2019. február 22., péntek

Gyorskeresés

Szponzorunk

Útvonal

Hírek » IFA blog rovat

IFA blog: autóval a vonathoz

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: Mobilarena

Idén is megyünk Berlinbe, naná, hiszen ez a dolgunk. De idén sem csak úgy felülünk egy repülőre és ennyi.

Hirdetés

Minden évben már jó előre igyekszünk kitalálni, hogy kicsoda, mikor, hogyan, mennyi ideig lesz a csapatból az IFA kiállításon. Tavaly Bocha és szentkuti11 nyomtak egy autós túrát egy elektromos Golffal, ez önmagában elég nagy kaland volt, plusz roppant tanulságos, még jó pár évnek el kell tennie ahhoz, hogy megint egy konnektoros autóval induljunk útnak. Legalábbis ezt gondoltuk, aztán már megint úgy alakult, hogy Bocha pajtással azon vettük észre magunkat, hogy jó tempóban haladunk az M1-esen a szlovák határ felé egy olyan autóval, amit árammal lehet tölteni.


[+]

Árammal is. Mert ez most egy hibrid Passat, konkrétan egy GTE kombi, azaz van benne benzinmotor is, tehát városon kívül pont úgy viselkedik, mint egy normális autó. Nyilván ezúttal is a Porsche Hungaria segített ki minket, no meg arra is kíváncsiak voltunk, hogy ilyen nagy távolságoknál van-e egyáltalán bármi hozadéka annak, hogy a kocsi amúgy elektromos hajtással is meg tud tenni 30-50 kilométert. És igazából van. A fogyasztásunk eddig 7,3 liter, ami alapvetően autópályás tempó mellett alakult így, de amikor beértünk egy településre, akkor visszakapcsoltunk villanyra (például Prágában).

Bad Gottlueba belvárosa
Bad Gottlueba belvárosa [+]

Erről persze lehetne egy csomót írni, de igazából nem ez volt ma a frankóság, mert egy ilyen modern autóval pályázni nem túl megterhelő, az adaptív tempomat mellett hosszú kilométereken át nem kell a lábunkat egyáltalán használni, a kezünket sem nagyon, mert vidáman benne marad a sávban magától is a kocsi, plusz a vezetőoldali ülésben van masszázs, tehát nem egy kimondottan megerőltető dolog 700 kilométert sem vezetni, mondjuk a csehekre rohamszerűen rájött útfelújítási láz azért adott extra boldogságot, de ez ideiglenes.

Ebben aludtunk
Ebben aludtunk [+]

Hanem a frankóság a szállásunk, ami még egyáltalán nem Berlinben van, mert ha már útnak indulunk, akkor általában beiktatunk néznivalókat is, idén a Bastei a köztes cél, amit még nem láttunk, de holnap reggel ezzel kezdjük. Viszont az nagyon nem árt, ha az ember alukál is valahol, a Bastei környékén pedig ugyan ott van Drezda, de akartunk valami mást és így jutottunk el Bad Gottleuba városába, ahol 5 ezer lélek éldegél, igen takaros és ezeket a sorokat egy vasúti kocsiban fetrengve írom, mert igen, a szállásunk egy vonat. Illetve csak egy vonatkocsi, de akkor is.

A szobám
A szobám [+]

Na, de haladjunk sorban, a booking.com-on lőttem a szállást, egy darab értékelés sem volt mellette (mert még új), előre kellett perkálni, szóval volt némi kockázat, de a képek ígéretesek voltak. Mint kiderült, ez egy pékség-cukrászda-étterem jellegű intézmény mellékfoglalkozása, amely intézményt amúgy Gottleuba régi vasútállomásából alakították ki, stílszerűen elég vonatosra van hangolva. Odaértünk jó hangulatban, bementem, mondtam egy vidám gutentagot, aztán érdeklődtem, hogy ki beszél itt angolul, de nulla ember jelentkezett, úgyhogy elővettem a középiskolai német szókincsemet (amely igencsak jelzésértékű, mivel négy év alatt hat tanárunk volt) és igen, tökre megoldottam, fantastisch. Sehr gut. Bocha mindehhez egy darab “danke” kimondásával járult hozzá. Szóval jött a csaj a pékségből (kommen Sie mit mihr bitte), kinyitotta a vagont, volt benne egy szoba és két ágy, öt perc múlva pedig megint ott kopogtattam a vállát, hogy még egy kulcsot lesz szíves (anderen Schlüssel), mert én kettőt fizettem (bezahlt). Csak mondom, hogy ezeket a szavakat simán fejből raktam neki oda óriási büszkeséggel, dobtam elé a levegőbe, hogy aztán az érdektelenség és a közöny fojtogató aurájában essenek a kőpadlóra és ezer darabra szóródjanak szét. Vagyis magasról tett rá, hogy a nem is létező, rég elfeledett agytekervényeimből préseltem elő egy olyan nyelvtudást, ami nem is kéne ott legyen. Köszi, tényleg.


[+]

Viszont a vonatkocsi minden kétség nélkül epikus, ráadásul ezek befejezték a kiflisütést hatkor és frankón elmentek haza, oda se bagóztak felénk, szóval itt maradtunk egy bezárt pékség mellett egy vagonban és a kertben. És itt csönd van, nyugalom, meg egy kis patak, meg úgy az egész állati idilli, szóval a helyi Edeka nevű boltban vettünk német sört, kitettük a notebookot, kerestünk WiFi-t (ami járt a szálláshoz, csak hát azt elfelejtették, hogy egy repeater nem ártott volna, mert a pékségben talán van sávszél, de itt nulla), az nem lett, a mobilnet pedig az EDGE technológia fantasztikus tempójára szorítkozik, szóval leginkább beszélgettünk. Érdekes, egész jól el lehet tölteni ezzel is az időt. Úgyhogy most alszunk egyet a gépzsírszagú hajlékban, holnap pedig Bastei, aztán Berlin. És IFA is lesz, jut eszembe.

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.