Menü, alapfunkciók
Kapunk egy 128x160 pixeles, 1,7 inches, CSTN technológiával készülő kijelzőt. Ez nem éppen a csúcsok csúcsa, napsütésben teljesen esélytelen kivenni a feliratokból bármit is, s ez sajnos a külső képernyőre is igaz. A kézivezérlésű árnyék segíthet csupán.
A menü a Live ikszedik változata, ezúttal fehér a háttér és színesek az ikonok. Egész elviselhető, kicsit sok a piros az almenükben, de igazából nem vészes. Kilenc rajzocskánk van, a funkciók egyértelműek, a logika, az elrendezés végre olyannak tűnik, mintha figyeltek volna az M300-nál jövő visszajelzésékre.
A navigációs gomb középső része a főemnüt dobja fel. Wow, ezt is megértük. Az SMS írás nem akar T9-cel kezdeni, ez is egy kivételesen frenetikus fejlesztés. Van offline mód (mondjuk rejtély, hogy minek, mert zenelejátszó nincsen), egymásból nyílnak csinosan az ablakok, és tadaam! Az M310 gond nélkül tud rezegni és csörögni egyszerre. Ismerve a korábbi lowend Samsung készülékeket, a fenti lista bizony annyira szívdobogtató, hogy én már most rohannék a boltba venni egy ilyet, hogy elmondhassam: enyém a világ első olcsó Samsungja, amelynél végre minden idegesítő marhaságot sikerült kigyomlálni.
A telefonkönyv egyszerű, 500 nevet tárol, a névjegyzék felépítése az E250 nyomdokain halad. Néhány telefonszám, email, szülinap, kép, csengőhang és megjegyzés tárolható. Egyszerre listázható a belső memória és a SIM kártya tartalma. Az üzenetkezelésnél kellemes meglepetés, hogy az SMS és az MMS közös szerkesztőfelületet kapott, az már szomorúbb, hogy utóbbiba például nem lehet mozgóképet csatolni. A mérethatár 100KB, ez mondjuk ebben az árkategóriában kevéssé meglepő, így azon sem ütköztem meg, hogy email kliens egyáltalán nincs az M310-ben.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
