- Poco F3 - a mindenes, de nem mindenkinek
- Várható a HyperOS a Poco F3-ra is
- iPhone topik
- Mobilhasználat külföldön
- Nothing Phone (2) - több, mint elsőre látszik
- Fotók, videók mobillal
- Android szakmai topik
- A vártnál kevesebb iPad Pro fogyhat
- OnePlus 8T – fazonigazítás
- Motorola Edge 30 Neo - wake up, Jr...
Hirdetés
-
Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Dead Island 2 - Túl a 7 millió játékoson
gp Továbbra is érkeznek majd frissítések, a készítők nem engedik el a kezünket.
-
Nálunk is telepíthető a One UI 6.1 a Galaxy S22-re
ma Gyorsan rendbe szedte a frissítést a Samsung, Dél-Koreában újra elérhető, itthon pedig először.
-
Mobilarena
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
stingy2
senior tag
válasz richson #85747 üzenetére
Miért keresik zsírosra magukat a profik, miközben a kisbefektetők alig profitálnak?
A kisbefektetők/kereskedők NEM nyereségesek a tőzsdén?
Az amerikai kisbefektetők teljesítménye – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Dalbar tanulmány
How Do Emotions Impact Investment Decisions?
Twenty-year return for the average investor in various investment...és a kivétel:Ide teszi a pénzét az egyik legsikeresebb magyar kisbefektető
Nekem ennyi volt benne: a pf fórumon már meguntam, hogy minden bizonyíték nélkül a piacot felülteljesítő mestertrédereknek keljen bizonygatnom széles körben ismert és bizonyított tényeket...
INTJ
-
richson
csendes újonc
válasz PredatorZoli #85749 üzenetére
Köszi, igazából többsége annak amit mond szerintem érdekes, ismertem is és hihetőnek is hangzik, de a végkövetkeztetés, hogy nem éri meg egyedi részvényeket tartani szerintem nem következik az elmondottakból.
Két okból gondolom ezt:
1. Ő azt felételezi, hogy a részvények árfolyamváltozása random. Szerintem ez a feltételezés nem igaz. Erről itt egy híres videó: https://www.youtube.com/watch?v=HLQGsE0H4cs
2. Ő, ha jól értem, azzal érvel a minél nagyobb diverzifikáció mellett, hogy az egyedi részvények által vállalt kockázatért cserébe nem kapunk semmit. Ami végülis igaz, de ennél szerintem annyival árnyaltabb a kép, hogy ugyan további diverzifikációval a vállalt fölösleges kockázat mindig tovább csökkenthető, de ennek a határhaszna egyre kisebb. Úgy értem, hogy ha elég ideig felezgeted az egyedi részvénypozícióid méretét, előbb utóbb az egyedi kockázat elég kicsi lesz. A kérdés, hogy hol van ez az elég kicsi? Erre a Kelly criterion megadja a választ: https://www.youtube.com/watch?v=91IOwS0gf3g Nekem úgy tűnik, hogy pár százalékos pozícióméretnél hacsak nem totál csődközelben lévő részvényeket vesz az ember, már elég diverzifikált. -
JoinR
senior tag
válasz richson #85752 üzenetére
1. Ez a videó nem bizonyítja, hogy az árfolyamváltozás nem random. Persze a valóságban semmi se véletlenszerű, csak éppen nem tudunk mással közelíteni.
2. A neked elég kicsi kockázatot te tudod eldönteni, de az optimális az az értékpapír-piaci egyenesen van a piaci portfólió pontján. A tranzakciós költségek miatt drágább lesz az egyedi portfólió, ezzel nem nagyon tudsz mit csinálni.[ Szerkesztve ]
-
mgoogyi
Topikgazda
válasz richson #85750 üzenetére
A legtöbb részvénnyel buksz. Nagyon kevéssel nyersz. A kettő átlaga a piaci hozam.
Az alapkezelők a költségek miatt teljesítik alul a piaci portfóliót. Ha nem nézed a költségeket, akkor kicsivel megverik az átlagot a kisbefektetők kárára.
"Miért fogják alulteljesíteni a piacot a kisbefektetők?"
Egyrészt matematikailag az a valószínű, hogy alulteljesítik, ha csak részvényválogatást nézünk.
Másrészt a befektetői viselkedésük nem megfelelő.
"Én amellett érvelek, hogy lesz sok kisbefektető aki alul fogja teljesíteni a piacot, de lesz sok akik meg felül, és, hogy ki hová tatozik az nem a véletlen műve"
Hogy ne a véletlen műve legyen, ahhoz bizonyított faktorokat kell következetesen követniük sok részvénnyel. Ezt nem tudod megtenni elég olcsón, mert sok részvény kell és drága a rebalance.
Ergó ha nagy mákod van, túlteljesíted. Néha. De nem 10 éven keresztül.
"Szerintem azt lenne helyes mondani, hogy ha nem rendelkezel több éves tapasztalattal és mélyebb ismeretekkel, akkor egyelőre csak figyelj, különben valószínűleg alul fogod teljesíteni a piacot."
Amit érdemes nézni részvényeknél, azt a faktorokból tudjuk. Nincs olyan, hogy te jobban érted, hogy hogyan kell választani részvényt. Az egész befektetési világ látja az összes céget, főleg a nagyokat és ez alapján árazza be. Nem túl sanszos, hogy te jobban fogod megítélni a részvények értékeltségét, főleg hogy alig van információd egy nagy hedgefundhoz mérten.
A véletlenszerűség meg ott jön be, hogy leginkább véletlen események mozgatják a cégek árfolyamát. Háború, Covid, vmi milliárdos megveszi az egész céget, meghülyül a vezérigazgató. -
richson
csendes újonc
válasz mgoogyi #85757 üzenetére
"Amit érdemes nézni részvényeknél, azt a faktorokból tudjuk. Nincs olyan, hogy te jobban érted, hogy hogyan kell választani részvényt. Az egész befektetési világ látja az összes céget, főleg a nagyokat és ez alapján árazza be."
Én tulajdonképpen ezzel kapcsolatban vagyok szkeptikus. Miért olyan elképzelhetetlen, hogy valaki nyomon követi egy cég működését, meghallgatja a negyedéves beszámolókat, esetleg még kérdez is a cég vezetésétől, érti az adott vállalatot és még azelőtt képes előre jelezni valamilyen változást a cég életében, hogy az a pénzügyi mutatókban megjelenne? Tapasztalatom szerint a befektetések világa közel sem olyan tökéletes, mint ahogy ezek az elméletek feltételezik. Sőt, gyakran azt látom, hogy rettentő egyszerű, könnyen feldolgozható információ is csak lassan épül be az árba.
Például:
- Vannak cégek amik egész egyszerűen túl illikvidek ahhoz, hogy nagy, teljesen professzionális szereplők kövessék. Volt példa rá, hogy egy hajós társaság részvényeiből jóval olcsóbban tudtam venni, mint a cég hajóinak értéke volt ócskavasként a cég EV-jához képest.
- Vannak professzionális elemzők akik csapnivaló munkát végeznek. Emlékszem amikor 2000-es évek végén a MOL-tól alacsonyabb éves nyereséget várt az egyik nagybank elemzője, mint a nyeresége volt az első 3 negyedévben. (tehát akkor már ismert érték volt az első három negyedév és fel sem merült senkiben, hogy veszteséges lehetne az utolsó negyedévben a MOL) Egyszerűen csak elnézte/nem sikerült összeadni helyesen a számokat.
- Vannak egyszerű technikai jellegű hatások. Például ilyen volt nemrég a lengyel Allegro.eu tőzsdére menetele. Mivel nagy cég vitt tőzsdére, viszonylag kis részesedést, az indexkövető alapoknak meg kellett venniük a free float bizonyos méretét, ami felnyomta az árat bőven a kibocsájtási ár fölé. Majd érvényesültek a fundamentumok és a részvényárfolyam esett egy jó nagyot (amiben az eső market cappel párhuzamosan az indexfundoknak is eladni kellett). Index fund tulajdonosként teljesen értelmetlenül lehetett bukni ezen az egyszerű technikai jellegű dolgon.
- A COVID kitörési után a befektetők egy része rossz Zoom részvényt vett meg. Tömegesen elnézték a cég nevét és egy másik, csődben lévő cég részvénye kezdett szárnyalni.Millió ilyen tökéletlenség van, most írtam négyet, de tudnék vagy 100 hasonlót mondani az elmúlt 15 évből...
-
mgoogyi
Topikgazda
válasz richson #85758 üzenetére
"Én tulajdonképpen ezzel kapcsolatban vagyok szkeptikus"
Legyél, de szakirodalom ezt mondja. A sikeres befektetők teljesítményét többnyire vissza tudták vezetni faktorregresszióra (vagy a szerencsére). A portfóliók teljesítményét elég jól magyarázzák a sokfaktoros modellek.
"Vannak cégek amik egész egyszerűen túl illikvidek ahhoz, hogy nagy, teljesen professzionális szereplők kövessék. Volt példa rá, hogy egy hajós társaság részvényeiből jóval olcsóbban tudtam venni, mint a cég hajóinak értéke volt ócskavasként a cég EV-jához képest"
A kis cégeknél valószínűbben fordul elő félreárazás illetve alacsony likviditás.
"Vannak professzionális elemzők akik csapnivaló munkát végeznek"
Igen. És?
"Index fund tulajdonosként teljesen értelmetlenül lehetett bukni ezen az egyszerű technikai jellegű dolgon"
Nem ismerem ezt a sztorit.
Van erre bizonyíték, hogy a passzív alapok vitték fel mesterségesen az árát?
Érezhető méretű cég valamelyik indexen belül?
"A COVID kitörési után a befektetők egy része rossz Zoom részvényt vett meg. Tömegesen elnézték a cég nevét és egy másik, csődben lévő cég részvénye kezdett szárnyalni."
Mennyit nyertél az ügyön?
"Millió ilyen tökéletlenség van, most írtam négyet, de tudnék vagy 100 hasonlót mondani az elmúlt 15 évből.."
Nem tökéletesen hatékonyak a piacok, de elég jók ahhoz, hogy nehéz legyen megverni a piaci átlagot. Ha ezeket megtalálod és kihasználod, akkor ügyes vagy. -
ngaba
aktív tag
válasz richson #85758 üzenetére
Nem akarok állást foglalni a vitában, azért én is árnyaltabban látom a dolgokat, mint az itteni dogmák. (Ezzel szemben amit az 51/G kötvénnyel csinál a fél topic [engem is beleértve], az felér egy egyedi részvénnyel való spekulációval.)
"A COVID kitörési után a befektetők egy része rossz Zoom részvényt vett meg. Tömegesen elnézték a cég nevét és egy másik, csődben lévő cég részvénye kezdett szárnyalni."
Ezzel tulajdonképpen magad ellen érvelsz. Éppen ez a lényeg, hogy nem az számít, hogy "jó"-e az a cég, hanem hogy annak gondolja-e a maga racionális-irracionális módján a piac: Veszik vagy adják. Azt kell kitalálni, hogy mit fognak majd sokan vásárolni, és tök mindegy, hogy miért... Persze van osztalék is, de egyre kevésbé számít.Magánvélemény erről. Szerintem az egész részvénypiacnak a osztalék nagyságáról kellene szólnia (közelmúltbeli és jövőbeni dividend per share), és én úgy érzem, hogy ettől egyre inkább elszakadunk mesterségesen, és buborékszerű árfolyam-spekuláció az egész. (Persze, valahol a "nagy reményeket fűzünk a céghez" gondolat mögött az van, hogy majd egyszer nagy osztalékot kapunk. De egyre kevésbé érzem ezt.) A jegybankok annyira levitték a reálkamatokat, hogy az emberek nem tudják hová tenni a pénzüket, méregdrágán belevesznek olyan cégekbe, amik nem/alig fizetnek osztalékot. Maga a részvény mint instrumentum lesz egyre inkább tulipánhagyma. A kérdés, hogy kidurrantják-e valamikor.
[ Szerkesztve ]
-
richson
csendes újonc
Szerintem nincs ellentmondás. Azt én sem gondolom, hogy mindig, mindent a piacnál jobban előre lehet jelezni. Én csak azt gondolom, hogy időnként úja és újra lehet találni olyan lehetőségeket, amivel a következő 1-2-3 évben felül lehet teljesíteni a piacot. Persze ehhez érteni kell, hogy mit vesz az ember.
Az osztalékos dologgal nagyjából egyetértek. Bár szerintem a részvényvisszavásárlás is számít. Én nagyrészt olyan egyedi cégeket tartok a portfoliómban, amikről elhiszem, hogy a részvényárat belátható időtávon ki is fogják fizetni. De persze ez nem jelenti azt, hogy meg is várom mindig, hogy ki is fizessék, gyakran a piac jóval előbb korrigálja az árat. -
Blackmate
senior tag
Kíváncsi vagyok az ETF-ek technikai megvalósulására. Adott egy cég, ami megálmodja (na jó, csakhogy ne legyen vita ebből: komoly számításokat végez ), hogy mely cégek részvényei kerüljenek be a kosárba.
Ha vesz egy ETF-et átlag ember, akkor az ETF-et kibocsátó cég meg is veszi a több 100 kis apró részvényét?
Vagy valamilyen más módon "becsatornázzák" és az átlag ember direktben fogja tulajdonolni a sok 100 kis cég részvényének apró szeletét? -
ngaba
aktív tag
Amúgy érdekes ez a "nyereséget a jó döntésünknek tulajdonító" bias. Szerintem ez habitus kérdése. Én pesszimista ember vagyok, és sokkal inkább megmaradnak a rossz döntések. Például tegnapelőtt akartam eurót venni, délelőtt nézegettem az árfolyamot, hogy 405 ft, hátha megy még kicsit lejjebb, mindenhol azt írják, hogy lesz megállapodás, aztán amikor rászántam volna magam, hogy veszek, épp akkor írta itt valaki, hogy ugrott 6 ft-ot. Grr. Aztán persze így már nem vettem, amit még egyszer megbánhatok. Azt mindenesetre én is megtapasztaltam már többször, hogy jól időzíteni nehéz.
-
Hi!King
őstag
válasz richson #85761 üzenetére
Én is sok olyan példát tudok, amikor valami kevésbé likvid papír esetében a kisbefektetőnek jó lehetősége van, olyan ami az alapnak nincs. Csak az ezzel a gond, hogy ezeknek csak kis töredéke áll közel az arbitrázshoz, a nagyobb részével ugyanúgy lehet bukni, az alulértékelt hajós céggel is bukhatsz, hiába ér többet hulladéknak eladva a hajói, ettől még bármikor adósságba tudja verni magát a cég, vagy a menedzsemnt ki tudja lopni a hajókat, ha egy megbízhatatlan cégről van szó. Minél kisebb egy cég, annál több ilyen jellegű egyedi kockázat van. Nagyon sok kisbefektető egy ideig épp ezért nyereséges, mert megtalálja az ilyen lehetőségeket, aztán máskor meg lehet hogy nagyokat bukik ugyanilyeneken.
Egyébként korábban én is sokat fantáziáltam azon, amikor egy cég bekerül vagy kikerül az indexből, én is végignéztem olyat, mikor esett az adott részvény árfolyama, elért egy küszöböt, akkor kitették az indexekből, az alapok eladták, erre még többet esett, bőven a fundamentális értéke alá, aztán mikor onnan újra elérte a küszöböt, visszakerült az indexbe, az alapoknak meg be kellett belőle vásárolniuk, ami emelte az árfolyamot. Aki lekereskedte, az nyilván jól járt.
A gond ott van, hogy amellett, hogy ilyen is van, nagyon sok cég meg nem véletlenül esett annyit, hogy kikerüljön az indexből, és már sosem fog visszatérni, jó esetben kicsit lehet nyerni, mikor kiesik és eladják az alapok, de még ez sem biztos. Szóval ebben a stratégiában ugyanúgy benne van a bukás is. Amikor valami alulértékelt, annak van valami oka, és te mint kisbefektető nem jutsz másoknál több infóhoz, nem te egyedül elemzed, ha sokan jutnának ugyanarra a következtetésre, mint te, akkor már nem lenne alulértékelt. Persze sokszor bejön, aztán máskor meg nagyon nem és megégeted magad.
A passzív alapok szemszögéből meg mindez aprópénz, hiszen ha van egy 3000 részvényt tartó ETF, amiben szimplán piaci kapitalizáció alapján vannak súlyozva a részvények, akkor ez a ki-be kerülés csak a legkisebb súllyal szereplő részvényeket érinti. Hosszútávon meg jó, hogy így van, gondolj csak arra, hogy az eredeti Dow Jones komponensek mára teljesen lecserélődtek, miközben a cserékkel hosszútávon bőven infláció fölött hozott az index.
-
Hi!King
őstag
válasz Blackmate #85765 üzenetére
A legtöbb ETF eleve valamilyen meglévő indexet követ, tehát nem álmodja meg az ETF-et kibocsátó cég a súlyokat, hanem követi.
Fizikai replikáció esetében (nem csak ilyen van) a cég megveszi a több 100 kis "apró" részvényt (nem olyan aprók azok a szeletek egy ETF esetében), de az alap vagyona lesz, nem a cégé, ami nagyon nagy különbség, hiszen ha csődbe megy az alapkezelő, attól még az alap vagyona megmarad.
Ettől még mint ETF tulajdonos, nem direktben tulajdonlod a sok 100 kis cég részvényének apró szeletét, mert bizony az alapkezelő fog elmenni szavazni a közgyűlésre, neked ehhez nincs jogod, szemben azzal, mikor közvetlen részvényt birtokolsz. Ha valamilyen összetettebb corporate event van, kupon kibocsátások, opcionális részvény visszavásárlások, stb., stb., arról is az alapkezelő dönt (indexkövetés esetén nyilván adott mit kell döntenie), nem te.
-
PredatorZoli
Topikgazda
válasz Blackmate #85765 üzenetére
Az esetek nagy többségében nem az ETF-et összerakó cég az, aki megálmodja a tartalmát. Az esetek többségében megvásárolnak egy licenszelt indexet, ami után befizetik a jogdíjat, és onnantól azt másolják. Pl az Ishares megveszi az MSCI-tól a World index licenszjogát, és onnatól másolhatja. Az indexért így egy másik cég a felelős, jelen példában az MSCI, ők döntik el hogy mi kerüljön be az indexbe és mi kerüljön ki, itt igazából érdemi döntés inkább csak olyan indexeknél van ahol nem market cap weighted a dolog, amúgy elég automatikus, sőt még a tematikusabb cuccoknál is sok esetben algoritmus csinálja szabályok alapján amit betáplálnak, nincs döntés benne. Magát az ETF-et fizikálisan viszont ez index alapján az Ishares (vagy vanguard stb) gondoza, "menedzseli". (Van kivétel, mert vannak alapkezelők, ETF kibocsátók, akik csinálnak saját indexet. Például a szeretett JPGL-ünk az a JP morgan saját gyártású indexe alapján készül).
A gyakorlati megvalósulás, amennyiben fizikális replikációjú az ETF és nem szintetikus, akkor valóban megveszi a papírokat. (Ha szintetikus akkor határidős ügyleteket köt és nem veszi meg őket, de hogy ilyen-e, azt az ETF adattáblájából megtudod. A többségük fizikálisan megveszi). Ha fizikálisan megveszik, akkor közvetve ténylegesen a te neveden lesznek az egyes értékpapírok (ez egy könyvelésben jelenik meg amit az ETF öszeállítója, pl Ishares végez/készít). Ilyenkor megfeleltetik, hogy aki birtokol 1 db ETF-et, az az adott időpillanatban milyen mögöttes cégeket birtokol a nagy kosárból. -
aujjobba
addikt
válasz PredatorZoli #85769 üzenetére
Kicsit tovabb cizellalva, a fizikai replikacio is ketfele szokott lenni, full replication (mindent megvesz), vagy optimized sampling (sajat hataskorben dont, hogy nehanyat ne tartson, pl. az illikvid papirokat).
A tracking error ha jol tudom ami megmutatja, hogy mennyire sikerult az indextol elterni. -
Hi!King
őstag
Még egy dolog eszembe jutott a nem fizikai replikációkról. Igazából a swap alapú replikáció esetében is valahol részvények vannak mögötte. Ott ugyanis az alapkezelő köt szerződést egy nagy befektetési bankkal, és utóbbi nyilván nagyrészt megveszi a mögöttes részvényeket, mert így tudja biztonságosan biztosítani a swapot, mint származtatott terméket. Ellenben a befektetési banknak van némi mozgástere equity swap vagy index swap esetében, konkrétan a kereskedőik azzal, hogy egy rakás intézményi befektető vagyonát kezelik, rengeteg esetben élhetnek akár kockázatmentes, akár kis mértékben kockázatos arbitrázs lehetőségekkel (és ha sikeresek ebben, az év végi prémiumukon meglátszik). Pl. ilyenkor az alapkezelő, mint ügyfél dönt ugyan arról, hogy corporate action esetében mi legyen (pl. kupon vagy cash, részvény visszavásárlás vagy ne, stb.), de a befektetési bank ettől még dönthet másképp, kifizetve az alapkezelő döntését, de ő a másikat választja, és adott esetben nyerhet ezen.
-
IG55
senior tag
A www.boerse-frankfurt.de-n lehet valahol aznapi kötésszámot nézni adott instrumenthez? A Price History alatt amit találtam, az csak a korábbi napokat mutatja.
-
Mercutio_
félisten
szvsz a QE is szépen felpumpálta az árfolyamokat, 800 milliárdról 9000 milliárdra emelkedett a FED mérlegfőösszege.
Van arról valamilyen tanulmány, hogy a FED által megindított mérlegszűkítés hogyan hatott az általa korábban felvásárolt vállalati hosszú lejáratú kötvények és jelzáloglevelekkel érintett cégek árfolyamára, vagy milyen hatás várható?Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, Parnis Pilóta, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP
-
PredatorZoli
Topikgazda
A revoluton ma black friday van. Ha most kötsz 1 éves METAL előfizetést, az 42k helyett 22k. Ez ugye olcsóbb mint a 25k-s prémium, így ha terveztél mostanság prémiumra váltani, akkor ez megéri. Ha már prémium vagy, akkor úgy válthatsz fel metalra, hogy még vissza is kapsz pénzt a jelenlegi prémium előfizetésedből.
-
Gallmix
aktív tag
válasz axioma #85716 üzenetére
Ezt értem. De általában év eleje, január, február szoktak új papírokat kibocsátani. Ezt a rész "tervezhető". Azért kérdeztem, hogy mit gondoltok marad a gyakorlat vagy....
#85722 Yellow73_a
Azt nem mondanám, hogy nem lényeg a kamat prémium... A kamatbázis az hasonló lesz mindegyik papírnál, ami nem mind1 az a kamat prémium, hogy 1% 1,25% vagy 0,25% vagy annyi sem. Csak ha kb 1-1,5 év papírjait nézem euróst.A bázist elvileg hasonlóan számolják mindre, csak máskor van a kamat fizetés.
[ Szerkesztve ]
-
Ra3
őstag
válasz PredatorZoli #85776 üzenetére
A bestbuy-ban is említették, eddig ingyenesben voltam de most behúztam ezt egy évre, elég jó családi utasbiztosításuk van metalban, nekem már csak amiatt megéri.
Meg nem kell nézegetni a váltási limiteket hogy mikor nulláz.''...te vagy a Jedi-ből az Onedin Kennedy?''
-
Gallmix
aktív tag
válasz PredatorZoli #85778 üzenetére
Akkor neked az a várakozásod, hogy augusztus körül várható új, mert ez a kedvezőbb a kincstárnak. Lehet, ez is egy reális forgatókönyv...
Ha kibocsátanak egy újat akkor annál magasabb kamatot kellene eleve adni... Prémium emelésre nem számítók. Egy régebbi papírhoz képest a jelenlegi akár 1% kamat különbséget is jelenthet.
Lehet igazad lesz... majd kiderül...
[ Szerkesztve ]
-
ngaba
aktív tag
Megint nem változtak ma a kincstári hozamok. Úgy látszik, ez lesz az új rend, hogy csütörtök déltől hétfő délig ugyanaz a hozamszint. Hm.
-
hablatyka
csendes tag
Az normális Ersténél, hogy eladtam OTP részvényt csütörtök délben és még péntek késő délután sem tudtam a megkapott összeget elkölteni, mert azt írja a rendszer, hogy ez a pénz az "Elszámolás alatti tételek" része?
Amikor beadom a limit ordert egy eurós papírra (Bepipálva, hogy Devizaváltással kérem), akkor a végén ezt a hibaüzit kapom: "A pénz szabad számlán lévő összeg kisebb, mint a megbízás értéke!"Én rontok el valamit, vagy tényleg ennyire kőkorszaki az Erste? Az RC-n ilyet simán meg lehetett csinálni...
-
JoinR
senior tag
-
Yager01
senior tag
Van bármilyen jelentősége annak ,hogy mikor vásárolok ETF-et - Arra gondolok, hogy érdemesebb-e hét közben, munkaidőben - Költséget, árfolyamot tekintve? Illetve ha már költség akkor pl egy VWCE esetében mennyit érdemes egyszerre venni?
-
PredatorZoli
Topikgazda
válasz Yager01 #85788 üzenetére
Munkaidőn kívül márcsak azért problémás, mert olyankor amikor nincs nyitva a tőzsde, egyszerűen nem fog menni... Ezt a tőzsdén veszed, tőzsdei megbízással, tőzsdei nyitvatartási időben. A nyitás és a zárás környékén általában volatilisebb a piac, így legjobb ha nem az elő és utolsó fél órában tolod.
Költségek szempontjából egyszerre legalább 2 ezer eurónyit érdemes venni, de rendszeres havi megtakarítás esetén ennél kevesebbnek is van értelme, ha kevés a havi erre szánt összeg.
-
Yager01
senior tag
válasz PredatorZoli #85790 üzenetére
-
peetie1
aktív tag
válasz Yager01 #85788 üzenetére
Nem tudom más hogy csinálja, de arra készülj fel hogy ha aznap mikor vásárolsz egész nap az árfolyamot nézed, attól idegbajt fogsz kapni En az első vételnél úgy jártam hogy 0.01€n múlt hogy aznap nem vette meg az etf-et a limitár miatt. (Mondjuk másnapra meg olcsóbb lett, szóval utólag örültem neki) A legkisebb ideggel talán az jár ha amikor venni akarsz megnezed mennyit kér az arjegyzo és annyit írsz be pontosan. Lehet hogy így sem veszi meg azonnal mert 1 perc múlva már fentebb lesz az ár, de az ajánlat legalább bent lesz, aztán később max módosítasz rajta ha nem jött össze.
Kíváncsi lennék én is a rutinosabbak ezt hoyg csinálják. -
PredatorZoli
Topikgazda
válasz peetie1 #85792 üzenetére
Egyszerű, nem az eladási árra teszed be az ajánlatot, hanem kicsit fölé, így egyből teljesül és kész (a legjobb bentlevő áron, azaz általában olcsóbban mint ahogy te betetted), le van tudva, nem kell módosítgatni meg másnak szórakozni vele, ennél egy percel se ér többet az egész. A nullánál is kevesebb a jelentősége egy buy and hold befektetésnél, hogy pár centtel többért vagy kevesebbért veszed meg.
[ Szerkesztve ]
-
peetie1
aktív tag
válasz PredatorZoli #85793 üzenetére
Na ezt nem tudtam, azt hittem ha nagyobb árat írsz be limit árnak, akkor azon az áron fogja adni és az arjegyzo szépen elteszi a különbséget magának. De ez így akkor szupe, legközelebb én is így csinálom! Köszi.
-
PredatorZoli
Topikgazda
válasz peetie1 #85795 üzenetére
Nagy forgalmú papíroknál eleve az esetek többségében nem is az árjegyzőről veszel, hanem más befektetőktől. A tőzdei kereskedésnél egyébként függetlenül attól hogy ki áll a másik oldalon, nincs olyan hogy különbözet. A vételi és eladási árnak találkoznia kell, csak akkor van deal. Ha van bent olcsóbb ajánlat és te többet ajánlasz, az olcsóbb áron kapod.
-
peetie1
aktív tag
válasz PredatorZoli #85796 üzenetére
A zprvt néztem, az viszonylag pörög de a jpgl-nel meg alig van forgalom. Bár a múltkor ott is láttam vki 33dbot adott el, pont én vettem meg, akkor meg azon izgultam vajon 2x fogja e levonni a 7€-t, mert én meg 66dbot akartam venni, de szerencsére van rész teljesítés és a maradékot megvette az arjegyzotol. Ezért is jobb amit mondtok, hogy inkább fölé lőni, mert minden mással csak ideg jön a rendszerbe
-
Yager01
senior tag
válasz PredatorZoli #85126 üzenetére
A KBC mellett nyitnék egy ERSTE számlát is TBSZ-el azért, hogy ne egy céghez rakjam mindenem. Folyószámlám nincs náluk és nem is tervezek nyitni.
Ha jól látom a költségeket akkor 350Ft Értékpapír szla vez+350Ft TBSZ számla vez+ 0,01% állományi díj 50M alatt
Az új ügyfeles akció keretein belül ha jól értem 20e Ft-ot kell beutalni valamelyik megtakarítási programra [link] (akár sima utalással) ÉS akkor ez esetben a fent említett 2x350Ft+0,01% -ot 24 hónapig nem kell fizetni.Nyilván ha beutalok x ezer EUR-t a fenti feltételek teljesülése miatt már ingyenesen vezetett TBSZ-re akkor vehetek akármennyi VWCE-t vagy más ETF-et
Illetve ha akarom akkor akár a beutalt havi 20.000 Ft-okat is kivehetem a megtakarítási csomagból és vehetek azt amit akarok belőle (ETF)
VAGY simán benne is hagyhatom az adott csomagban a havi 20.000-et (az akció miatt 24x20.000FT lenne így egy ERSTE programban? -
peetie1
aktív tag
válasz Yager01 #85798 üzenetére
30-a után megmondom pontosan mit is engedtek el. Én Tbsz-re küldtem 25 ezret a T85os csomagra. 3 nap alatt behozzott 130Ftot szóval már pluszban van December elején meg eladom. Lehet hogy jobb ha nem a TBSZre küldjük hanem a sima számlára mert oda elég a 20ezer, max eladasnal lesz rajta adó, de ha valaki azonnal eladja ahogy lejárt a T+2 nap még az sincs. És a TBSZen lévő forintnak annyi a hátránya hogy ott kell euróra váltani. A sima számláról meg van esély elmozgatni a ftot máshova. De ez már csak filléreskedes a szamlavezetesi dijhoz képest.
Új hozzászólás Aktív témák
- GIGABYTE RTX 3060TI GAMING OC 8G
- Asus TUF FA507 - 15.6" IPS 144Hz / Ryzen 7 6800H / 16Gb DDR5 4800MHz / RTX 3050 Ti / 1 ÉV GARANCIA
- NVIDIA Dell RTX 2080 Ti 11GB GDDR6 - Beszámítás: OK
- AKCIÓ, BOLTI ÁR ALATT! tado BASIC Okos Radiátor Termosztát 3db-os
- AKCIÓ, BOLTI ÁR ALATT! Xiaomi HUTT C6 ablaktisztító robot
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen