Linda minden évben telespammeli a postaládánkat, ő ugyanis a Pepcom nevű cég megbízásából írogat és az a dolga, hogy minél több sajtómunkást gyűjtsön be a Mobilfocus Global rendezvényre, ami egy kötetlen este sok asztallal. Ezek zömén kicsi és nagy cégek állítják ki cuccaikat (a Samsung és a HP mellett olyan nevek is voltak, mint mondjuk a Mophie, hogy olyat mondjak, amiről mi is most hallottunk először), a maradék asztalokon pedig végtelen mennyiségű étel van. Bárhol kaphatsz bort, az egyik sarokban pedig koktélokat kevernek, szóval korrekt a rendezvény és meglepő dolgokba lehet belefutni.
A zöld metró (L3) végénél van a helyszín, Kind mondta, hogy tudja az utat, mert tavaly is volt itt. Persze baromira nem tudta, úgyhogy majdnem megkerültük az épületet, mire rájöttünk, hogy már rég elmásztunk a bejárat előtt. Belépéskor mindenki kapott egy tök frankó pólót ajándékba, aztán hirtelen azt vettük észre, hogy valami messaging appokkal foglalkozó cég asztala előtt állunk és éppen bólogatunk valamire, amiből egy szót sem értettünk, miközben a szemünk már a kaviáros lazackockát fixírozza a másik asztalon, a kezünk automatikusan kinyílik, amikor felénk nyújtanak valami pendrive-ot, és két perc múlva már fogalmunk sem volt, hogy az egyébként szimpatikus urak milyen szoftvert fejlesztenek tök lelkesen. Persze pont ezért adják az adathordozót, hogy amikor egyszer bekerül a gépedbe, akkor eszedbe jusson, hogy jé. Tényleg volt valami, erről akár írni is lehetne.
Egyébként nem minden kis cég csinál idétlen dolgokat, volt egy banda, akik iPhone 5-höz, Galaxy S III-hoz és HTC One X-hez gyártanak olyan tokokat, amik akkumulátort is rejtenek magukban, kifejezetten jól néznek ki, egy pöcök van mindegyiknek a hátulján, amivel be lehet kapcsolni a töltést. Ez egyébként a fent már szóba került Mophie. Kint volt a Logitech is iPad Minihez való tok+billentyűzet kombóval, illetve az MHL, ahol a világon semmi újat nem tudtunk meg. Aztán Kinddal időztünk egy olyan asztalnál, ahol egy androidos chat programra voltak tök büszkék, ahol multimédiás smiley-t lehetett küldeni, a szívecske például megdobogtatta a vibramotort, hagyjál már.
Aztán hopp, felbukkant a HP asztala, nicsak a Slave 7 nevű tablet is ott mosolygott, gyorsan vettünk róla videót. Mellette az új Alcatel telefonokat lehetett simogatni, erről is írunk majd, eggyel arrébb pedig a Bitdefender standocskája vonta magára a figyelmet, ahol egy ordas nagy szerencsekereket lehetett megforgatni és nyerni vele apróságokat. Odamentünk Bochával, hogy akkor pörgetnénk, mondta az ott álló csaj, hogy persze, de ismerjük-e a Bitdefendert. Rávágtam magabiztosan, hogy persze, erre bekérdezett cselesen, hogy mivel foglalkoznak. Ránéztem Bochára, ő is tök magabiztosan mondta, hogy mobilokra tűzfal appot fejlesztenek, de mellélőttünk, mert vírusirtót. Á, mondta Bocha, ebből van ingyenes is. Nincs, mondta a lány, és egyet engedett pörgetni. Jutalmunk egy sárkányfej alakú pendrive volt a semmiért, rég égtünk ennyit.
Mophie tokok
Közben egy asztalon szeletelték az ibériai sonkát, egy másik asztalnál polipot lehetett vételezni, meg valami olyan rizottót, hogy ha azt mondják, hogy ezt maga Riz Ottó csinálta, simán elhiszem. Megnéztük a Jabra új fülesét, aztán bedobtuk Kinddal a névjegyünket valami nyereményjátékra, ahol az El Classico szerdai visszavágójára sorsoltak jegyeket, ha nyerünk, akkor egyből megyünk, de nem érzem, hogy sok esélyünk lenne. Megígértem a fickónak, hogy ha kihúzzák a zöld ID kártyám, akkor vezércikk lesz a cuccukról (meg a meccsről is), ennyit szerintem bőven megér a dolog. Igazából az egész rendezvény abszolút frankó volt, több időt is el lehetett volna itt tölteni, de hát holnap reggel fél hétkor kelünk, hogy az első, igazi kiállítási napon mindenre legyen időnk, ami fontos. Az tuti, hogy jövőre is megyünk a Mobilefocus Globalra, tök jó program, ráhangol az MWC-re és nincs olyan tömeg.
