Külső, kijelző
Hű. Nem is néz ki rosszul! Ez első ránézésre tényleg Siemens, nem úgy, mint a legutóbb tesztelt SF65. A CX75 ízig-vérig a német gyártó hagyományait folytatja, amelyre régebben azt mondtuk volna, hogy helyes, mostanában azonban fenntartásokkal fogadjuk a hasonló elképzeléseket, a 65-ös sorozat nem sikerült túlzottan jól. No, de itt van a 75-ös széria első darabja, ami rögtön a C sorozat képviselője. Talán nem tudja mindenki, hogy a német gyártó a Mercedeshez hasonlóan jelöli modelljeit, tehát az A a legkisebb, C a közepes, S pedig a legkomolyabb telefon betűjelzése. A CX75 vélhetően a legnagyobb darabszámban eladott Siemens modell lehet.
A telefon csillogó ezüst külsejét szépen tagolják a sötétebb, szürkés elemek. Az elnyújtott forma eleganciát sugall, ami meglepő egy középkategóriás készüléktől. Na, nem mintha baj lenne... A készülék tetején semmi nem bontja meg az ezüstös felületet. Bal oldalon is csak az infraport található, ám jobb oldalra két gombot is tettek: a felső a kamerát indítja, az alsó pedig az általunk összepakolászható funkciók listáját tartalmazó gyorsmenüt. Alul a már ismert Siemens töltő és adatcsatlakozó kacsint vissza, felette pedig az RS-MMC-t fogadni képes fiók. Gyárilag 32 megás kártya jár a készülékhez. Szokásos Siemens megoldással működik a nyakbaakasztó is: a hátlap végén van két luk, így azoknak a nagyon tiszteletreméltó embereknek, akik mellkasukon óhajtják közhírré tenni himbilimbiző telefonjuk típusát, a zsinórt a hátlappal kell a készülékhez szorítaniuk.
A készülék hátlapján meghökkentően brutálisnak tűnik a külső antenna csatlakozójának fenntartott bemenet, amely nem egyszerű luk, lukacska, vagy mélyedés, hanem valóságos szakadék, kút, verem. Jobb helyeken ezt be szokták tömni egy gumitömítéssel, kevés felhasználó van, aki nap, mint nap használja ezt a funkciót. A Siemens már egy ideje képtelen normálisan megoldani, hogy az akku stabil is legyen, de azért könnyen ki is lehessen emelni. A CX75 hátlapja alatt levő telep kiszedése körömtörő feladat, és akkor még kajánul ott vigyorog a hasonlóan befeszülő SIM-kártya is. A telefon egyébiránt minőségi összerakásúnak látszik, de kicsit érdemes megnyomorgatni itt-ott, oszt jön a nyöszörgés ezerrel.
A kijelző ismerős paraméterekkel rendelkezik. 132x176 pixel felbontás, 262 ezer szín, TFT technológia. Az S65 szinte ugyanezekkel a paraméterekkel szállt harcba, ám ott a fizikai méret nagyobb volt (13 négyzetcentiméter, ugye), így a CX75 kijelzője finomabbnak, kontrasztosabbnak tűnik. No persze még mindig nem tekinthető élvonalbelinek, de a középkategóriában ez még belefér. Reméljük, hogy az S75 (ha lesz) valami komolyabb ablakkal érkezik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
