Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    válasz blattida #33633 üzenetére

    Segítek kidolgozni a tételvázlatot:

    A boldogemlékezetű Makszim "Makszik" Kammerer, a világhírű "Az első hozzászólás" című novellisztikus esszéciklus írója (nem utolsósorban a "nagyfejűek" törzsének felfedezője) először középiskolás korában került kapcsolatba a Videoton hangsugárzókkal, amikor megvette (szülei megvették neki) első sztereó készülékét, az RM 5632 típusjelű Videoton rádiósmagnót. A híg-end kategóriájú készülék hangminősége még az addig használt Bigston KD-130-as kazettás magnójához képest is megdöbbentő előrelépést hozott, megalapozva az író életreszóló (sokszorosan beteljesült-viszonzott) szerelmét a márka irányában. Igazán szorossá akkor vált a kötelék, amikor Kammerer majdnem egy egész éven keresztül dolgozott a Videoton veszprémi gyáregységében, ahol az általa fellendített "robbanós" Color Star összeszerelő szalag épületrészét jobbról és balról is a csak szuperlatívuszokkal jellemezhető, csak nagybetűvel írható, kapitális-orbitális VIDEOTON DC hangdobozok összeszerelő szalagjait magukba foglaló épületrészek fogták közre. A napi 48 órás munkaideje és a heti háromyszori kommunista szombatok közti rövidke szabadidejében Makszim "Oroszlánszívű" Kammerer az életveszélyeket semmibe véve kelt át rendszeresen az épületrészeket elválasztó ZÓNA halálos "szúnyogpilisei", "tüzes pihéi", "leydeni palackjai" között, és megérkezvén a hangdobozszereldébe, elbűvölten nézte-nézte, milyen szorgos kezek milyen féltő gondossággal szerelik össze a csodálatos hangdobozokat. A DC-k iránti vágyakozása azonban egy ideig "csak" az autóshangszórók terén utolérhetetlen AB-1011 típus megvásárlása útján enyhülhetett, de mivel az is tökéletes (még ha nem is digitális) minőségű kis hangdobozocska volt a lágy, részletező közép- és magassávjával valamint a jól kottázható és falrengető (de a hangképre rá nem ülő) mélyhangjaival, Kammerer boldogságát csak egyetlen dolog árnyékolhatta volna be, miszerint hogy szegény sora miatt sajnos nem volt módja az autóshangszórót egy igazi Mitsubishi Lancer autócsodában használni. "Oh, poor lancertelen boy!" mondogatták közeli barátai, na de hiszen hogy is szorult volna sajnálatra Kammerer, amikor egyetemi kollégiumi szobájában lehunyt szemmel zenét hallgatva bármikor a Lancer utasterébe képzelhette magát, annál is inkább, merthogy a kollégiumi szoba se volt nagyobb az autó utasterénél! Ráadásul az AB-1011 után néminemű huza-vona, tipegés-topogás, járás-kelés után előbb-utóbb, végre-valahára csak-csak (zöldulti-pirosulti...) fokozhatatlanul beteljesült Kammerer felhőtlen boldogsága ugyanis megadatott a már nem csak hangjában, hanem méretében is nagyvolumenű, felsőcsimborasszóhiperspitzenklasse kategóriás, csakis nagybetűvel írható, kapitális-orbitális nagyvad, a VIDEOTON DC-2050 hangdoboz! De nem ám csak egy darab, hanem mindjárt egy teljes sztereó pár adatott meg!!! Képzelhetitek, hogy ezek után hetedhét országra szóló dínom-dánom, ihaj-tyuhaj, heje-huja... boldogan éltek, amíg... össze nem gyűjtötte pénzét egy Orion HS280-ra, ami végre szólt is valahogy!

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák