Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • atainprison

    senior tag

    válasz ollie #1494 üzenetére

    Ez egy elég hosszú hsz lesz, előre is elnézést érte. Erősen spoileres, csak annak javaslom az elolvasását, aki már végigjátszotta.
    Imádtam a játékot, ne értsetek félre, de az act 3 és a játék vége, olyan rossz "szájízt" hagyott maga után, hogy azóta se tudtam újra nekiállni. Act 3 bugok persze idővel javításra kerülnek (vagy már ki is javították), de a karakterek és a sztori nagyon logikátlan lett a végére. Ki is fejtem, innen jönnek a spoilerek:
    Jöjjenek először a társak: Laezel, Astarion és Shadowheart történetét rendben lezárták. A másik háromét, Gale, Wyll és Karlach története közel sem tekinthető lezártnak, olyan, mintha félbehagyták volna őket. Karlachot nem lehet kimenteni Avernusból, Wyll, ha megmenti az apját, nem szabadul meg Mizorától, Gale orb sztorija végére sem kerül pont (kicsit jobb a kép, ha őt választjuk originnek). Számomra már ez egy nagyon kiábrándító pontja a játéknak, mivel az emberhez a több száz óra alatt hozzá tudnak nőni a karakterek.

    Következő pont: az antagonisták, Ketheric Thorm, Orin, Gortash. A játék tagadhatatlanul a "Dead Three"-ről szól és a hozzájuk kapcsolódó három fent felsorolt követőről. Az egyik problémám velük, hogy keveset szerepelnek a játékban, a másik nagyobb probléma a következő: Ketheric Thorm legyőzése után, meg kell küzdeni Myrkul avatárjával is, tök jó, ez rendben van. A másik kettő gonosznál viszont nem jelenik meg a hozzájuk köthető istenség. Ha Dark Urge origint nyomunk kicsit szerepel Bhaal, de nagyon minimálisat, Bane azonban egyáltalán nem jelenik meg a játékban. Ezzel kapcsolatban is olyan érzésem volt, hogy nem volt elég idejük foglalkozni az act 3-mal.

    A játék vége és a lezárás: az egyik legnagyobb WTF pillanatom a játékban, mikor a végén az Emperort nem lehet meggyőzni, hogy szabadítsuk ki Orpheus-t, ami nagyon lényeges egy egész faj, a Gith, szempontjából. Ha ki akarjuk szabadítani, azt mondja, hogy kapjátok be, akkor átállok a Netherbrainhez, ami ellen az egész játék alatt küzdött, teljesen érthetetlen ez számomra, innentől fogva három "rossz" döntés közül választhatunk:
    - nem szabadítjuk ki Orpheus-t, amivel egy egész fajjal kicseszünk, szerintem a legrosszabb döntés
    - bevállaljuk, hogy átváltozunk Mind Flayer-ré, szintén egyáltalán nem kielégítő döntés
    - hagyjuk Karlachnak, hogy ő változzon Mind Flayer-ré, szintén gáz.
    Teljesen olyan érzésem volt ez az egész kapcsán, hogy a fejlesztők azt akarták, hogy mindenképpen rossz döntések közül kelljen választani és ezért írtak egy teljesen logikátlan részt.
    A lezárással meg az a problémám, mint amit végig éreztem Act 3 közben, hogy elsiették, nem volt idejük vele foglalkozni. A végső csata után, mikor Astariont elkezdi sütni a nap és már nem immunis rá (ami érthető), csak annyit mond, hogy csá pöcsök én most leléptem, és a többi karakterrel sincs egy minimális interakció. Legalább annyit elvártam volna, mint egy Wicher 3 lezárást, ahol kicsit beszélnek a társakról, hogy mi van velük a csata után.
    Röviden ennyi a gondom az Act 3-mal és a végével :) .

Új hozzászólás Aktív témák