Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Auratech

    őstag

    válasz Dorian #44911 üzenetére

    Monóban igen. A nézőtéren a hallgató nem ugyanúgy hallja az akusztikát, mint egy felvetelen. Ott ordítana a távolság.
    Vicces de tulajdonképpen a karmester hallja legjobban a zenét. Azért áll épp ott.. Viszont a próbákon a nézőtér első soraiban is van meghallgatás, mert a szólamarányokban a pulpitusról nem mindig jósolható meg, milyen lesz a hangkép a közönségnél. Sötétedik a hangkep.
    A teremválasszal ugyanúgy kalkulál a karmester, ahogy egy énekes a vibratot használja az egyenletes lecsengés érdekében (vagyis azért alakult ki a gregorián utáni zenei reneszánszban).
    Van olyan, hogy egy pizzicato visszhangja visszacsap (slap-back echo). Ekkor modositani kell, kreatívan.
    A jó felvételekben ezek beleépülnek az zenébe, gazdagítva az előadást.
    Emiatt is fos dolog fragmentumokból építkezni. Frankensteinnek sem sikerült jól, pedig a cél a tökéletes ember volt, szörnyedék helyett.

    A nagyzenekari ültetésben van minimális es maximális távolság. A minimálisat a vonó hossza, a maximálisat a hansebesség határozza meg. A két szél nem lenne képes egyszerre belépni egyszerre, csak a fülre hagyatkozva. Gyakorlassal igen. A karmester egyfajta vizualis metronóm is. A zenekarban gyakran olyan szolamoknak kell együtt tartania, amik egymást nem is hallják.. A téma kiterjedt. Bocs a túllihegesekért.

    A zenei fragmentumokból épülő komolyzenei felvétel nekem a muzsika mónikasója. Egyszerűen ignorálom.
    Szólóhangszert már énis vágtam ronggyá. (Zongora) kottailag jó lett. Hangzásra is, csak nekem volt gyomorgörcsöm a lemezbemutató koncerten bizonyos részeknél. Mindenki mosolygott.

    Auratech Field Recording

Új hozzászólás Aktív témák