Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Nyilvánvaló, hogy a Sony már nem hagyhatta ki a 4G/LTE támogatást a telefonból, így a tesztkütyüben egy Cat.4-es képességekkel bíró modemet találunk, vagyis LTE-n maximum 150 Mbps le- és 50 Mbps feltöltési sebességgel kalkulálhatunk, HSPA-n pedig ezek a számok 41,1 és 5,76 Mbps-re korlátozódnak. Az E3-ba microSIM-eket helyezhetünk, a hangminőség majdhogynem tökéletes, ritka az, hogy kevésbé hallanánk beszédpartnerünket. Az adatkommunikációs repertoár részét képezi a 802.11a/b/g/n WiFi (jelvételi erőssége közepes), a Bluetooth 4.0, valamint az NFC, utóbbi már lassan alapeleme lesz a mobiloknak. Szerencsések vagyunk akkor, ha navigálni szeretnénk, a beépített A-GPS modul a GLONASS támogatással már villámgyorsan képes megtalálni a helyzetünket, szinte minden helyzetben stabil marad a jel. A microUSB csatlakozó nem csak töltésre és adatmásolásra használható, hanem tudja az USB-OTG-t, vagyis akár külső eszközöket is csatlakoztathatunk a mobilhoz.

A japán gyártó továbbra sem erőlködik saját böngésző kifejlesztésével, jó neki a Chrome, ami már úgyis az Android rendszer részét képezi. A program már a belépéskor felkínálja, hogy szinkronizáljuk az előzményeket és a könyvjelzőket a google-ös fiókunkkal, hiszen ez a fő előnye a szoftvernek. Természetesen több lapot megnyithatunk a háttérben, melyeket áttekintő nézetben külön kártyalapként láthatunk, indíthatunk privát böngészést, és kérhetünk asztali nézetet. A szövegtördelés csak előre megadott méretre működik, nagyítás esetén már nem változik a betűméret.

[+] LG G3 vs. Sony Xperia E3

A hátlap alá egy 2330 mAh kapacitású akkumulátor került. Ugyan a Sony nagyjából 8 órás beszélgetési időt garantál 3G hálózaton, érdemes inkább a napi használatra támaszkodni. WiFi-n keresztüli HD videók streamelését körülbelül 5 órán keresztül bírja a kütyü, repülőgép üzemmódban vagy sima videózásnál ennél többre lehet számítani. Képernyőidőben körülbelül 4-6 órát bír a telep, ez nem játékkal, hanem normál, mobilnetezős és beszélgetős igénybevétellel értendő, és eközben egyik energiagazdálkodási lehetőség sem volt aktiválva.

Bizonyára sokan várták a Sony Xperia E3 tesztjét, hiszen papíron egy újabb kiválónak ígérkező telefont tisztelhettünk ebben a modellben. A telefon rendszersebessége kiváló, lényegében nincs olyan feladat, mely esetén cserben hagyna a masina, még a komplexebb alkalmazásokkal és játékokkal is elboldogul, bár utóbbinál már érdemes a grafikai beállításokkal ügyeskedni egy kicsit. A képernyőnél jó dolog az IPS-panel beépítése, a felbontás viszont igazán lehetett volna WVGA helyett qHD, hiszen ezzel lehetett volna némi előnyt szerezni. A kamera olyan amilyen, nem szabad sokat várni egy középkategóriás készüléktől, átlagos fotózásra még csak-csak használható, de ne ezzel akarjunk évek múlva visszanézhető családi videókat készíteni. Az E3 legégetőbb, legborzalmasabb része viszont egyértelműen a szűkös belső tároló, olyannyira csekély méretű, hogy egy film sem fér rá, vagy ha mégis, akkor már el kell felejteni az applikációk feltelepítését. Ugyan a japán gyártó engedélyezi a microSD-re való installálást, ez egyáltalán nem segít sokat, hiszen elsőre mindenképpen a belső tárterületre érkezik az app, és csak ezt követően lehet átrámolni a kártyára. Főszereplőnknek a 60 ezer forintos hivatalos és az 50 ezer forintos kártyás árával ráadásul több erős ellenfele is akad, rögtön ott a Samsung Galaxy Ace 4, aminek hiányossága a távolságérzékelő szenzor, viszont olcsóbb, dupla akkora a tárhelye és előremutatóbb a hardvere, valamint pár ezer forinttal drágábban már a Alcatel OT Idol 2 S is megkaparintható, amibe szintén nagyobb flashtárolót, valamint HD kijelzőt szereltek. A Sony tehát egy kis banánhéjon csúszott hatalmasat, egyszerűen annyira bosszantó használat közben a kis adattároló, hogy a plecsnit is meg kell vonjam a telefontól.

Legendd

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!