Vodafone Smart N9 - csak ha piros hó esik

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Van LTE, természetesen minden hazai sáv támogatásával, 150/50 Mbps maximummal, ami több mint elegendő – tapasztalataink alapján nem a sávszélesség volt az akadálya a folyamatos működésnek, egy weboldal betöltésének. A kétcsatornás WiFi modem 802.11b/g/n szabványú közepes érzékenységgel (Direct, HotSpot), a Bluetooth 4.1-es (A2DP, LE), az USB pedig 2.0-s (microUSB, MTP). Ritkaság a kategóriában, de szerencsére megvan az NFC.


[+]

A navigáláshoz a GPS mellett csak Glonass műholdakat veti be, a többiről nem vesz tudomást, viszont így is egy percen belül talál pontos pozíciót és utána stabilan tartja is a jelet, Google Maps-navigáláshoz megfelelő, még az iránytű sem maradt ki. A beszélgetési hangminőséget egyik oldalról sem érte panasz, nincs zajszűrés, nem átlagon felüli tisztaságú az átvitt és érkező hang, de érhetőségi probléma egyáltalán nem merült fel.


[+]

Értékelés: Vodafone Smart N9
Külső
Ergonómia 8 pont
Anyaghasználat 6 pont
Összeszerelés minősége 7 pont
Kijelző mérete, minősége 5 pont
Belső
Kezelhetőség 7 pont
Sebesség 4 pont
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége 7 pont
Felhasználói felület élménye 6 pont
Alapfunkciók
Hangminőség, vételi stabilitás 8 pont
PIM funkciók 10 pont
Adatkommunikációs képességek 7 pont
Multimédia
Vizuális 4 pont
Audio 7 pont
Egyebek
Üzemidő 8 pont
Ár/érték aránya 5 pont
Hogyan értékelünk?

Ha a specifikációs tábla elemeit összevetjük a 2900 mAh kapacitású akkumulátorral, akkor egyértelműnek tűnik, hogy jó kijelző-órákat várhatunk tőle, ám a bénácska mobilok üzemidős trükkje itt hatványozottan bejön: annyira esetlegesen működik szerencsétlen, hogy a felhasználónak még elővenni sincs kedve. Így aztán mesés, 3-4 napos üzemidők gond és különösebb fájdalom nélkül vizionálhatók, persze 4-5 óránál markánsabb képernyőidőkkel csak akkor fogunk találkozni, ha kizárólag filmnézésre használjuk a telefont. Böngészésre vagy offline videók nézésére egyébként 8-9 óráig is képes lehet egyhuzamban, inkább utóbbit ajánlanám, hiszen a kijelzője tényleg rendben van, olyankor pedig a lassú menü és a lomha betöltések nem zavarják meg az élményt.

A Vodafone saját márkás mobiljai sosem voltak kiemelkedőek, itt azonban többről van szó annál, hogy egy középszerű mobilt adnak átlagos áron. Hogyan jutottunk el addig, hogy az egykor különösen ajánlott választások után most még a plecsni elméleti esélye sem volt meg? Egyrészről mutogathatunk a konkurenciára: az utóbbi egy-két évben jelentősen megváltozott az, hogy mit várunk el vagy mit tartunk reálisnak egy 40 000 forint körüli okostelefontól, és tesztelőként is elszoktunk a valóban lomha kezelőfelületektől és a megbízhatatlan kameráktól. Másrészről azonban idén az Alcatel-alap sem tűnt igazán jó választásnak: kimondottan szép, de érzésre is gagyi minőségű a plasztik készülékház, a hardver messze alulmúlja az elvárásokat, a friss szoftveres környezet és a teljes értékű Android pedig nagyjából annyira elég, hogy még a kistesójánál is harmatosabb sebességet hozzon. Vannak előnyei is, ilyen például a rendesen megszólaló kihangosítás, akár telefonálás, akár FM-rádiózás közben, vagy az NFC, ami a MediaTek-alapú kütyüknél tényleg ritka. Ezek azonban eltörpülnek amellett, hogy a mindennapokban egyáltalán nem jó használni ezt a telefont: aki nem nyugodt alkat, lehetőleg nulla forintos konstrukcióban, hűségidőt vállalva se ezt válassza.

szentkuti11

A cikk elkészítését a TelenorHipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés