Napjainkban gyakorlatilag egy telefon sem létezhet fejlett multimédiás képességek nélkül. Ez a megállapítás fokozottan érvényes az okostelefonokra is, melyek táborába az androidos Sony Ericsson X10 mini is beletartozik, tehát a megállapítás rá is érvényes. Nézzük hát, hogy ezen a területen mit nyújt számunkra a készülék.
Milyen a jó zenelejátszó?
Gondolkodott már valaki azon, hogy nagy általánosságokban mi egy jó zenelejátszó készülék ismérve? Én megtettem és arra jutottam, hogy két dolog kiemelten fontos: egy zenelejátszó eszköznek (nem csak telefonnak!) kicsinek és könnyen kezelhetőnek kell lennie. Pont. Emlékszünk még a discmanek korára, nagyon szerettük őket, de lássuk be, mindenki élvezi, hogy nem kell külön táskát vinni a "hordozható" zenelejátszónak, mely ráadásul nem csak akkor fér be a zsebünkbe, ha némi hip-hopos iránnyal kacérkodva három számmal nagyobb nadrágokat hordunk, mint amekkora szükséges lenne. Persze ezen kívül is vannak szempontok, hogy kinek mi, azt embere válogatja, nálam a hangminőség és az üzemidő az a két dolog, melyek nélkül nem tudok meglenni, emellett fontos a könnyű szinkronizálás (nekem speciel nem annyira, mert a mai memóriaméretek mellett felesleges minden nap más-más zenéket felmásolnom a telefonra, épp ezért nem is teszem meg), valamint az, hogy a kijelzőn megjelenjenek az albumborítók.
Az X10 mini a két legfontosabb kritériumot szerencsére gond nélkül megugorja: kicsinek tudjuk, hogy kicsi, az előző blogbejegyzésekből pedig az is kiderült, hogy ennek ellenére gyors és kiválóan kezelhető. Ehhez jön hozzá a szabványos fülhallgató kimenet, melynek hála a hangminőséggel akkor sem lehet bajunk, ha netán a gyári fülhallgatóval nem vagyunk megelégedve, ugyanis bármikor használhatjuk majd a sajátunkat. Üzemidő? Na, ez már már kicsit neccesebb, a telefon nem az akkumulátorok bajnoka, nyilván bele sem férne egy hatalmas kapacitású telep, épp ezért masszív (napi több órás) telefonálás mellett nem lehet majd kétségünk afelől, hogy a nap végén meg kell majd etetni a készüléket.
Szinkronizálás, lejátszási listák, ID3 tagek
És a szoftver? A zenék átmásolása? Szerencsére nem nehéz, feltéve, hogy zenéink kitöltött ID3 tagekkel rendelkeznek. Ilyenkor elég, ha a memóriakártyán lévő egyik (jellemzően Music) mappába feltoljuk a számokat, a készülék zenelejátszó szoftvere majd felismeri azokat és jöhet a boldogság. A másolást ugye a kártya kivétele nélkül is meg lehet oldani, mivel a telefon számítógépre kötve kártyaolvasóként is működik. Az viszont gondot jelenthet, ha a számok címei ID3 tagekből nem, csak a fájlok nevéből látszik, de ez az összes modern készüléket megakasztja. Na jó, ez talán mégsem igaz, itt komoly gond, hogy a kártyán tárolt számokból nem tudunk lejátszási listákat csinálni, manuálisan, ahogy ezt kellene, ha meg akarnánk oldani a hiányzó tagek problémáját. A szűrési feltételek is szerényebbek a megszokottnál, előadókra, azokon belül pedig albumokra szűrhetünk, listázhatjuk az összes zeneszámot, valamint vannak intelligensnek nevezett, dinamikusan változó listák is (újonnan felvett, legtöbbet játszott, sosem játszott zenék).
Hangminőség, FM-rádió
A hangminőségről szándékosan nem fogok most írni, mivel a következő blogbejegyzés a készülékhez járó és opcionálisan megvásárolható tartozékokat fogja bemutatni. Más-más fülhallgatót kapunk akkor, ha a telefont szolgáltatónál vagy kártyafüggetlenül vesszük meg, ezért ilyen fontos ez a dolog és ezért nem esik róla most szó. Azt viszont elmondhatom, hogy kihangosítva nem a minőség császára a Sony Ericsson újdonsága, de a kihangosított rádiót lehet rajta hallgatni, egy efféle okostelefontól véleményem szerint több nem igazán várható el. Igen, van FM-rádió is, csak bedugott fülhallgatóval működik, akkor viszont teljesen jól.
Extrák
Vannak extrák is, ezt a Sony Ericssontól ezen a téren már megszokhattuk. Mindenképp említésre méltó a zenék felismerésére használatos TrackID nevű szoftver, mely egy online adatbázisból keresi ki azt a zenét, melyet épp hallgatunk valahol a rádióban; odarakjuk az X10-et, az rögzíti a szám egy részletét, keres, majd találatot ad, tényleg meglepő hatékonysággal. Különleges dolog még a zenelejátszóból elérhető Infinite Button is, melyet megnyomva az adott szám előadójának egyéb műveit kereshetjük meg saját zenéink között, a YouTube-on és a PlayNow-on.
A következő bejegyzésben pedig - mint azt már említettem - tartozékokról lesz szó.
Bocha