Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Szirty

    őstag

    válasz kip.kop #1596 üzenetére

    Hali kip.kop!

    Az igény alapvetően egyszeű.
    Van egy mért értéked, ami lehet nyomás, szint, sebesség, pozíció, hőmérséklet, tulajdonképpen bármi.
    Az igény az, hogy ezt egy meghatározott (töbnyire állandó) értéken kell tartani.
    A rendszerben rendelkezésre áll egy beavatkozó szerv, aminek megadható a beavatkozás mértéke. A beavatkozás befolyásolja az imént említett mért értéket vagy egyenes, vagy fordítottan arányos összefüggés szerint.
    A mért értéket külső, zavaró tényezők is befolyásolják, amelyek függetlenek a szabályzástól (ha ilyenek nem volnának, akkor nem volna szükség a szabályzásra).

    A szabályzás feladata az, hogy a mért érték és az általunk megadott alapjel szerint úgy módosítsa a beavatkozó szerv állásást, hogy a mért érték a lehető legpontosabban tudja tartani az általunk megadott (kívánt) alapjel értékét.

    Nézzünk egy példát erre. Tegyük fel, hogy van egy szárító kamra, ahova a szárítandó terméket beküldi egy gép.
    A feladat az, hogy a szárítókamrában állandó legyen a hőmérséklet. Ehhez kell egy hőmérséklet mérés meg egy beavatkozó jel.
    A mérés mibenléte nyilván érthető. A beavatkozás pedig a kamra fűtését szabályozó eszköz. Egyszerű esetben ez egy elektromos fűtőszál. Minél nagyobb energiát álítunk be a fűtőszálra, annál nagyobb mértékben fűti a kamrát.

    A zavaró tényező pedig az, hogy a kamrába új (hideg) terméket helyeznek el, ami lecsökkenti a hőmérsékletet. Ezt lehet szabályzással korrigálni. Így a szabályzó megkapja a mért hőmérsékletet a beállított hőmérsékletet, amit tartani szeretnénk (alapjel) és egy meghatározott algoritmus szerint ezekből képez egy beavatkozó jelet, amit a fűtőszál fog megkapni. A szabályzó működése során arra fog törekedni, hogy a mért hőmérsékletet a fűtés mértékének módosításával a beállított hőmérsékleten tartsa.
    Erre (is) jó a P, PI, PID szabályzó...

Új hozzászólás Aktív témák