Mint a többi Nexus készülékeket, az első Android 4.0-t futtató telefont, a Galaxy Nexus-t is előszeretettel használják a fejlesztők. Az új rendszerben jó néhány új lehetőség nyílt meg az alkalmazások készítői számára, az eddig megszokott néhány fejlesztői beállítás mellé több eddig nem látott opciót is elérhetünk. A lehetőségek három nagy csoportba vannak sorolva: az első az általános opciókat tartalmazza, a második a felhasználói felülettel, a harmadik pedig az erőforrásokkal foglalkozik.
A legelső csoportban található lehetőségek nagy része ismerős lehet a régebbi verziót futtató telefonokról. Itt kapcsolhatjuk be magát az USB hibakeresés funkciót is, valamint a készülék azonosítóját is leolvashatjuk. A helyutánzatok engedélyezése segítségével hamis GPS-adatokat adhatunk a telefonnak, amely a helymeghatározásra építő alkalmazások tesztelésekor jöhet jól. A nem kapcsolódik ki pedig letiltja a képernyőzárat, ha töltőre van dugva a készülék. Az asztali mentés jelszava menüpontban pedig jelszót rendelhetünk a biztonsági mentésekhez.
A második csoport a felhasználói felület névre hallgat; a névadás annak köszönhető, hogy az itt bekapcsolható opciók a kijelzőn látható visszajelzést adnak a felhasználónak. A szigorú mód képernyővillogással jelez, ha hosszú műveletekkel terheljük a fő szálat; ez jellemzően akkor következik be, ha összetett műveleteket futtatunk a UI szálon. A mutató helye az aktuális érintési pozíciót jelzi, a képernyőfrissítések bepipálása után pedig a frissített vezérlők villannak fel. A CPU-használat mutatása menüpont a képernyő jobb felső sarkán jelzi a terheltséget, valamint a hardveres grafikus gyorsítást is kikényszeríthetjük (GPU-megjelenítés). Ezek mellett az ablak- és az áttűnési animációk méretét is állíthatjuk a megfelelő menüpontokban.
A harmadik blokk az aktuálisan futó alkalmazások erőforrásaira fókuszál. A legelső menüpontot kipipálva a rendszer kapásból törli az elhagyott activity-ket, még akkor is, ha a főképernyő vagy a multitasking gombbal tesszük be őket a háttérbe. Emellett korlátozhatjuk a háttérben futó folyamatok számát, valamint a hozzájuk tartozó ANR-dialógusokat (Application Not Responding, azaz az alkalmazás nem válaszol) is megjeleníthetjük. Összességében tehát igen sok hasznos funkciót kapunk a Developer options fül alatt, melyekkel nem nagyon futhatunk össze a többi androidos telefonon. Szerencsére, ugyanis ezeket nem hiába hívják fejlesztői beállításoknak, az átlag felhasználónak ugyanis nincs szüksége az ismertetett opciókra, melyek véletlen bekapcsolása rendesen megnehezíthetné az életüket.
dr. Kind
