Intro
Akik az oldalt rendszeresen olvassák, bizonyára ismerősnek fogják tartani a telefont. Igen, ez a kis kávészínű szörnyeteg a Vodafone 715, bár nevével ellentétben nem a piros menüs szolgáltató saját terméke. A telefon független változatát, a Huawei U120-t már régen tesztelte Gubro itt, az oldalon, jelenlegi tesztkészülékünket a GSM Takács biztosította. Amikor annak idején olvastam a tesztet, az volt a benyomásom, hogy a telefon egy olcsó, rossz minőségű, az átlag ember számára ismeretlen nevű kis izé. A véleményem nagyon sokat változott a teszthét alatt, pozitív irányban...
Mikor Boggal találkoztam Pesten, a reggelijének két falatja között a zsebéből elővette a kicsi barna készüléket. Mikor megette az egészet (mármint a reggelit), a doboz is előkerült egy microSD kártya társaságában. Az utasításokat meghallgatva vidáman hoztam haza a piros kis dobozkát. Alig vártam, hogy meglássam, miről is kell olyan tesztet írnom, ami az Aréna egész szerkesztőségének (és remélhetőleg az olvasóknak is) megfelel.
Hazafelé a vonat „asztalán” helyet foglaló kis dobozzal néztem farkasszemet, mert a piros szolgáltatóhoz nagyon sok kellemes emlék köt. Több mint egy évig éltem együtt a Live! menüvel, illetve a butított szoftverrel életem legmeghatározóbb és egyben első kamerás készülékével, egy Sony Ericsson K700i-vel. A piros, alig néhány színből építkező ikonok nagyon közel állnak hozzám, már sokadik készülékemben vannak benne, így sem a piros doboz, sem a hasonló színű menü használata nem okozott különösebb problémát.
Mikor hazaértem, kibontottam, és kézbe vettem a készüléket, ami eddigi életét egy töltő és két használati útmutató mellett töltötte. Tartozékok kapcsán tehát nem túl rózsás a helyzet, hiszen egyedül egy memóriakártya volt a telefonban, amit Bog adott a teszteléshez. Ez volt az első pofon. Vegyük is elő a telefont, hátha tartogat az is még ilyen meglepetéseket.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
