Bevezető
A február eddig eseménydús hónap volt a Sony Ericsson háza táján. Hatodikán bemutatták új modellsorozatukat. Hetedikén átvették a Symbiantól a UIQ-t. Tizenkettedikén megnyitotta kapuit a 3GSM kongresszus Barcelonában, ahol egy halovány sajtótájékoztatóra futotta, na meg arra, hogy bemutassák a nagyközönségnek az egy héttel előtte bejelentett modelleket.
Egyszerűen senki sem hitte el, hogy a Sony Ericsson egy héttel a mobilos társadalom imárron legnagyobb eseménye előtt lelövi a poént. Mindenki arra számított, hogy ez a bemelegítés, aztán Barcelonában majd kapkodjuk a fejünket. Kapkodtuk is, csak éppen nem a svéd-japán gyártó miatt. Ha csak azért nem, mert sem az M600i utódja, sem a K850i, sem pedig a P1000 nem érkezett meg.
Ráadásul ekkor már gyakorlatból tudtuk, hogy az „új” modellek igazán nem sikerültek forradalmira. Az eddig innovatív voltáról híres gyártó egyszerűen biztonsági játékot játszik, ami a szakmát igencsak meglepte. Valahogy elfogyott a puskapor? Most persze mindenki a CeBIT-re vár, hátha majd akkor. Tudjuk azt is, hogy Koreában nem okoz gondot akkor is előrántani néhány modellt a kalapból, mind a Samsung, mind az LG olyan arzenállal érkezett Barcelonába, hogy semmi kétség: van még ott a pult alatt bőven.
Annak idején többször rákérdeztem Bognál, miért is nincs az oldalon K800i teszt. A válasz rendre az volt, hogy van K790i és ugyebár csak a plusz kamera, meg a színe más, egyébiránt ugyanaz. Most megkaptam a tutit: mit is írjak a K800i pontos másáról, azon kívül, hogy kicsit keskenyebb?
Külső
Oké, ez könnyen fog menni. Az egyetlen terület, ahol a K810i újat hoz. A K800i külsejét egyetlen kritika érheti: kicsit duci, legfőképpen a hátlapon kidomborodó optikától és az azt fedő méretes takarólemeztől. Nos, bár minden kritikát így hallgatnának meg a gyártók! Jelentősen csökkentették a telefon vastagságát, amely ugyan még mindig nagyon messze van a Samsung pengéitől (az eredeti 22 milliméterből lefaragtak közel annyit, amennyi most a Samsung legvékonyabb telefonja, de így is maradt 17 milliméter), azonban sokkal kellemesebb fogása lett a fogyókúrának köszönhetően. A kamera lencséjét takaró lemez is rendesen megfogyatkozott, remélhetőleg kevésbé fog lötyögni, mint az elődmodellé.
Nem csak ez változott. Az előlap teljes egészében tükrös felületet kapott, melyet középen megtörnek a navigációs joystick körül elhelyezkedő gombok, ettől függetlenül azonban tiszta üveg az eleje. A gombok erősen a Mobiado által már bemutatott karikákra hajaznak, bár a Mobiado Luminoso gombjai zafírkristályból, az SE gombjai pedig fémből készültek.
Bármennyire is jól néznek ki, nyomáspontjuk bizony rosszabb, mint a K800i hagyományos téglalapjai. Mivel fémből vannak, így nem is átlátszóak, ezért a billentyűzetvilágítás leginkább a „billentyűzet körüli világítás” kifejezéssel írható le. Most divat a hideg kék szín, itt is ezzel találkozunk, szerencsére az összhatás nem lett búcsús, pedig még a joy köré is került egy kék karika. Összességében nagyon jó, sokkal stílusosabb és mutatósabb a telefon ezzel a design-nal.
Hopp, joystick. Na ezzel sikerült mattot adni a kezelhetőségnek. Egészen egyszerűen megmagyarázhatatlan, hogy miért kellett olyan mélyre süllyeszteni, hogy csak a körmünk hegyével lehessen elérni. Talán ezzel akarták elkerülni a tipikus szériahibát, a joystick elromlását? Rossz lépés volt, hiszen valahogy azért használni kell, és a rejtett agressziót könnyebben hozza ki. Az erőszakosabb kezelés ennek egyenes következménye, így nem sok jót jósolok a botkormánynak. Egyebütt nincs változás, hacsak az nem, hogy a hangerőgombok egy kicsit jobban kilógnak, így könnyebben kezelhetők.
Hirdetés
Kijelző, menü
Ami bevált, azon nem kell változtatni. A 240x320 pixel felbontású, 262 ezer színt felvonultató kijelző még mindig bőven jó ebbe a szegmensbe, fényereje rendben van, képe élénk, kontrasztos Persze az ember mindig bizakodik, hogy javítottak valamit, de mellétettem a K800i-t és bizony ez csont ugyanaz. De nemcsak a kijelző, a menü is. Itt ugyan bekapcsolás után az első menübe lépéskor közölte, hogy nem kereskedelmi forgalomba való, tehát hibák előfordulhatnak, azonban ez nem történt meg. Igazából simán belepakolhatták volna az előd menüjét, az legalább tuti stabil.
A 12 (mozgó) ikonból felépülő menü kezelése pofonegyszerű, még egy megrögzött Nokiás számára is. Ezt onnan tudom, hogy egy barátom elkérte megnézni. Csodálkoztam is rajta, mert ő nokiás hitvilággal van megáldva, de ez tetszett még neki is. Simán, azonnal tudta, hogyan kell kezelni. Ennél jobb teszt nem is kell.
Persze ezt a menürendszert, illetve az alapkoncepciót a cég a szép emlékű T68-as óta következetesen viszi végig, volt ideje kifejlődni. Istenem, pedig azt 2002 áprilisában jelentették be, lassan öt éve! Megmaradtak a témák is, teljes egészében személyre szabhatjuk telefonunk színvilágát. A svédek nem erőltetik az aktív desktopot, de igazából nem is hiányzik, a legfontosabb eseményekről kis ikonok formájában tájékoztat a telefon. Van repülős üzemmód is, kérdés, hogyan győzzük meg a stewardesseket, hogy nem az Al-Kaidát hívjuk éppen, hanem zenét hallgatunk...
Az első bekapcsolás után egy komplett telepítővarázsló segít elsajátítani az alapvető kezelési fogásokat, és persze beállítani az időt, dátumot. Ez a funkció kikapcsolható és később előhívható. Tiszta Windows. Persze ez sem újdonság, de megint jólesett. A joystick négy irányához itt is egy-egy funkció rendelhető, ezen kívül van egy gyorsmenü is, igazán ötcsillagos a kezelés.
Telefonkönyv, üzenetek
A névjegyzék ezer ismerősünket tudja megjegyezni. Összesen 2500 adat fér bele, tehát érdemes ezzel okosan gazdálkodni. Annál is inkább, mivel egy névhez számtalan adat rendelhető, telefonszámok, beosztás, cím, e-mal-cím, születésnap, hanganozosító, fénykép, csengőhang és a többi, és a többi. Akinek ez nem elég, vegyen Symbian rendszerű Sony Ericssont.
Üzenetkezelés terén sincs új, SMS, MMS (300 kibobájtos mérethatárral) és E-mail szerepel a lehetőségek között. A hitelesített SMTP szerverek nem okoznak gondot, és még mindig csatolhatunk olyan filet leveleinkhez, ami a telefon számára ismeretlen – néma közönnyel elküldi, fogadja, ha kell.
Maradt az RSS olvasó, és még mindig szeretem. Böngészés közben jelzi, ha az adott oldal rendelkezik RSS csatornával, és ha akarjuk, már fel is vette a figyeltek közé, innentől fogva az általunk kívánt sűrűséggel automatikusan tudja frissíteni a híreket (persze ez adatforgalommal jár). Az RSS lényege tehát, hogy egy vagy több általunk kedvelt hírportál híreinek fejlécét bizonyos időnként letölti, és ha érdekel egy hír részleteiben is, akkor már tölti is be az adott oldalról.
Kamera, szervező
Hát igen, a kamera. Hála szeretett mérnökeinknek, nem esett áldozatul a fogyókúrának. Még mindig szuper képeket csinál, végigfényképeztem vele Barcelonát, igazán jó eredménnyel. A gép akár vaksötétben is képes fotózni, narancs színű segédfénnyel segítve fókuszálni (mert ugye autofókuszos), majd a xenonvaku elvégzi dolgát és voilá, örülhetünk a buli legsötétebb sarkában lekapott csókolózó párról készült paparazzifotónknak (hacsak nem a saját barátnőnket látjuk a képen). Csak aztán tudjunk elég gyorsan menekülni...
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Csengőhangok terén sincs oka a szégyenre. Bár ez nem Walkman mobil, a zenére odafigyeltek. A csengőhangok szépen szólnak, a zenék pedig meggyőzőek a zenelejátszón keresztül, még akkor is, ha nélkülöznünk kell a Megabass funkciót. A memóriát még mindig M2 kártyával lehet bővíteni, és ez bizony még mindig erősen igénybe veszi pénztárcánkat, bár a gyártó a K800i-vel ellentétben Róbert bácsi módjára viselkedik és ad egy 128 megásat az alapcsomagban. Csak győzzük megtölteni azzal a néhány számmal, ami erre ráfér, de ha mégsem, a belső, 64 megás memóriát is használhatjuk. A formátumokkal garantáltan nem lesz gondja, mindenevő a kütyü.
A naptár a régi: van havi és heti nézet is. Az ébresztőóra több időpontot tárolhat, ébreszt kikapcsolva és van öt perc hosszú szundi üzemmód is, sőt a néma üzzemmódot is lekezeli – mármint ennek ellenére hanggal ébreszt ha akarjuk. Ismeri a JAVA-t, ez gond nélkül működött már az elődben is.
Adatkommunikáció, akkumulátor
Az adatkommunikáció is maradt a régi. Azt kell erre mondanom, hogy sajnos, ugyanis hiába van 3G a készülékben, a lefedettség még nem az igazi. EDGE viszont nincs, így a következő lépcső lefelé a sima GPRS, ami mára megdöbbentően lassúnak számít. HSDPA még mindig nincsen. Ha elcsíptük a 3G-t akkor viszont stabilan megy az adatátvitel és a videohívás is.
Az akkumulátor a jónéhány Sony Ericsson modellben szolgálatot teljesítő BST-33 fedőnevű, 950 mAh teljesítményű lítium-polimer telep. Kímélő üzemmódban 3 napig hajtja meg a telefont, persze kihasználva a tudását, akár egy nap alatt is térdre kényszeríthető.
Összegzés. A K810i tulajdonképpen egy optikai tuningon átesett K800i, amely szégyenletes módon betűre ugyanazt tudja, mint elődje. Mindezek ellenére, amennyire a K800i-t szeretem, ugyanannyira a szívemhez nőtt a k810i is, a vékonyság pedig ellensúlyozhatja az elrontott joystick-et.
Bízva abban, hogy a Sony Ericsson most utoljára süti el ugyanazt a poént, az értékelés:
 |
| Sony Ericsson K810i |
Gubro
Specifikációk
| Sony Ericsson k810i | ||
 |
Technológia | GSM 900/1800/1900 |
| Méret | 106x48x17 mm | |
| Súly | 115g | |
| Kijelző | 240x320 pixel, 262 ezer szín, TFT | |
| Telefonkönyv | 1000 | |
| SMS/MMS memória | 100/69 MB | |
| Egyéb memória | Memory Stick Micro (M2) | |
| Java | MIDP 2.0 | |
| Vibra funkció | van | |
| Naptár | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Számológép | van | |
| GPRS/EDGE/3g | 4+1/nincs/van | |
| Push To Talk | nincs | |
| Infra/Bluetooth | van/2.0 | |
| Prediktív | T9, magyar | |
| Hangtárcsázás | van | |
| Hangrögzítõ | van | |
| Hangvezérlés | van | |
| Valutakonverter | van | |
| FM rádió | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Alap akkumulátor | 950 mAh Li-Ion | |
| Készenléti idõ | 400 óra | |
| Beszélgetési idõ | 10 óra | |
| Fényképezőgép | 3,2 Mpix | |
| POP3 e-mail | van | |
| WAP böngészõ | 2.0 | |
| HTML böngészõ | van | |
| Játékok | van | |
| Csengõhangok | MIDI, MP3, AAC | |
| Operációs rendszer | nincs | |
| MP3 lejátszás | van | |
| Egyebek | RSS hírolvasó, autofókusz | |
