- Android szakmai topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- iPhone topik
- Honor 90 - modellalkat
- Franciaországban nyit a Honor 200 Lite
- MWC 2024: Két új órát hozott a Xiaomi
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
Hirdetés
-
Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
it A mindezt lehetővé tévő Neucybert a Neuralink kínai riválisa, a Beijing Xinzhida Neurotechnology fejlesztette ki.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
Új hozzászólás Aktív témák
-
300 bar-os égőtér nyomás mellett stabilan működő hajtóművet még senki sem épített, a rekorderek a szovjet / orosz RD-170 / RD-180 / RD-190 család, ~210-250 bar-al, változattól függően. Azokkal viszont az a baj, hogy a tolóerő/tömeg arányuk valahol 70 és 90 között megállt, a brutális égőtér nyomás ellenére - mert kellően masszívra kell építeni őket. Vannak nagyon-nagyon jó tolóerő/tömeg arányú rakétahajtóművek, mint a Merlin-1D, az NK-33A vagy az RD-275M, ezek mind 130 feletti értéket tudnak. Viszont az égőtér-nyomásuk 90-165 bar közötti - vagyis úgy érik el a jó tolóerő/tömeg arányt, hogy relatíve kis égőtér-nyomáson üzemelve nem kell annyira masszívra építeni őket.
A 300 baros égőtér nyomás és a hatalmas tolóerő/tömeg arány, amit Musk szeretne elérni már a fizika határait feszegeti, hiszen egyszerre masszívabbnak kell lennie, mint a Merlin volt, és közben hasonlóan könnyűnek kell maradnia. Ráadásul sokszor újrafelhasználható hajtóműről lenne szó...
A 250 baros érték, amit most kitűztek célnak is egy eléggé magas léc. A Merlin esetén valóban nagyon komoly fejlődést mutattak fel, de ehhez az is kellett, hogy a Merlin eredetileg egy "low-end" hajtóműnek indult, majd menet közben, ahogy egyre több és több pénz lett a fejlesztésre, egyre jobb gyártástechnológiákat vethettek be, és elérték a mostani szintet. De innen már nem nagyon tud hova fejlődni a Merlin. Legalábbis ha semmiből nem akar leadni...
Tom Mueller egy zseni, Musk megfogta az isten lábát, hogy felkarolta és megtette a SpaceX hajtóműtervezőjének, mert tényleg kivételes mérnök... Nem mondom, hogy nem képes megvalósítani a 300 baros Raptort, mert amilyen szerencsés vagyok, jövőre már el is érné, és onnantól napjában kétszer ezt vágnád a fejemhez.
De ez egy olyan volumenű fejlődés lenne, amihez képest a Merlin-1A és a Merlin-1D+ közötti fejlődés laza bakugrásnak minősül...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
Továbbra sem értem hogy ha Musk képes volt kifejleszteni a visszatérős technikát egyedül a saját új cégével, akkor miért nem kínos, hogy a hozzá képest mind tőkeerőben, mind felhalmozott mérnöki tudásban és tapasztalatban, mind kiépült infrastruktúrában, mind politikai kapcsolatokban sokszoros, nagyságrendbeli előnyben lévő Lockheednak ez miért nem sikerült?
Pontosan leírtad ez előtt, miért. A Lockheed egy hatalmas, tőzsdén jegyzett vállalat. A célja a nyereség termelése. A SpaceX és Blue Origin viszont célkitűzésekkel rendelkező milliomosok, milliárdosok játszótere. Egyik sem a nyereségre törekszik, noha nyilván bevételek generálására igen, hogy minél több pénzt tudjon visszaforgatni.
Én felhoztam ezer példát, hogy igenis, a Lockheed és sok más cég már dolgozott az újrahasznosításon, csak aztán leginkább pénzügyi okokból ez nem valósult meg. Ciki, nem ciki, a leszólt Lockheed is 700 millió dollárt fektetett be az igencsak innovatív X-33-ba. Nem rajtuk múlt, hogy nem valósult meg... Ha akkor és ott a Lockheednek lett volna egy Elon Musk stílusú buzgó-mócsing vezetője, aki a szívén viselte volna a program sorsát, ma talán teljesen másképpen nézne ki az űrhajózás. Az X-33 blamája volt az, amely a mai napig fekete báránnyá tette az SSTO rendszereket. Nem egy és nem két szakmai blogban, fórumonban olvastam azt az érvet, hogy az SSTO nem megvalósítható, megpróbálta a Douglas és a légierő (Delta Clipper / DC-X / DC-Y), megpróbálta a Lockheed és a NASA (X-33/Venture Star), de mindketten elbuktak. Ha ők elbuktak, akkor más se tudja megoldani.
Ilyen a sors...
Elhiszem hogy elment 700 milliójuk egy elkaszált projektre (kik kaszálták el? maga a cég? vagy a politika? egy magáncég nem arra költ amire akar?) de Musknak is biztos elment ennyi, pedig neki biztos sokkal kevesebb tőkéje volt mint a Lockheednak.
Hogy kik kaszálták el, az le volt írva. A szenátus megvonta a támogatást. A légierő támogatta volna, de a szenátus közölte, hogy nem. A Lockheed egy nyereség-optimalizált cég, hogy adod el a tulajdonosoknak, hogy adjanak pár milliárdot egy programra, ami talán sose fogja senki megrendelni?
Ha pedig kevesebből kihozta akkor meg az a bravúr. Akárhogy is, itt a picike kezdő győzte le a régi óriást.
Az X-33 / Venture Star több innovációt is bemutatott volna. Aerospike rakétahajtómű, kompozit műanyag tartályok, fémes hővédő pajzs, SSTO működés, stb. Az egész programot a kompozit műanyag tartályok miatt kaszálták el. Egy technológiai vívmány miatt, amit ráadásul úgy cseréltek le fém tartályra, hogy utóbbi könnyebb volt.
A SpaceX nem épít / tervez még SSTO-t, az ő rendszerük két fokozatú (a Falcon Heavy matematikailag három). Eredetileg ejtőernyő / tengerből való kihalászás lett volna az elképzelésük (a Falcon-1 és az első két Falcon-9 esetében ezt próbálták, de nem sikerült - részleteket nem tudni róla, csak hogy foglalkoztak vele). Innováció terén a Lockheed (és a "régi" cégek) is próbáltak minél többet mutatni, de saját pénzből kifejleszteni nehézkes lenne. Arra is lehet példákat mondani, hogy hányan vágtak bele, vállalva a rizikót, majd buktak el, és mentek csődbe, vagy vásárolta valamelyik óriás később.
A SpaceX eredményeit én sem vitatom. De eszméletlen szerencse is kellett hozzá...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Venyera7
#205
üzenetére
A koncepció létezik, némelyik Mars-űrhajónál fel is merül. legutóbb például a NASA "Design Reference Mission" (DRM) 5.0-hoz készült két ilyen, a Discovery és az Arthur C. Clarke nevű elképzelés. Előbbit kis hajtóművekkel forgatnák meg úgy, hogy a mértani középpontja körül forog, a hajó orrán lévő lakómodulban így mikrogravitációt lehet létrehozni, és ellensúlyként a hajó végén lévő nukleáris-kémiai hajtóművek szolgálnának.
Az A.C. Clarke esetében egy dedikált lakómodul van a hajó elején, és a hajó a hossztengelye körül forog, így a két karon lévő lakómodulokban lett volna mikrogravitáció.
Mindkét tervet kiszórták a DRM 5.0 elején, mivel a nukleáris-kémiai hajtóművek (amelyek egyébként teszt szinten már elkészültek az 1960-as évek végén, lásd még Nerva-program) magas rizikófaktorúnak számítottak, így pedig nem volt megfelelő a célkitűzéseknek...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
tupuk
aktív tag
Köszi a választ, azt hiszem lassan kezdem kapisgálni.... Utólag belegondolva elég lassan fogtam fel, köszi a türelmed :/
Mondjuk ebben a mondatodban látok némi ellentmondást
"Nem rajtuk múlt, hogy nem valósult meg... Ha akkor és ott a Lockheednek lett volna egy Elon Musk stílusú buzgó-mócsing vezetője, aki a szívén viselte volna a program sorsát, ma talán teljesen másképpen nézne ki az űrhajózás."
Akkor tehát éppen hogy rajtuk múlt nem?
És hát kitől mástól várjuk el hogy tűzön-vízen át kőkemény harcos típus legyen ha nem egy több milliárdos cég vezetőjétől? Pláne ha már beleöltek 700 milliót valamibe, azaz a leállással ezt el is bukták? Oké, elismerem, lehet hogy már az állása múlt volna rajta ha tovább erőlteti, ha nem a saját cége akkor ő sem tehet azt amit akar... lényegében ekkorát kockáztatni csak olyan tud, aki a saját pénzét kockáztatja.. másnak nem engedik... most viszont foghatják a fejüket a Lockheednál hogy leálltak vele. Lehet hogy ez hosszútávon egy stratégiai hibának fog minősülni. Ráadásul kurva jól nézett ki ez az X-33"Aerospike rakétahajtómű, kompozit műanyag tartályok, fémes hővédő pajzs"
Bevallom: bármennyire is űrbolond vagyok, az ilyen technológiai részletekhez nem értek, nem tudom ezek mit jelentenek és mennyiben jelentenek új minőséget.
Engem igazán már a marsi landolás és az ottani élet és működés izgat(na) leginkább, az ottani új civilizáció megalapítása, annak felépítése, fejlesztése és terjeszkedése. (Továbbá nagyon szeretnék robot látni az Europén hogy megtudjam van-e ott élet, és ha igen milyen? bár ahgy elnézem ez még hosszú évtizedek, lehet hogy meg sem érem.)[ Szerkesztve ]
-
MCGaiwer
addikt
egyébként gondolt vki arra, hogy oké, hogy az utazás 30 perc ezzel a csodával, de mivel kint van a francban a tengeren az indítóállomás, az oda és vissza út milyen hosszú? ez mellett egy ekkora rakétát feltankolni sem percek kérdése, és a tankolás mindig az utolsó dolog amit csinálnak, tekintve a veszélyességét. Azért 4000 tonna üzemanyag már egy kisebb atom méretű robbanást tud ám csinálni...
mindenesetre 2X1,5 óra beszállás a hajóba, hajókázás, kiszállás a hajóból, beszállás a rakétába.
6-7 óra tankolgatás majd 30 perc utazás nem éppen egy kiváló alternatíva a repülésre.Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
Akkor tehát éppen hogy rajtuk múlt nem?
Az két külön mondat.
Nem rajtuk múlt, hogy a törvényhozásban ez rossz döntést hoztak.
De ha lett volna egy asztalcsapkodósabb projektvezető, ő lehet, hogy még talán meg tudta volna menteni a programot. Ezt már sose tudjuk meg.Ne feledjük, hogy ez ettől még NASA program volt. Például a Dragon v2 esetében is megtörtént az, hogy eredetileg a SpaceX szárazföldre való, aktív hajtóművel való fékezéssel történő visszatérést szeretett volna (a tengerre való ejtőernyős visszatérés tartalékmegoldásként fenntartva), de a NASA szólt, hogy srácok, ez lassan halad, túlságosan is sok mindent kell ehhez letesztelni, szóval maradjunk a tengerre visszatérésnél... Nem tudjuk a teljes történetet, lehet, hogy a SpaceX próbálta védeni a saját megoldását, de a végén mégis a NASA akarata valósult meg. Ezzel pedig végeredményben kinyírták a Red Dragon programot is...
Ez csak arra akart példa lenni, hogy a SpaceX sem tudja mindig az érdekeit érvényesíteni...
És hát kitől mástól várjuk el hogy tűzön-vízen át kőkemény harcos típus legyen ha nem egy több milliárdos cég vezetőjétől?
A kérdés jó. A történet viszont nagyon-nagyon összetett.
Egy némileg mellékpályán rámutatnék, mi volt akkor, amikor a Lockheed nagyon győzni akart. A C-5 Galaxy úgy vonult be a tudatba, mint az egyik legnagyobb blama az amerikai katonai beszerzéseknél. Ez egy olyan hatalmas katonai tehergépre szóló tenderen nyert, amelynek 100 tonna feletti teherbírással kellett rendelkeznie. A Lockheed nagyon agresszív árajánlatot tett, amivel messze alákínált a konkurenseknek (a konkurens Boeing javaslata némileg átalakítva később a Boeing 747-esként újjászületett). Az eredmény katasztrofálisan túlköltekező fejlesztési program lett, a C-5 volt az első katonai program, amely a tervezett költségekhez képest egy milliárd dollárnál is többet túlcsordult (ami figyelembe véve, hogy egy "egyszerű" tehergépről van szó, nem kis "dicséret"). A botrány kipattanása után megegyezett az állam a Lockheed-el, hogy az eredetileg megállapított fejlesztési költségeken túli költségeket felesben állják - emiatt (és a szélestörzsű kereskedelmi utasszállító Lockheed L-1011 problémái miatt) a Lockheed csődközeli helyzetbe került, amiből végül az állam mentette ki.
A C-5A-k szerkezetileg gyengének bizonyultak, a szárnybekötéseknél rövid idő múlva repedések jelentek meg, emiatt a maximális terhelést folyamatosan csökkentették (egy időben egészen 26 tonnáig). A C-5A-kat átépítették, megerősítve a szárnybekötést, de az átépítés költségei brutálisan magasak voltak. Ezek után meglepő, hogy az 1980-as években mégis újabb rendelést kaptak a Lockheed-ék, mivel a Reagen-adminisztráció pénzt öntött a védelmi minisztériumba, azok újabb teherszállító-óriásgépek vétele mellett döntöttek. Sok opció nem volt, a C-141 már nem játszott, a C-17 program még a fejlesztési fázisban volt, ezért úgy döntöttek, hogy rendelnek 50db C-5B-t, mivel ez volt az egyetlen "elérhető" opció nagy teherszállító gépre.
Ez a példa arra van, hogy néha a mindenáron való győzni akarásnak is megvannak a rizikói. A Lockheedet akkor egy olyan ember vezette, amely minden áron nyerni akart. Kis híján belepusztult a cég...
Musk hasonlóan kamikaze az üzleti életben, de legalábbis eddig a legtöbb húzása bejött, noha sokszor táncoltak ők is pengeélen, hogy túlélnek vagy elbuknak...
Pláne ha már beleöltek 700 milliót valamibe, azaz a leállással ezt el is bukták? Oké, elismerem, lehet hogy már az állása múlt volna rajta ha tovább erőlteti, ha nem a saját cége akkor ő sem tehet azt amit akar... lényegében ekkorát kockáztatni csak olyan tud, aki a saját pénzét kockáztatja.. másnak nem engedik... most viszont foghatják a fejüket a Lockheednál hogy leálltak vele.
Hiába öltek bele 700 milliót, lehet, hogy beleöntenek még 2-3-4 milliárdot, és a végén mégse érik el a kitűzött célt - ami ez esetben viszont ismét a cég jövőjét kockáztatja. A Lockheednél nagyon sokan fogták a fejüket, amikor az X-33-ast lelőtték. De nem volt mit tenni. Az, hogy a légierő előtt becsapták az ajtót a szenátusban, alapvetően egy lobby-háború volt. Az ULA létrehozásával született egy szép egymástól függő kör, az ULA pénzt hoz (ez jó a Lockheed-nek is), a szenátus és kongresszus politikai tőkét (pénzbefektetés bizonyos államokban) és pénzügyi támogatást kap (az ULA lobbytól). A politika piszkos dolog. De a SpaceX is ezt a játékot játssza, az, hogy itt lehet látni, mennyi költenek lobby tevékenységre, igen, tavaly csaknem két millió dollárt. Az ilyen lobby-tevékenységeknek köszönhető, hogy John McCain szenátor addig ütötte az ULA és a légierő közötti megállapodást (övön alul támadva, hiszen a legnagyobb csapást az jelentette, hogy az ULA igáslovának, az Atlas V. rakétának az első fokozati hajtóműve az orosz RD-180 - és McCain ezt vette célkeresztbe, mondván hogy is van az, hogy az amerikai katonai műholdak feljuttatása az oroszoktól függ?), amíg végül a SpaceX-et is kénytelenek voltak odaengedni a húsos fazékhoz...
Továbbá ne feledjük, hogy Musk a saját pénzéből csak a Falcon-1-ig jutott (80-90 millió dollárt fektetett be). A Falcon 9 és a Dragon már alapvetően a NASA pénzéből épült. A cég anyagi helyzetét igazán a Google-tól és a Fidelity-től érkező cirka 1 milliárd dollár stabilizálta, amelyet azért kaptak, hogy egy műholdas internetszolgáltatást indítsanak el. Eredetileg a OneWeb műholdjait indították volna, de menet közben Musk úgy döntött, hogy többet szakíthat, ha Ő építi ki az egész műholdrendszert - most erről a csatáról szól a színfalak mögött minden, hiszen a OneWeb értelemszerűen nem fog rakétát rendelni a SpaceX-től, viszont versenyképes konkurencia nem sok van. Most a Virgin Orbit igyekszik az első műholdakat felküldeni, de tavaly már megegyeztek a Blue Origin-el, hogy 5 New Glenn indításra befizetnek.
Musk egy sok frontos üzleti háborút vív, és nem biztos, hogy ez hosszú távon ki fog fizetődni...
Bevallom: bármennyire is űrbolond vagyok, az ilyen technológiai részletekhez nem értek, nem tudom ezek mit jelentenek és mennyiben jelentenek új minőséget.
Aerospike hajtómű:
A rakétahajtómű alapvetően két részből épül fel: az égőtérből és a fúvócsőből. Előbbi a nevéből sejthetően az, ahol az üzemanyag és az oxidálószer elég, a fúvócsővön keresztül pedig az égéstermék távozik az égőtérből, illetve fokozza a gáz áramlási sebességét. A tolóerőt Newton harmadik törvénye alapján az égőtér és a fúvócső falán fellépő reakcióerő adja a hajtóműnek, és ezáltal a rakétának.
A hagyományos rakétahajtóműnél a fúvócső kúpos vagy harang alakú, de éppen emiatt fellép egy apró probléma: a kiáramló gázok áramlása nagyban függ a külső légnyomástól. Ha a külső nyomás és a kilépő gáz nyomása ideális, akkor a gázáram ideális formát vesz fel, ebben az esetben a legjobb a hajtómű hatásfoka. Ha a külső légköri nyomás magasabb, mint a kilépő gáz nyomása, akkor először a fúvócső végétől a gázáram összeszűkül, ha pedig jóval magasabb, akkor az áramlás még a fúvócső vége előtt elválik a fúvócső falától. Ez utóbbi roppant veszélyes, mert a gázáram így kontrollálatlan lesz, a tolóerő iránya eltérhet a hossziránytól, illetve a fellépő erőhatások miatt megsérülhet a fúvócső.
Így néz ki a gázáram egy légkörre optimalizált hajtómű esetébenEbből már sejthető, hogy bizony nem egyszerű dolog a hajtóművek maximális hatásfokát elérni. A többfokozatú rakétáknál a légnyomás problémáját úgy oldják meg, hogy az első fokozat alapvetően a sűrűbb, alsó légrétegek nyomására van optimalizálva, a második / harmadikfokozat már a magasabban uralkodó alacsonyabb légnyomáshoz vagy a légüres tér követelményeihez van kialakítva. A Falcon 9 esetében például két fokozat van ugye, az első fokozat légköri, a második fokozat vákuumra optimalizált.
Van erre a problémára egy pofonegyszerű megoldás, az un. Aerospike- (szabados fordításban a meglehetősen rosszul hangzó Légtüske-) hajtómű. Ez gyakorlatilag egy "kifordított" fúvócsövet jelent. A fúvócső falának egy szeletét kell elképzelni, ez a hajtómű belső oldala, erre "támaszkodik" a gázáram, túloldalról "nyitott részen" a légnyomás tartja a helyén.
Ahogy csökken a légnyomás, a gázáram elkezd tágulni, terebélyesedni, de megfelelő kialakítás esetén egy ilyen hajtómű a tengerszinttől a világűrig közel ideálisan használhatja ki a gázáram erejét, kis magasságban akár 25%-al is hatékonyabb lehet ezáltal, mint a hagyományos kialakítású megoldás. Ennek persze ára van, az Aerospike hajtómű által elérhető tolóerő kisebb lehet, mint egy hasonló méretű / tömegű hagyományos, harang alakú fúvócsővel rendelkező hajtóműé - vagy a másik oldalról megközelítve azonos tolóerőhöz nehezebb és nagyobb hajtómű kell.
Így működik az Aerospike hajtómű, balra a tengerszinten, középen nagy magasságban, jobb oldalt közel vákuum körülményeknélItt egy videó az X-33-hoz szánt XRS-2200 hajtómű tesztjéről, csak hogy lehessen látni működés közben is. A program keretében egyébként két repülésre szánt XRS-2200 hajtóművet le is gyártottak, csak hát ugye sose repültek...
Fémes hővédő pajzs:
A lényege, hogy a hőhatásnak kitett fémlemez magas olvadáspontú legyen, mögötte pedig kellő mértékű szigetelés, hogy a felmelegedő fémből ne jusson a hő a gép belső szerkezetéhez, csak a gép orrán lett volna szén-szén borítás (ugyanolyan, mint az űrsiklóén), hiszen ott azért 2000°C feletti hőmérséklet is lett volna.
A BF Goodrich által kifejlesztett, az X-33 hasára szánt hővédő panel a Smithsonian múzeumban (szemből és a hátoldala):
Kompozit műanyag tartályok:
Ez ugye a tavalyi Musk előadáskor is előkerült. A kompozit műanyagok nagyon könnyűek és mégis erősek lehetnek (szakítószilárdság terén, a nyíró irányú erőket már kevésbé bírják), ezért ideálisnak tűntek a tartályokhoz. Aprób probléma, hogy az X-33 / Venture Star tartályai kettő kúp formájúak voltak, hogy az ék alakú testben elférjenek ugye. Na az ilyen tartályt legyártani már nem olyan egyszerű, főleg, ha a gyártó cégnek nincs sok tapasztalata vele. Hát az X-33 tartálya így járt (megj.: a kevesebb pénzből vegzáló, tisztán piaci pénzből dolgozó Rotary Rocketnek sikerült egy sima kúpos alakú tartályt megfelelően legyártani, de a pénzük elfogyott, a cég becsődölt). A SpaceX hengeres tartályt alkalmaz, ez gyártás és terhelés szempontjából is kedvezőbb.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
MCGaiwer
#209
üzenetére
A tankolás nem az utolsó, hanem a beszállás az tekintve a tankolás veszélyességét. Az érv jó, a következtetés rossz.
Az üzemanyag nem robban, hanem ég. Nem lesz atomrobbanás, bármennyi üzemanyag is lesz a gépben. Csak tovább ég baleset esetén, ha több az üzemanyag.
Most is van beszállítás a repülőbe. Az is 1 óra. A plusz 2x fél óra utazás a tengeren semmi, ahhoz képest hogy meg lehet spórolni 10-15 órát
Repültél már 12-20 órát? Ha még nem, akkor nem csoda, hogy nem érted, mennyire szar dolog. Egyszer rendkívül fárasztó, másodszor elvisz egy csomó időt, ami pénz, harmadszor mire odaérsz, addigra nem vagy munkaképes, piheni kell, szálloda, még legalább két nap elmegy. Szóval most egy üzleti út 3-4 nap minimum. Ezt lehetne lefaragni egyetlen napra. Odamész, megtárgyalod, visszajössz az esti járattal. Imádni fogják, bármennyit hajlandók lesznek fizetni ezért.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Az, hogy "vágom", az csak abból fakad, hogy érdekel, és sokat olvasgattam róla. Aki erre szánja a szabadidejét, az ugyanennyit vagy többet is tudhat...
Ajánlott oldalak:
Encyclopedia Astronautica
ProjectRho.com / Atomic Rocket
NASASpaceFlight.com fórum
Günther's Space PageAztán ezekből kiindulva még kismillió másik.
Ha rajtad múlna, milyen irányba fejlesztenéd az űrhajózást?
Én az SSTO-k rajongója vagyok, mint a DC-Y (és elődei) vagy a Venture Star. Igen, egy BFR/S hatékonyabb lehet a két fokozatával, ám az SSTO elegánsabb, hogy egyben megy fel és jön vissza. Jelenleg én egyetlen komolyabb jövőbeni SSTO programot ismerek, a Skylon-t. Ennek külön érdekessége, hogy hibrid torlósugárhajtómű / rakétahajtómű megoldást használna. Sajnos több, mint 10 éve már csak vergődik, az elmúlt pár évben sikerült némi pénzt szerezniük a hajtómű fejlesztésére (1 millió eurót az ESA-tól, 30 millió fontot a brit államtól, illetve a British Aerospace nevű óriáscég beszállt 60 millió fonttal, illetve épp nemrég jelentették be, hogy a DARPA megbízta a gyártó céget, hogy a légsűrítő modulját teszteljék az USA-ban.
Az SSTO-k feladata alapvetően hogy a LEO-ra felvigyék a cuccot, onnan már un. space tugok, "űrvontatók" vinnék a hasznos terhet a rendeltetési helyére, legyen az űrállomás, műhold, személyzet. Ezt a koncepciót amúgy a NASA véresen komolyan gondolta az 1960-as években, csak hát nem valósult meg (az űrrepülőgép igen, de az se úgy, ahogy szerették volna).
Egy 1970-es kép a tervekről, az Űrsikló felviszi konténerekben a terhet ( I. ), illetve nem mutatják, de a SpaceTug-ot is feltölti üzemanyaggal, a SpaceTug a robotkarjaival a terhet megfogja és rögzíti ( II. ) és elviszi a céljához ( III. ), ez esetben ez egy nukleáris-kémiai hajtóműves teherhajóÉn alapvetően a bolygóközi utazáshoz az átszállás megoldását preferálnám. Űrállomás a Hold körül, a Földről oda viszi a SpaceTug az űrhajósokat. Az űrhajós ott átszáll a bolygóközi űrhajóra, az űrhajó elviszi a Mars (vagy más égitest) körül keringő helyi átszálló állomásra őket. Ott pedig átszállnak a leszálló járműbe.
Ez többé-kevésbé analóg a Lockheed Mars Base Camp elképzelésével:
Persze én azért nem nem ACES-t használnék és Orion űrhajót...
A NASA bolygóközi űrhajói (mint a lent említett Discovery / A.C.Clarke vagy a Copernicus) többé-kevésbé szimpatikusak, csak hát eredendően 4-6 emberre méretezték őket, ami tényleg kicsi. Ennél nagyobb méretű és több űrhajóst szállító megoldás kellene.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
MCGaiwer
addikt
a youtubeon nem egy félresikerült fellövés látható a BFRnél 4x kisebb rakétákkal, azok elég szépet szóltak amikor "elégtek"
Én úgy tudom, amíg voltak space shuttle küldetések, a legénység mindig bent ült a repülőben amikor a fő tartályt tankolták, így a tankolás volt az utolsó mozzanat.
Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
válasz
MCGaiwer
#213
üzenetére
Ez történelmileg így működik az Egyesült Államokban, ám "keleten" fordítva, és ott bizonyítva lett, hogy nem feltétlen veszélyesebb: 1983-ban az indítóálláson kigyulladt egy Szojuz-U hordozórakéta, tetején a Szojuz T-10 űrhajóval – a mentőtorony azonban végül biztonságban eltávolította az űrhajót, és a legénység túlélte a balesetet.
A SpaceX érvelése ugyanerre épült a Dragon v2 esetében: a legénység egy üzemanyag nélküli "biztonságos" rakétába száll be, innentől kezdve egy mentőkapszulaként működő űrhajóban ülnek, bármiféle veszélyhelyzet esetén biztonságosan kimenekíti őket a rendszer. Ellenben ha a legénységnek és a beszálláskor segédkezőknek egy feltankolt rakéta tetején kell a beszállást végrehajtani, akkor egy esetleges vészhelyzet esetén nincs mód a menekülésre, csak ha a személyzet már bekötötte magát, és az űrhajó ajtaját bezárták. A kisegítőknek (ha lesznek) nincs menekülési útvonala (feltehetően lesz, ha ez a megoldás fog mégis győzedelmeskedni).
A NASA viszont fordítva szeretné...
A BFR/S esetében persze érdekes kérdés, hogy a második fokozatként is szereplő űrhajóban lesz-e üzemanyag, avagy sem. Mert ha abban sincs, amikor a baleset bekövetkezik, akkor mentőhajóként se tud funkcionálni, begyújtva a hajtóműveit...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
MCGaiwer
addikt
tehát akkor valóban a tankolás lenne az utolsó lépés igaz?
Ezzel az idő nagy részét el is csesztük, így nem sokkal jobb, mint egy repülés, főleg, hogy 6 órát kell bekötve ülni egy ülésben.Ha még azt is nézem, hogy átlagosan a fellövések ~1%-a sült el eddig balul, az 1%os baleseti arány nem éppen hívogató egy utazónak. (ráadásul a BFRen lenne vagy 26 rakétamotor, ahol elég egynek beszarnia úgy igazából, hogy boruljon a többi is.)
Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
válasz
MCGaiwer
#213
üzenetére
De nem robban, hanem ég, az egy sokkal lassabb folyamat. Szépet szól, meg, jó meleg, persze, de a terjedési sebességben nagyságrendi eltérés van.
(#215) MCGaiwer
A flakonnál szerették volna a tankolást mint utolsó fázist, de az FAA nem engedélyezte. Szó sincs arról, hogy a BFR esetén utólag tankolnának.ráadásul a BFRen lenne vagy 26 rakétamotor, ahol elég egynek beszarnia úgy igazából, hogy boruljon a többi is.
Dehogy. Ha egy kiesik, le tudják kapcsolni és kész. Meg persze a szimmetrikus párját is közben lekapcsolják. Volt már ilyen Falcon 9-nél is. Két hajtóművel kevesebbel is megcsinálták az orbitot, a ballisztikust is meg tudják.[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
opr
veterán
válasz
MCGaiwer
#209
üzenetére
A repulovel ellentetben, ahol...
Ket ora az ut a repterre, ahova a gep indulasa elott minimum ket oraval kell erkezni, aztan beszallas utan vegigszenvedni a taxi-varakozas-nem kaptunk engedelyt-mar mindjart-hoppamegsem-na vegre indulunk procedurat, aztan 12-24 orat repulni. Ultel mar tobb, mint 3 orat egy huzamban repulon? Hidd el, a hatodik ora utan akkor is azt valasztanad, hogy csak 30 percig tartson az ut, ha ket napig kene odafele utaznod... Meg elsoosztalyon is, nemhogy turistan.Szoval, de, ha biztonsagos, akkor de, nagyon is alternativaja a repulesnek.
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
MCGaiwer
addikt
kétségtelen, hogy szar a gépen ülni 4 óránál többet, de az említett dolgok közül melyik maradna ki a rakéta esetében? Korábban ki kell menni a dokkba, átmenni a securityn, felszállni a hajóra, kicsónakázni, leszállni, beszállni a kabinba, és várni, hogy minden ellenőrzés meglegyen, valamint, hogy a célállomáson jó legyen az idő (rakétával leszállni szar időben nem lehet). Így vagy teljesen random lenne a menetrend, vagy reményteli...
(és most az esetleges tankolást nem is számoltam, hátha tényleg előre feltankolják)Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
opr
veterán
válasz
MCGaiwer
#218
üzenetére
Az emlitett dolgok kozul egyik sem marad ki, pont ez a mondandom lenyege. Pontosan ugyan ott vagy, csak epp maga az ulesben nyomorkodok idotartam 24 helyett csak 1 ora.
Persze, az egy masik kerdes, hogy a repulestol nem felek, de nem tudom, mennyi penzt kene fizessenek nekem, hogy egy ilyenen vallaljam az elso 1000 utbol barmelyiket. Viszont ha repules szinten biztonsagos lesz, akkor szerintem nagyon-nagyon eletkepes elgondolas.
Arrol nem is beszelve, hogy a gazdasagi hatasai brutalisak lennenek. Eddig a tortenelem folyaman akarmikor sikerult a korban nagy tavolsagunak szamito utakat idoben leroviditeni, az robbanasszeru fejlodeshez vezetett gazdasagi es egyeb szempontokbol is. Meg akkor is, ha csak a kivaltsagos keveseke volt a lehetoseg eleinte.
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
bkercso
nagyúr
Ha nem lesz pilóta (ugye minek is, nem kézzel kell ezzel leszállni) és az informatikai rendszere is profin zárt lesz, akkor a terrorkitettsége kisebb is lesz, mint a repülőnek.
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
tupuk
aktív tag
válasz
MCGaiwer
#218
üzenetére
Eleve egy új piac fog nyílni a luxus-szegmensben, sok gazdag ember/család ezek után megteheti hogy az USA-ból vagy Kanadából a hétvégére átugorjon Ausztráliába egy kicsit napozni vagy cápára vadászni. Esetleg Párizsba mászkálni vagy Afrikába szafarizni.
Üzletemberek, politikusok, élsportolók, sztárok is használhatják majd, nekik is megéri.Sőt még egy piac megnyílik: ez lesz az egyetlen lehetősége egy átlagembernek hogy megtapasztalja a súlytalanság érzését, illetve hogy az űrből (a határáról) élőben megnézhesse a Földet. Erre még én is összespórolnék talán 3 ezer dolcsit, pedig én egy kelet-európai csóró kisember vagyok, de életemben egyszer ezt azért kipróbálnám. Nyugaton meg milliók, ha nem tízmilliók. Státuszszimbólummá is válhat, gazdag családok gyereki majd a súlytalanságban készült szelfiket akarják majd kitenni az instára.
És akkor még csak ezeken túl ott vannak azok akik tényleg csak gyorsan akarnak utazni. Óriási biznisz van ebben.
-
opr
veterán
Plusz vegyuk figyelembe, hogy mindennek a fejlodese a begyujtott adatok es tapasztalatok mennyisege alapjan egy bizonyos esszeru hatarig kozel a mennyisegnovekedessel egyenes aranyban (neha gyorsabban) gyorsul.
Most vilagszinten hany raketafelloves van egy evben? Max 100? Gondoljunk bele, ha ez a szam felmegy 10.000-re, az mennyi plusz penz, ido, adat, tapasztalat, stb. Gyarkolatilag egy robbanasszeru fejlodest indithat be, a vilag egyik legnagyobb bizniszeve valhat meglepoen rovid ido alatt, ha kijon a lepes.
De ugye, ehhez eloszor az kell, hogy sikeruljon megepiteni, elinduljon a szolgaltatas, es mukodjon biztonsagosan."Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
bkercso
nagyúr
ez lesz az egyetlen lehetősége egy átlagembernek hogy megtapasztalja a súlytalanság érzését, illetve hogy az űrből (a határáról) élőben megnézhesse a Földet.
Azért ez nem igaz. Eddig is voltak és vannak súlytalanságot nyújtó zuhanórepülést végző repülők, valamint a Virgin Galactic és a Blue Origin is polgári űrugrásokra specializálódott (utóbbi csak részben).opr: Ne felejtsd el a katonai rakétákat!
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
opr
veterán
Azokat nem tudom, mennyire lehet idevenni. Marmint, azt kiveve, hogy azok is fustolve orjongo szaguldo gigadildok.
Ugy ertem, azoknak a celja annyi, hogy minel gyorsabban oda valahova, ahol meg is semmisul, fejjel elore. Sajnos fogalmam nincs a dologrol, annyira, hogy tudjam, hogy egybe vehetok-e meg plane nem, de ha valaki besegit es felhomalyosit, azt megkoszonom.
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
-
@bkercso: Eddig is voltak és vannak súlytalanságot nyújtó zuhanórepülést végző repülők, valamint a Virgin Galactic és a Blue Origin is polgári űrugrásokra specializálódott (utóbbi csak részben).
Egyik sem szállított még embereket. A Virgin Galactic még sose érte el a 100km-es magasságot az űrugró járművével, szóval paradox módon a Blue Origin lehet még a végén az első, akik kereskedelmi űrugrást nyújthatnak. A BO azt tervezi, hogy jövőre már emberes űrugrást is végrehajtanak. Hogy mikor indul a szolgáltatásuk, az még persze nem tiszta.
A Virgin Galactic eredetileg műholdak pályára állítását is tervezte a LauncherOne rakétával (amit a SpaceShipTwo indított volna), de ezt nemrég kiszervezték a Virgin Orbit nevű cégbe. A LauncherOne maradt, a hordozógép viszont egy 747-es lett (elnevezése: Cosmic Girl).
@opr: Azokat nem tudom, mennyire lehet idevenni. Marmint, azt kiveve, hogy azok is fustolve orjongo szaguldo gigadildok.
A Szojuz a szovjet R-7 ballisztikus rakéta folyománya, az oroszoknál / ukránoknál a mai napig található olyan hordozórakéta, amely közvetlenül ballisztikus rakéta leszármazotja.
Az Egyesült Államok több orbitális rakétája eredetileg stratégiai ballisztikus rakétaként kezdte az életét, Atlas, Thor (Delta), Titan...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
opr
veterán
Koszonom, illetve igen, most, hogy irod, dereng, hogy ezt mar mintha leirtad volna regebben is parszor.
Es szerinted a fenti temaban vajon mi lehet a helyes valasz? Nagysagrendekkel tobb felloves/penz utan van ennek meg boven utja fejlodni (vannak jelenleg koncepciok, amikt nagyon igeretesek, csak nincs rajuk penz/ido/kapacitas/akarmi), vagy a lenyeg mar megtortent, innentol kezdve csak apro lepesekben lehet fejlodni, mint mondjuk a belsoegesu motorok eseteben az utobbi 10 evben?
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
Az előzőhöz még egy gondolat:
A SpaceX P2P elképzelése igazából nem is azért félelmetes, mert egyszer, talán így lesz megoldva a hosszú távú repülés. Hanem azért, mert a felvetés maga már kérdőjelessé teszi a Virgin Galactic és a Blue Origin hosszú távú űrugró-turizmus terveit (az űrugrás ugye az, hogy felvisznek 100km magasba, ott pár percig átélheted a súlytalanságot, majd visszatér a Földre). A Virgin Galactic még 1x sem járt 100km magasan. A Blue Origin már többször, de a személyszállító kapszulájuk valódi példánya idén fog először repülni a tervek szerint (ember nélkül még).
Oké, legyen az, hogy a Blue Origin jövőre elkezdheti az űrugrás-értékesítést. A Virgin talán 2019-ben. Nagy kérdőjel mellé.
A Virgin jelenleg 250 000 dollárt kér azért, hogy felírjon a listára, hogy majd, ha készen lesznek, elvigyenek egy körre.
Robert Zurbrin csinált egy rövid fejszámolást, 10 000 dollár per utas, 200 utas = 2 millió dollár. Ő 420 000 dollárral számolta az üzemanyagot, legyen félmillió dollár. Még ha a kiegészítőket (indítóállás, engedélyeztetés, stb.) is beleszámoljuk, akkor is bőven profitábilis lehet a BFR/S mint űrugró jármű. És 10 000 dollárt egy nagyságrenddel több embert hajlandó fizetni, mint 250 000 dollárt...
Hogy hova fog ez még fejlődni?
Nos rövid távon csak optimalizálni lehet. Ne feledjük, hogy az óceánjárók és az utasszállító repülőgépeknél is a méret növelése volt az, ami (jegy)árcsökkentést hozott el. Tehát nem véletlen, hogy a Blue Origin és most a SpaceX is a méretnövelés mellett tette le a voksát.
A következő lépcsőfok az, amiről az IAC 2017 előadásai is majdnem minden esetben kitértek: be kell vonni mindenkit ebbe az iparba, akit csak lehet. Hiába lesznek olcsó és jó hordozóeszközök, ha tétlenül fognak ücsörögni az indítóálláson, megrendelésre várva.
Ez történt a Bigelow Aerospace-el ugye, akik a 2000-es években megcsinálták a felfújható űrállomásukat, abban bízva, hogy majd kereskedelmi alapon értékesítik / bérbe adják az űrállomást. Két teszt-űrállomást fel is küldtek, le is teszteltek (Genesis 1 és 2 - Itt egy külső kép, itt egy videó a beltérből), majd... nem történt semmi. Mert hiába fog fent keringeni a Bigelow kereskedelmi űrállomás, ha oda maximum a Szojuz és a SzenCsou vihet embereket (az űrsikló hátralévő évei akkor már rég meg voltak számlálva). Senki sem kopogtatott az ajtajukon, hogy helló, én kibérelném az űrállomást, jövőre jönnénk, három hónapig lennénk fent... Mert nem volt mivel felmenni...
Most egyfelől megindult egy szép fejlődés a hordozóeszközök terén, ami végre talán tényleg elvezethet oda, hogy 1000 dollár alá csökkenhet egy kg LEO-ra való feljuttatása. Másfelől sürgősen el kell kezdeni kiépíteni az igényt, hogy akkor kezdjenek is ezzel valamit, legyenek megrendelők, akik ezt kihasználják.
Én itt látom jelenleg inkább a következő nagy akadályt, amit le kell küzdeni.
Hogy technikailag még egy lépcsőfokot léphessünk (legyen az elektromágneses gyorsítópálya, esetleg az űrlift), ahhoz az fog kelleni, hogy a jelenlegi űripar 10-100x méretű legyen...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
MCGaiwer
addikt
inkább azt számoljuk ki, hogy mennyiért visz fel 1kg hasznos terhet, és abból kikalkulálható a valódi ára a jegynek.
Ha az általad említett 1000dollár/kg-ot számoljuk, akkor csomaggal, meg sörhassal inkább 100.000 dollár/utas áron lesznek a jegyek a nullszaldóhoz.
[ Szerkesztve ]
Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
válasz
MCGaiwer
#232
üzenetére
Oké, mond meg előbb, hogy mennyit kér a SpaceX piaci alapon egy BFR/S indításért.
Ilyen árat nem mondanak, érthetően. Mindenki nagy vonalúan számol az üzemanyag árával, de a jármű árának is meg kell térülnie egyszer, sőt, az se baj, ha a kifejlesztésének az ára is meg fog térülni.
Tavaly úgy számolt Musk, hogy:
Gyorsítórakéta: 230 millió dollár
Tanker űrhajó: 150 millió dollár
ITS űrhajó: 200 millió dollárEgy-egy út költsége (indításonként):
Gyorsítórakéta: 200 000 dollár
Tanker űrhajó: 500 000 dollár
ITS űrhajó: 10 millió dollár (megj.: feltehetően az átellenőrzés és felújítás költsége, pl. hőpajzs cseréje szükség szerint)
Indítóállás költségei: 200 000 dollár per indításA BFR/S tömeg terén cirka fele, méretek terén cirka 70-75%-a az ITS-nek. Mondjuk számoljunk a 2/3-ad árral, és 100 indítással:
Gyorsítórakéta (BFR): ~152 millió dollár
Űrhajó (BFS): ~132 millió dollár
Szumma: 284 millió dollárA rendszer költsége 100 indításra vetítve: 2,84 millió dollár per út
Egy indítás ára:
Indítóállás: ~200 000 dollár (ez feltehetően független a méretektől)
Gyorsítórakéta: 132 000 dollár
Űrhajó: ~1 000 000 dollár (becslésem, űrugrásnál nincs szükség komolyabb hővédő pajzsra, feltehetően az átellenőrzés is egyszerűbb gondolom, tehát akár ennek a töredéke is reális lehet)Szumma: 1 332 000 dollár
Egy út költsége bekerülési árral (100 indítás) és indítási költségekkel együtt: 2,84 + 1,332 millió = 4,172 millió dollár.
200 utassal számolva = 20 860 dollár per utas
Ez a 20 860 dollár per utas kvázi az önköltségi ár!
Érdemes megjegyezni, hogy azért ekkora térbe 300-400 embert is el lehetne helyezni fél-egy órára, de nyilván zsúfoltabb lenne.
Hangsúlyoznám, hogy a fentiek saját kútfőből származó, ráspolydurva becslések. Akár felfele, akár lefele eltérhetnek a realitások!
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nagyságrend(ekk)el nagyobb a tevezett útszám, mint 100. Annyit napi 2 oda-vissza úttal számolva kevesebb, mint egy hónap alatt fogyaszt el. Persze, egyelőre nekem is sci-finek tűnik, de 10 évvel ezelőtt ugyanilyen sci-finek éreztem volna a visszatérő boostert. "Persze, egy egész toronyázat visszaejtenek az égből többezer m/s-mal, és az meg beleáll egy pontba, mint egy cövek. Haha, még egy helikopterrel is átkozott nehéz leszállni ilyen pontosan."
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Musk azt mondta tavaly, hogy 1000 alkalommal újra felhasználható lesz az ITS. A kérdés az, hogy ezt tényleg tudni fogja-e. Én azért vettem drasztikusan olcsóbbra az űrhajó utankénti költségét, mert például P2P-nél nem feltétlen kell elérni a szökési sebességet (amit amúgy nem értettem igazán a SpaceX videóban, ahol csak beleírták, hogy 27000km/h).
A számok amúgy igen egyszerűek, 100 útnál 2,84 millió per út, 1000 útnál 0,284 millió, vagyis 284 ezer dollár.
Csakhogy már a 100 is optimista, hiszen jelenleg még "sima" F9 rakétafokozatnál se volt 100x újrahasználva sem, nemhogy 1000x. A Blue Origin a New Glenn-nél úgy számol, hogy egy első fokozat 100 alkalommal lesz újrafelhasználható.
Utasszállító repülőgépeknél most jutottak el oda, hogy 1000 repült óránként legyen kötelező egy alap átnézés (Line Check), ez a 787-re vonatkozik. A 767-esnél még 300 repült óránként volt ez igaz. Függően milyen hosszú járatokon repülnek, ez ugye jelenthet 83 utat, de 1000-et is (a 787-es esetében). Csakhogy több millió, tízmillió, százmillió repült órányi tapasztalattal jutottak el idáig. Ilyen szintű tapasztalati tőkére újrafelhasználható rakétánál mikor lehet számítani?
Musk azt mondta, hogy az utasszállító repülőgépek jegyáraihoz hasonló árszinten működne a P2P. Ami 800-1500 dollár jelenleg az átszállás nélküli, videóban említett utaknál. Na ez akár hogy is nézzük, rövid távon sehogy sem lesz képes elérni. Talán 10 évvel a BFR/S P2P elindítása után már esetleg reális lehet, hogy ilyen szintre zuhanjon...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Számításaim szerint egy ballisztikus úthoz 6500 m/s kell, 25-30%-kal kevesebb, mint LEO-hoz, és kb ugyaennyivel kevesebb üzemanyag is.
Az átnézés, és kukázás között nagy különbséget érzek. Nyilván párnaponta szervizelni kell majd eleinte, ahogy a DH Comet sem ment 100 órákat.
Az én számításaim szerint elérhető a 3000 dolláros jegyár.
Itt van Zubrin részletesebb, de kissé elkapkodott számítása:
I've done some calculations. By my estimate, Musk's BFR needs about 3,500 tons of propellant to send his 150 ton rocketplane to orbit, or point to point anywhere on Earth. Methane/oxygen is very cheap, about $120/ton. So propellant for each flight would cost about $420,000. The 150 ton rocketplane is about the same mass as a Boeing 767, which carries 200 passengers. If he can charge $10,000 per passenger, he will gross $2 million per flight. So providing he can hold down other costs per flight to less than $1 million, he will make over $500,000 per flight.Ezt pontosítanám.
1. 150t a haznos teher LEO-ra, nem az egész második fokozat.
2. Egy 150t hasznos terhet (beleértve itt a kabin kialakítását is) szállítani képes járgány nem 200 utast szállít, hanem inkább 400-at. Térfogatilag is nagyjából jól kijön a 400 fő.
3. Ennek megfelelően inkább 4200 tonna üzemanyagra van szükség LEO-ra, és 3000 tonnára egy nagyobb távolsági útra P2PTehát az üzemanyag költsége 360k, a te számításodból az 1000 indításra az eszközök költsége 280k
Összesen 640k egy út önköltsége, azaz 1600 dollár/fő. Ez alapján a 3000 dollár egy reális eladási ár lehet.evDirect villanyautós töltőhálózat
-
bkercso
nagyúr
Száz emberrel azért nem olyan nagy poén az űrugrás, mint 6 utassal, akikre jut egy csomó ablak körös körben. Bár tény, hogy 25x annyi pénzért, de ha az egész csak 10-15 perc, akkor nem mindegy, hogy odajutok-e az ablakhoz vagy sem.
MCGaiwer: Az űrugrás nem állít LEO-ra, így nyilván olcsóbb (ha erre gondoltál, hogy "sörhassal").
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
consono
nagyúr
Hát, valami ablak majd kelleni fog, legalább mint a repülőgépeken, ha utasokat akarnak. De szerintem a nagy lelkesedés lecsengése után már nem lesz annyira valós probléma ez. Ha valaki munka céljából hetente (többször) repül, már nem lesz kíváncsi a kilátásra. Szerintem ezek lesznek a többség.
"In God we trust. All others must bring data"
-
bkercso
nagyúr
OK, csak arra gondoltam, hogy ez így nem összehasonlítható a VirginGalactic űrugrásával, mert az csupán egy élmény. Ugyan oda érkezel vele, ahonnan indultál: a sivatagba.
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
-
opr
veterán
válasz
MCGaiwer
#243
üzenetére
Hat, a nagy tavolsagu, hosszu ideig tarto utakon amennyire tudom azok is elegge tele szoktak lenni. Igaz, En csak Kina fele ropkodtem egy idoben, azok atszallassal, mindennel egyutt altalaban bo 15-16 oras utak voltak, ott altalaban tele volt a business class is.
Nem tudom mas iranyba hogy van, de nem tartom valoszinunek, hogy ures a business class a 12+oras jaratokon. Es ne felejtsuk el, hogy ennek az otletnek az a konkurenciaja, nem a kontinensen beluli par oras repulesek.
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
Az én számításomban a legnagyobb tétel az űrhajó új útra való felkészítése volt. Nyilván ha az kevesebb erőforrást igényel, akkor töredéke lehet.
Innen kezdve kb. attól függenek a számok, ki mennyire optimista.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
válasz
Venyera7
#247
üzenetére
Egyfelől a Concorde nem repülhetett szárazföld felett hangsebességnél gyorsabban (ami erősen behatárolta a használhatóságát), másfelől a Concorde-ot alapvetően a drága üzemeltetése nyírta ki - a kezdetektől fogva veszteséges program volt.
A lenti számmisztika pont erről szólt. Ha sikerül anyagilag rentábilissá tenni a P2P (földfelszini pontról - földfelszíni pontra) űrugrást, akkor lehet létjogosultsága. Ha nem, akkor nem. Mivel a potenciális adatok közül csak az üzemanyagok árát ismerjük, így elég nehéz korrekt számításokat végezni...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Venyera7
#247
üzenetére
Azért a concorde évtizedekig nem volt "zsákutca". Amikor már vén trotty lett, és senki nem volt, aki komolyabban foglalkozzon vele, akkor lett zsákutca. Pedig a concorde nem is volt annyival gyorsabb, és nagyon kevés utat repült csak, mert lakott terület felett nem repülhetett a hangja miatt.
evDirect villanyautós töltőhálózat
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
it Mars-bázis, Hold-bázis, utazás rakétával a Földön – a vállalatvezető nagyszabású terveket vázolt fel az űrkutatási kongresszuson, ahol bemutatta az új rakéta koncepcióját is.
- Borotva, szakállnyíró, szakállvágó topic
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Hobby elektronika
- NBA és kosárlabda topic
- Fujifilm X
- Milyen légkondit a lakásba?
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Autós topik
- Milyen TV-t vegyek?
- Milyen videókártyát?
- További aktív témák...
- Creative Hybrid Pro Classic (Egyszer kipróbált, garanciális)
- iPhone 15 Pro 128gb Natúr Titanium, bontatlan, független
- ÚJ Apple Watch Ultra 2 GPS + Cellular 49mm - titántok, alpesi szíj
- 8/16GB memoriák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia