Hardver, szoftverezettség

A motorháztető alatt a már jól bejáratott, 28 nanométeres csíkszélességű Qualcomm Snapdragon 400 (MSM8926) chipset lakozik. Az ARMv7 architektúrájú, 1,2 gigahertzre skálázott négymagos processzor mellett egy Adreno 305 grafikus gyorsító feszül neki a feladatoknak, mindemellett pedig 1 gigabájt RAM-mal gazdálkodhatunk. A hardver tehát nem rossz, a 4 gigabájtos belső adattároló, valamint az ebből felhasználható 1,72 gigabájtos megmaradt mennyiség azonban édeskevés, olyannyira az, hogy lényegében alig fér rá valami, ahhoz, hogy mondjuk egy játékot telepítsünk, szinte minden mást le kell törölni. Az odáig rendben van, hogy microSD foglalatot is építettek a telefonba, amire a Sony engedi is, hogy átrakjuk az alkalmazásokat, ez ideig-óráig segít csak. Ez roppant szűk tárhely borzasztóan idegesítő, a telefon megítélését nagyban befolyásolja, természetesen egyáltalán nem pozitív irányban.

A Snapdragon 400 lapkának sosem volt gond egy WVGA kijelző meghajtása, és most sem az. A pontszámoknál viszont jól látszik, hogy az S410 mennyivel többet tud bizonyos benchmarkokban, nem hiába újabb SoC-ről beszélünk azért. Az E3 rendszersebességére egyáltalán nem lehet ettől függetlenül panaszunk, nem akadozik a lapozgatás, gyorsan megnyílnak az alkalmazások, még a nagyobb méretű dokumentumokkal is elboldogul a hardver. A játékok futtatását sem kell mellőznünk, nyilván sokat segít az, hogy a legújabb produktumoknál már lehet konfigurálni a grafikai szintet, így a megfelelő beállítások mellett bármit el tud futtatni a japánok újdonsága.

A szoftverezésnél a Sony-nál mindig vannak kérdések, hogy melyik telefont lehet bátran megvenni, amire később update is érkezni fog. Az E3 egyelőre az egyik legfrissebb Android verziót, a 4.4.2 KitKatet kapta meg, mely teljesen átdolgozott felülettel, a TimeScape UI-jal érkezik. Nyilvánvalóan ez nem érinti a szoftver alapvető működését, így kihelyezhetünk gyorsikonokat és alkalmazásfelületeket a zárolt és a kezdőképernyőre, plusz témákat választhatunk, ami lényegében a háttér színösszeállítását változtatja meg. A menüben bóklászva a képernyő bal széléről kell jobbra legyintenünk ahhoz, hogy a programok kezelését és sorrendben rendezését elérhessük. Az értesítési függönyben az elmulasztott eseményeken felül láthatjuk még a gyorsikonokat, ezeknek sorrendje testreszabható, valamint megadhatjuk, hogy mely funkciókhoz legyen kihelyezve kapcsoló.

A telefonkönyvben prediktíven kereshetünk, azaz nem csak a tárcsázón lévő számok, hanem az azokon lévő betűk szerint is kutakodhatunk a kontaktok között. A kapcsolatokhoz név, telefonszám, szervezet, email és postacím, feljegyzés, esemény, webhely rögzíthető, plusz beállíthatunk egyedi csengőhangot is. Az üzeneteknél akad kézbesítési jelentés, a beszélgetések szövegbuborékokban jelennek meg. A billentyűzet jól használható, az alap kiosztáson nincsenek extra karakterek, a telefonkönyvhöz hasonlóan van magyar prediktív bevitel. A beállításokban egy különleges menüpontot találunk, ez pedig az energiagazdálkodás, mely többek között két fontos üzemmódot; a STAMINA (ekkor szinte minden kikapcsol, csak telefonálásra tudjuk használni a készüléket), valamint a hely alapú WiFi (ha elmegyünk egy ismert hálózat hatósugarából, akkor automatikusan deaktiválódik a WiFi) opciókat, mindkettő jó szolgálatot tehet merülőben lévő akkumulátor esetén.

Az alap programokat érdemes röviden megemlíteni, hiszen van böngésző, email kliens, kamera, hangrögzítő, fotószerkesztő, naptár, ébresztőóra, számológép, térkép, YouTube, zene- és videólejátszó. Extra viszont az FM-rádió, a fájlkezelő, a Live on YouTube, mellyel élő eseményeket tudunk a videomegosztó oldalra közvetíteni, a vonalkódok olvasására szolgáló NeoReader, a dokumentumok nézegetéséhez szükséges OfficeSuite, valamint a rajzolóprogram. A Sony Select a japán gyártó saját alkalmazásboltja, a TrackID pedig zenék előadóinak és címeinek megismeréséhez szükséges applikáció.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!