó utankénti költségét, mert például P2P-nél nem feltétlen kell elérni a szökési sebességet (amit amúgy nem értettem igazán a SpaceX videóban, ahol csak beleírták, hogy 27000km/h).
A számok amúgy igen egyszerűek, 100 útnál 2,84 millió per út, 1000 útnál 0,284 millió, vagyis 284 ezer dollár.
Csakhogy már a 100 is optimista, hiszen jelenleg még "sima" F9 rakétafokozatnál se volt 100x újrahasználva sem, nemhogy 1000x. A Blue Origin a New Glenn-nél úgy számol, hogy egy első fokozat 100 alkalommal lesz újrafelhasználható.
Utasszállító repülőgépeknél most jutottak el oda, hogy 1000 repült óránként legyen kötelező egy alap átnézés (Line Check), ez a 787-re vonatkozik. A 767-esnél még 300 repült óránként volt ez igaz. Függően milyen hosszú járatokon repülnek, ez ugye jelenthet 83 utat, de 1000-et is (a 787-es esetében). Csakhogy több millió, tízmillió, százmillió repült órányi tapasztalattal jutottak el idáig. Ilyen szintű tapasztalati tőkére újrafelhasználható rakétánál mikor lehet számítani?
Musk azt mondta, hogy az utasszállító repülőgépek jegyáraihoz hasonló árszinten működne a P2P. Ami 800-1500 dollár jelenleg az átszállás nélküli, videóban említett utaknál. Na ez akár hogy is nézzük, rövid távon sehogy sem lesz képes elérni. Talán 10 évvel a BFR/S P2P elindítása után már esetleg reális lehet, hogy ilyen szintre zuhanjon...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Az én számításomban a legnagyobb tétel az űrhajó új útra való felkészítése volt. Nyilván ha az kevesebb erőforrást igényel, akkor töredéke lehet.
Innen kezdve kb. attól függenek a számok, ki mennyire optimista.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Venyera7
senior tag
Nem vagyok annyira képben a zajterhelésben, de mondjuk 24km magasságban annyira azért nem lehet zavaró.
#248 Cifu
Atóta fejlődtek a hajtóművek is, ami jótékony hatással van az üzemeltetési költségekre. Persze nekem is tetszene rakétával repkedni, de hozzá kell tenni, hogy ha kezdeti fázisban történik valami katasztrófa az szépen alááshatja az egész sikerességét. Pláne egy ilyen újrafelhasználható rendszernél.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Nehezítés, hogy azt nem lehet kompozitból megcsinálni, valószínűleg csak dmls nyomtatott titánból, ami probléma, mert a Demonstrator és a Haas is full kompozit lesz.
Annyira nyakatekert dolgokat láttam már kompozit anyagokból megvalósulni (az SSME fúvócsöve is az pl.), hogy érdekelne, miért nem lehetne megcsinálni...
A tesztindításhoz is tele kell aggatniuk extra transzponderekkel, hogy követni lehessen radaron.
Radar-visszaverő felületek (kvázi alufólia) nem elegendőek?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
nagyúr
Nem aggaszt a hibrid hajtóművekkel kapcsolatos, eddig eléggé vegyes tapasztalat?
Nem kritika, csak kb. olyan, mint az én rajongásom az SSTO járművek irányában - elegánsnak elegáns, de nagyon sok múlik a finomhangoláson.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Itt vannak az előadásból az ide vonatkozó képek, kérlek értelmezd te is, hátha neked más jön ki (kattintásra teljes méretben megtekinthetőek):
Itt azt láthatjuk, hogy a LEO pályára való feljutás után rendelkezésre álló Delta-V (függőleges vektor) és a felvitt tömeg (vízszintes vektor) hogyan arányul egymáshoz, ha nincs űrbéli utántöltés
Itt a második (felső) értékek akkor, ha egy utántöltést hajtanak végre
Ez a teljes feltöltés esetén, a diagram szerint 150 tonna hasznos teher esetén áll rendelkezésre 6km/s Delta-V (illetve egy kicsivel több), ami a tavalyi előadás szerinti Mars úthoz szükséges[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
A legmesszebb a SS1/SS2 jutott az egyszerű, többportos hibridekkel. A gumi üzemanyag kiváló ötlet. Náluk a legnagyobb gondot a vibráció okozta, ami bizonyos légnyomáson előjött.
Amennyire én követem a Virgin Galactic lassan Benny Hill showkat megszégyenítő küzdelmét, a tökéletlen égés miatt van a vibráció. Rosszul tudom?
Pont ezt küszöbölheti ki a spike azzal, hogy nem verődnek össze-vissza a nyomáshullámok a kónuszban, ami egy adott nyomáson az önfrekvencián gerjesztette a rendszert.
Akkor rosszul tudtam...
A legalsó ábra nem teljesen hipotetikus? És azt ábrázolja, hogy mire jutnának, ha a annyit tankolnának (valahogy, mondjuk nagyobb tartályok használatával), mint amennyit a tanker pluszban felvisz, akkor teherszállítás esetén mennyi delta-v volna az így elcseszett rendszerben? Az ábra szerintem azt mutatja, hogy vagy nem viszünk terhet, vagy kevés lesz a dv.
Három ábra egymás után következett, a felső volt az első, az alsó volt az utolsó, azonos maradt a diagram tengelyeinek értéke is.
Ahogy alá is írtam, az első arról szólt, hogy mennyi szabad Delta-V-je van a BFS-nek, miután elérte a LEO pályát. Igen, elvben ennek úgy kellene kinézni, hogy a leszálláshoz szükségesen felül. A diagram görbéje 150 tonnánál fogy el (nulla rendelkezésre álló Delta-V)
Aztán jött a második kép, ahol egy utántöltéssel (150 tonna hajtóanyag, elvileg) mennyivel több Delta-V áll rendelkezésre.
Majd a harmadik kép, teljesen feltöltve a tartályokat (1100 tonna hajtóanyag, elvben). Tehát hogy mennyi Delta-V-je van a BFS-nek csordultig töltött hajtóanyag-tartályokkal, LEO-n keringve, adott hasznos teherrel a gyomrában.
És most jön az, amit nem teljesen látok át, hogy ebben vajon mi van benne? A leszálláshoz szükséges tartalékot nem tüntetik fel? Miért nem? Ezzel marha nehéz számolni, hiszen ha például csak a Holdra szállnék le, akkor teljesen más landolási Delta-V tartalékra lenne szükség. Ha csak GEO-ra akarok pályára állni, és ott tankolni, akkor nem kell a tartalék, és így tovább.
Ez a tavalyi előadás hasonló diagramja, sokkal egyértelműbb:
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Őszintén szólva bíztam nagyon benne, hogy hibát találsz a logikámban, és sikerül megvilágosodnom e téren, mert ellentmondásos az egész:
-Ha az első ábrán benne szerepel a visszatéréshez szükséges üzemanyag (elvben benne kell szerepeljen), a többinél is benne szerepel? Ha igen, akkor a lent felvázoltak szerint ez egy plusz Delta-V érték, aminek a pontos értékét viszont nem ismerjük.
-Tavaly Musk említette, hogy 6km/s-el számolnak a Föld-Mars útvonalon (plusz a leszállás), tehát ez alapján viszont a most feltüntetett 150 tonna / 6km/s értéken felül ott kell legyen a leszálláshoz szükséges tartalék üzemanyag.
-Nem egyértelmű ez az ábra sem:Ugyebár azt mutatja, hogy 240 tonna metán és 860 tonna oxigén van a tartályokban. De ebben szerepel-e a tartalék (leszálláshoz szükséges) tartályok mennyisége (Header tank), hiszen az összes üzemanyag-mennyiség 1100 tonnaként van megadva - ez alapján feltehetően ebben már a Header Tank tartalma is benne van. Ugyebár 85 tonna a BFS szerkezeti tömege, így lehetne számolni.
A számok pedig azt mutatják, hogy ugye 235 tonna a jármű üzemanyag nélkül (85 tonna szerkezeti tömeg, plusz 150 tonna hasznos teher), 1100 tonna a hajtóanyag, a Raptor Vákuum verzió ISP-je 375, ebből a dV = ve * ln(m0 / m1) képlet alapján (9.8 * 375 * ln(1355000 / 235000)) = 6438.49 m/s^2, vagyis ~6,44 km/s^2 delta-V jön ki.
Most nézzük meg ismét a teli tankolt BFS Delta-V értékét mutató ábrát:
150 tonnánál kicsivel 6 km/s^2 felett van a vonal, mondjuk max. 6,1, de egészen biztos nem 6,4 - 6,44 km/s^2.
Ez a ~300m/s^2 lenne a leszálláshoz szükséges mennyiség 235 tonnás öntömeg esetén?
Már vagy háromszor átírtam az erre vonatkozó részeket a cikkben, és mindig arra lyukadok ki, hogy ebbe teljesen jogosan bele lehet kötni. Akárhogy is értelmezem. Egyszerre van rajtam kalap és nincs rajtam kalap.
De valójában nem kell 6km/s a Marsra, ha légköri fékezéssel megyünk, tehát rendelkezésre állhat elegendő üzemanyag a leszálláshoz.
Musk említette tavaly a 6km/s^2-őt ugye, hogy minimalizálja az út idejét. Most is azt említette, hogy 150 tonnát vihet a Marsra... Ami ugye megint keverés, mert 150 tonna a teherhajók esetén igaz vajon, vagy a személyszállító verzió tud a szerkezeti tömegén túl még 150 tonnát vinni, vagyis a 85 tonnás szerkezeti tömegben benne vannak a személyszállító verzió szintjeinek, kabinjainak, felszerelésének tömege is? Ez megint olyan dolog, amit lehet így is és úgy is értelmezni.
Minden esetre a bemutatott diagram szerint ~6km/s^2 delta-V áll rendelkezésre 150 tonnás tömegnél...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
nagyúr
Ha 17%-ra vesszük a methalox optimális oxigénhiányát (sajnos nem tudom mennyi az, most nincs kedvem whitepapereket bújni), akkor 60 t fölösleges oxigént visznek magukkal.
Én úgy tudom 250 baros égéstéri nyomásnál ~2,96 az ideális keverési arány ( forrás, a Pe ugye a külső nyomás ), tehát 240 tonna metánhoz ~710 tonna oxigén kellene a csak vinni. Ez alapján ~150 tonna fölös oxigént visznek, ha vákuumban működő hajtóművel számolunk...
Persze ebben az oxigénhiány nincs kalkulálva...
A rakétaegyenletben a szivárgással nehéz számolni, de szerintem nagyjából úgy lehet, hogy folyamatos szivárgással számolva az elszivárgott tömeg felét kell hozzászámolni a szerkezeti tömeghez, és úgy pont kijön a 6000-es Delta-V.
Na látod, a szivárgás témája még egy olyan változó, amelyet eddig nem is vettem számításba...
Más...
Tegnap ugye összeült a Nemzeti Űrtanács, bővebben erre, de a lényeg, hogy az Űrtanács által kiszabott cél most a Holdra való visszatérés... (Újra, a 13 évvel ezelőtt Constellation projekt után...)
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.