Előzmények
Sokan a mai napig vitatkoznak arról, hogy vajon melyik volt a világ első PDA-ja. Az első hordozható gépek még a 70-es években jelentek meg, ám ezeket inkább voltak amolyan manager kalkulátorok, nem pedig PDA-k. Az úttörők között volt többek között a Hewlett-Packard az 1973-ban piacra dobott HP-45-el, a manapság már Siemens néven ismert Nixdorf az LK-3000-el, de a nagy japán vállalatok közül is rengeteg kivette a részét a munkából. A 80-as évek végére a gépek sokat fejlődtek, az Atari Lynx személyében megjelent az első színes kijelzős handheld, de érdemes megemlítenünk a hatalmas népszerűségre szert tevő Nintendo GameBoy játékkonzolt is.
HP-45
Az egyik legnagyobb fordulópont azonban ezúttal is az Apple nevéhez kötődik. 1983-ban a Steve Jobs a Pepsi-Cola korábbi elnök-vezérigazgatóját, John Sculley-t kérte fel az Apple elnöki posztjára, aki elfogadta az ajánlatot. Bár ezt Jobs akkor még nem tudhatta, a PDA piac mai formájában valószínűleg nem létezne Sculley nélkül, aki 1987-ben mutatta be elképzeléseit a számítógépek jövőjéről. Rá egy évre, a Mac II debütálása után a cég Sculley vezetésével elkezdte egy "emberközelibb" gép fejlesztését: ez a gép volt az Apple Newton MessagePad. A gép koncepcióját 1990-ben mutatták be, a legnagyobb újítások a kézírásfelismerő adatbevitel, valamint a kommunikációs képességek voltak. Az eszköz végül 1991-ben debütált, ám az elterjedése csak rá egy évre kezdődött - Sculley egyébként ekkor használta a világon elsőként a PDA kifejezést. A gépből több verzió készült, a gyártás egészen 1998-ig folyt, amit az Apple-höz időközben visszatért Steve Jobs állított le a cég "profiltisztázására" hivatkozva - az igazság viszont az, hogy a Newton OS legnagyobb konkurensét, a Windows CE-t készítő Microsoft épp ekkoriban invesztált 150 millió dollárt az anyagi gondokkal küzdő Apple-be... de ne szaladjunk ennyire előre. A Newton-ból pályafutása alatt 300.000 darabot gyártottak, ám átütő sikert sajnálatos módon nem tudott elérni, aminek legfőbb oka a gyakorlatban nem igazán használható kézírásfelismerő rutin volt. Bár a cég egy idő után orvosolni tudta a problémát, a gép hírnevén esett csorbát ez sem tudta kiköszörülni.
Apple Newton és Palm Pilot 1000
1992-ben megalakult a Palm cég, melynek nagy szerepe volt a Windows CE megjelenésében. A Newton-on felbuzdulva több cég is hasonló gépek gyártásába kezdett, a Motorola pl. a Newton operációs rendszerét használta, de érdemes megemlíteni az Amstrad cég PenPad-ját, sokak szerint ugyanis ez volt az első PDA, nem pedig a Newton. 1994-ben olyan nagy nevek is beszállnak a versenybe, mint a Sony, a Bell, vagy az IBM. 1996-ban megjelentek az első Palm gépek, a Pilot 1000 és 5000, majd '97-ben debütált maga a Palm OS. Ezzel el is érkeztünk jelen cikkünk témájához, az első Windows CE megjelenéséhez.
A kezdetek és a Handheld PC rendszer
Az első Windows CE alapú operációs rendszert, a Microsoft Handheld PC 1.0-t 1996 november 1-én jelentette be a cég. A Windows 95 erősen butított változatáról volt szó, a felhasználói felülete egyezett vele, így a felhasználóknak nem okozott gondot a kezelése. Alapja azonban nem a Win95 volt, hanem a cég két korábban megbukott próbálkozása, a WinPad és a Pulsar. Ez előbbi fejlesztése még 1992-ben kezdődött, mikor a redmondi óriás egy rendkívül interaktív, 32 bites operációs rendszert szeretett volna készíteni. A fejlesztés 2 év után kudarcba fulladt, többek között azért, mert a hardver nem volt elég erős a programok futtatásához. A Pulsar projekt célja egy vezeték nélküli, általános célú hardver elkészítése volt, ám a kor technológiai korlátai miatt ez is kivitelezhetetlennek bizonyult. 1994-ben azonban egyesítették a két platformot, a Pulsarból átvették a RISC utasításkészletet és magát a kernelt, a WinPad-ból pedig hardverrel kapcsolatos dolgokat, majd elnevezték Pegasus-nak.
A Pegasus nagyon komoly hardveres követelményeket támasztott az OEM gyártókkal szemben (ezek voltak a Casio, a Compaq, a HP, az LG, a NEC, valamint a Philips), a processzornak alacsony fogyasztásúnak, ám mégis megfelelően gyorsnak kellett lennie, a kernelnek pedig be kellett érnie kevesebb mint 1MB memóriával, amire a gépek kis tárkapacitása miatt volt szükség. A CE 1.0 magra a Handheld PC 1.0 operációs rendszer épült. Ez még csak a SuperH 3, MIPS 3000 és MIPS 4000 architechtúrájú processzorokat támogatta, a képernyő felbontása 640 x 240 vagy 480 x 240 pixel kellett, hogy legyen, volt benne Pocket Outlook, valamint e-mail kliens.
Microsoft Handeld PC 1.0 (CE 1.0)
A CE alapú operációs rendszerek a 2.0-s kernel (Birch) megjelenésével váltak szét. A Handheld vonal mellett megjelent a PalmOS konkurense (és végül legyőzője), a Palm-sized PC (később Pocket PC) valamint az Auto PC. Mivel a cikk témája alapvetően a Windows Mobile for Pocket PC, az Auto PC vonalat egyáltalán nem, a Handheld-et pedig csak áttekintés szintjén nézzük végig. Először is nem árt tisztázni a Handheld PC (HPC) fogalmát: a kifejezés billentyűzettel és érintőképernyővel is ellátott, kisméretű gépeket takarja. Kinézetre inkább hasonlítanak egy mini notebookra, mint egy PDA-ra, viszont sem az asztali, sem a Pocket PC-s programokkal nem kompatibilisek.
Az elnevezések a Microsoft-tól megszokott módon elég érdekesek. A CE 1.0-s kernelre (Pegasus) építkezett a Handheld PC 1.0, valamint annak japán nyelvű változata (a kernel az Unicode bevezetése miatt már kiterjesztett karaktertáblát használt, így a nyelvekkel kapcsolat nem voltak problémák). A CE 2.0-s kernelre építkezett a Handheld PC 2.0 (Mercury) rendszer, mely már támogatta a VGA kijelzőket, a 24 bites színmélységet, a helyi hálózatokat, valamint a TrueType betűtípusokat. CE 2.1-re épült a Handheld PC 3.0 Professional (Jupiter), majd 2000-ben jött a névváltás, a CE 3.0-s magra épülő rendszert ugyanis nem 4.0-nak, hanem Handheld PC 2000-nek hívták. Az új kernel sokkal jobb volt, mint a 2.1-es, az Office az Access-el és a PowerPoint-tal bővült, Internet Explorer-ből a 4.01-es, az Outlook-ból pedig a 3.1-es változat került bele. A szinkronizálást ActiveSync 3.1-el lehetett megoldani.
Microsoft Handeld PC 3.0 (CE 2.11)
Az operációs rendszer fejlődése ezen a ponton meg is állt. Az újabb handheld gépek már ún. Microsoft Windows CE .NET operációs rendszert futtatnak, melyekből hiányzik többek között az Office programcsalád, helyette általában a gyártók más programokat raknak rájuk. Szoftverek tekintetében nem csak a Pocket PC vonallal, de a régebbi Handheld PC-kkel is inkompatibilisek (bár ennek megkerülésére rendszerint van lehetőség). Manapság azonban újra fénykorát éli a rendszer, ugyanis rengeteg PNA és PND készülék futtat személyre szabott CE .NET operációs rendszert, mely jelenleg az 5.0-s verziónál jár.
Microsoft Windows CE .NET Professional Edition (CE 4.2)
Palm-size PC, Pocket PC
Az első kifejezetten PDA-ra szánt Microsoft operációs rendszer a '98 januárjában megjelent Palm-size PC 1.0 volt, mely a CE 2.0-s kernelre épült. Továbbfejlesztett változata, a Palm-size PC 1.2 Color rá egy évre érkezett, és immáron támogatta az USB-t, a FIR-t (Fast InfraRed), a szoftveres szövegbeviteli modulokat (SIP), valamint szinkronizálható volt a Windows CE Services 2.2-vel.
Palm-size PC 1.2 Color Start menüje és feladatkezelője
2000 áprilisában érkezett a CE 3.0-ra épülő Pocket PC 2000 (Rapier) operációs rendszer, mely a Palm-size PC-nél sokkal inkább PDA-ra volt optimalizálva. A tálca eltűnt, a Start menü a bal felső sarokba került, az egész felhasználói interfész átláthatóbb és kezelhetőbb lett. Az átalakításból azonban problémák is lettek, melyek sajnálatos módon a mai napig megtalálhatóak a Windows Mobile platformnál: hiányzik például a "Mégsem" gomb, minden ablakot csak a jobb felső található OK-val lehet eltűntetni, ami egyben menti is a változásokat. Problémás továbbá a multi-tasking is, mivel az OK gombbal a programok nem záródnak be, csak a háttérbe kerülnek. A kizárólag QVGA felbontást támogató operációs rendszerben helyet kaptak a Pocket Office programok, melyek a Palm-size PC-ből hiányoztak .
2001 októberében jött a Pocket PC 2002 (Merlin), abból is három verzió, a Premium, a Professional, valamint a Phone Edition. A felhasználói felület tovább fejlődött, azonban a leglényegesebb változások az adatkommunikáció terén történtek, megjelent a Connection Manager, valamint a Phone Edition-ben a tárcsázó felület. A gyári szoftverek száma is megnőtt: MSN Messenger, Windows Media Player 8.0, Terminal Services Client, Microsoft Reader. Fejlődött az Office is, ám ami még fontosabb: engedélyezve lett a flash ROM írása, azaz telepíthetőek lettek a ROM frissítések.
Pocket PC 2000 (Rapier) és Pocket PC 2002 (Merlin)
Majd két évet kellett várni a Merlin utódjára, a Windows Mobile 2003-ra (Ozone), melyből szintén három verzió létezett. A változások itt is az adatkommunikációs képességeket érintették, átdolgozták a Communication Manager-t, megjelent a Bluetooth Manager, az XP-ből ismerős automatikus WLAN konfiguráció. Az Internet Explorer tudása is nőtt, támogatta a HTML 4.0-t, CSS-t, JavaScript 5.5-öt, WAP 2.0-t, stb., azonban még így sem volt az igazi. A Media Player verziószáma is ugrott egyet, továbbá olyan kevésbé fontos újítások is belekerültek, mint a külső billentyűzetek támogatása. 2004 márciusában jött a 2003 Second Edition, mely az újabb verziók megjelenése ellenére a mai napig igen népszerű. Kevéske újítást kapott, azok viszont hasznosak voltak: a képernyőt szoftveresen el lehetett forgatni, beágyazásra került a .NET Framework Compact 1.0 keretrendszer, valamint a QVGA mellett támogatottak lettek a VGA és a négyzetes (240 x 240 vagy pixelnégyszerezéssel 480 x 480 pixeles) kijelzők is.
Windows Mobile 2003 (Ozone) és Windows Mobile 5.0 (Magneto)
Ezzel el is érkeztünk napjaink elterjedt rendszeréhez, a Windows Mobile 5.0-hoz, melynek kódnevét az X-Men egyik közkedvelt mutánsa, Magneto adta (vagy nem). Mint mindig, most is csinosítottak a kezelőfelületen (pl. hardvergombok támogatása a menüben való navigáláskor), ám a legfontosabb újítás, hogy a dinamikus memória (RAM) immár csak és kizárólag a futó programok részére lett fenntartva, programokat nem lehetett rá telepíteni. Ezzel kiküszöbölésre került a Pocket PC-k egyik legnagyobb problémája, nevezetesen a tartalék akkumulátor lemerülése utáni adatvesztés, viszont sok programnál drasztikus mértékben csökkent a futási sebesség, mivel a ROM elérési ideje jóval hosszabb, mint a RAM-é. Sajnálatos módon sok régebbi program is inkompatibilis lett az új, egyébként meglehetősen stabil rendszerrel. A szoftveres rész is sokat fejlődött, PowerPoint lejátszóval bővült az immár Mobile Office néven futó irodai programcsalád, 10.1-re nőtt a Media Player verziószáma, integráltak egy GPS kezelőprogramot, bővült az Internet Explorer tudása. Támogatva lettek a harmadik generációs mobilhálózatok (UMTS, WCDMA), a beépített QWERTY billentyűzetek, az USB 2.0, a beépített merevlemezek, a Direct3D Mobile, a DirectShow és a DirectDraw. Változott továbbá a cabinet telepítőfájlok (.cab) kezelése is, immár nem csak a belső memóriába, hanem memóriakártyára is lehetett telepíteni a programokat, ám így sem lett tökéletes, mivel mappát nem lehet választani.
A legújabb, 6-os verziószámú Windows Mobile-t az idei 3GSM fesztiválon mutatták be. A Picipuha cég most sem bírta ki a nevek variálása nélkül, a Windows Mobile 5.0 for Pocket PC Phone Edition-ből Windows Mobile 6 Professional lett (ez a telefonos-PDA-kra szánt változat), a sima PDA vonalat pedig az egyelőre még nem forgalmazott Windows Mobile 6 Classic viszi tovább. A fontosabb újítások: 320 x 320-as és 800 x 480-as kijelzők támogatása, valódi VGA felbontás internetezéskor, Vista stílusú grafikai elemek és új rendszerhangok, Windows Live programcsalád (Live Search Mobile, Live Messenger Mobile, Live Mail Mobile), Windows Update, memóriakártya titkosítás, előre telepített .NET Compact Framework (SP1) és SQL Server 2005 Compact Edition, Remote Desktop Mobile, Exchange 2007 támogatás, rengeteget javult e-mail és szervező funkciók.
Windows Mobile 6 Professional
Az okostelefon vonal, a jövő
Nem esett még szó a Windows Mobile okostelefon ágáról. Az első ilyen operációs rendszer a CE 3.0-s magra épülő Microsoft Smartphone 2002 (Stinger) volt. A rendszer pont egy évvel a Pocket PC 2002 után jött ki, a Microsoft egyértelműen a Symbian S60-at próbálta meg vele letaszítani a trónról, sikertelenül. A felhasználói interfész az érintőkijelző hiányának megfelelően teljesen át lett dolgozva, ám ennek ellenére nehézkes és kissé kényelmetlenül használható lett. Érdekesség, hogy a RAM-ot ennél az operációs rendszernél már csak és kizárólag a futó programok használták (Pocket PC-nél ugye erre a Windows Mobile 5.0-ig kellett várni). A Motorola MPx200-nak köszönhetően itthon is egészen elterjedt rendszer egyik legnagyobb problémája azonban a butított Office volt - a dokumentumokat ugyanis nem lehetett szerkeszteni, csak megnéznii.
Smartphone 2002
2003 októberében mutatták be a rendszer következő változatát, a Windows Mobile 2003 for Smartphone-t. Újítás szinte alig volt benne, a navigáció sebességén kicsit javítottak a számozott menüpontok, belekerült a népszerű Jawbreaker játék, valamint a Windows Media Player 9.0. Újabb egy év várakozás meghozta a Windows Mobile 2003 Second Edition for Smartphone-t, mely már végre támogatta a QVGA kijelzőket is, nem csak a 176 x 220 pixel felbontásúakat. Fejlődött az e-mail kliens, nőtt a Media Player verziószáma, testreszabhatóak lettek a betűtípusok - gyakorlatilag ez volt egy év munkájának az eredménye.
A 2005 májusában megjelenő Windows Mobile 5.0 for Smartphone már jóval több újítást hozott, mint elődei, ám ennek ellenére sem volt túl népszerű, mivel ekkoriban épp elterjedőben voltak a nagyobb tudású, kényelmesebben használható PDA-telefonok. Az újítások a Pocket PC változatban megjelenők voltak: USB 2.0/merevlemezek/harmadik generációs mobilhálózatok támogatása, Media Player 10.1, bővített tudású Internet Explorer, stb.
Windows Mobile 5.0 for Smartphone
El is jutottunk a Windos Mobile 6 Standard-ig, mely az okostelefon verzió új neve. A mókusvakításokon kívül (Vista szerű kinézet, új hangok, új ikonok) kívül végre valódi fejlesztés is történt, aminek köszönhetően az új rendszer már felveheti a harcot a Symbian S60-al. Végre lehet szerkeszteni a Word és Excel fájlokat (bár újakat létrehozni még mindig nem, vicc), van képernyőforgatás, használhatónak tűnő Wireless Manager, Windows Live, memóriakártya titkosítás, tökéletesített névjegyzék és Outlook, Exchange 2007 támogatás. Úgy tűnik, hogy a Microsoft végre az okostelefon platformot is elkezdte komolyan venni, aminek következtében elég sok ígéretes készüléket jelentettek be a nagyobb gyártók.
Windows Mobile 6 Standard
A Windows Mobile jövője nagyon érdekesnek ígérkezik. Elvileg - de tényleg nagyon elvileg - szeptemberben lesz bejelentve az új, CE 6.0-s kernelen futó Photon, mely egyesíteni fogja a Pocket PC és a Smartphone platformot - hogy hogyan, azt még nem tudni. Lesznek "moduláris tárolók", a shell rugalmasabb lesz, valamint hatalmas és hasznos újítás, hogy támogatva lesz a videótelefonálás. Kíváncsian várjuk!
Bocha
