Samsung E390 - komolytalan ajánlat

Bevezető, csomagolás

Hatalmas készülékdömping van Samsungéknál, az XXL GSM-ből folyamatosan kapjuk a koreai cég új modelljeit. Most az E390 nevű csúszka járt nálam, melynek tudása egy az egyben megegyezik az E200-éval, külseje pedig a D500-ra és követőire emlékeztet.

A doboz az E szériától megszokott, kis méretű, mindegyik oldalán ugyanaz a felirat van: Made for a Man. Fel is csillant a szemem amikor megláttam, valami nagyon durván összerakott telót vártam - sajnos csalódnom kellett, de ne szaladjunk ennyire előre.

A tartozékok listája szerénynek sem nevezhető, a kézikönyv szerint mindössze egy hálózati töltőnek kéne a csomagban lennie, nálam még ez is hiányzott, kaptam viszont egy sztereó headsetet, wow.

Külső

Az első meghatározó élményem az akkumulátor behelyezésével kapcsolatos. Kivettem a telót a dobozból, megnéztem a hátlapon lévő fóliát, mely szerint a gép hátulját simán le lehet húzni, semmi furfang. Nos, próbálkoztam, úgy 5 perc után a kézikönyvhöz fordultam, abból viszont ügyesen kihagyták ezt a részt, a SIM kártya behelyezésével kapcsolatos illusztrációk nem a hátlap leszedésével kezdődnek. Újabb 5 perc próbálkozás után gyors telefon az XXL-be, nem kicsit égve érdeklődtem a hátlap levételének mikéntjéről. "Próbáljam erőteljesen", kaptam a választ, de az eddiginél durvábban nem nagyon akartam hozzányúlni szegény E390-hez, hiszen már így is recsegett-ropogott. Végül megfogadtam a tanácsot, aminek következményeként újabb 1-2 perc próbálkozás után sikerrel jártam.

A Samsung készülékeire általában a jó kivitelezés jellemző, az E390-é viszont valahogy nem az igazi. A csúszka nagyon jó, a felső rész nem lötyög, kinyitott állapotban viszont recseg, ha megmozgatjuk egy kicsit. De nem csak az, a hátlapból is hasonló hangokat lehet kicsalni egy kis nyomkodással. A helyzet persze abszolút nem olyan vészes, mint pl. egy cserélhető előlapos Nokia készüléknél, vagy mondjuk a SE K750i-nél, viszont furcsa, mert a gyártó készülékeire ez mostanában nem jellemző.

Az anyaghasználattal kapcsolatban is vegyesek az érzéseim. A hátlap és az előlap alsó része közepes minőségű műanyagból van, továbbá érdekes, hogy a nyakpánt rögzítési helye alól egy csavarfej mosolyog ki ránk. A kijelző körül, valamint a készülékház oldalán sima, csillogó, ujjlenyomatokat erősen gyűjtő műanyag van - az oldalsónak köszönhetően viszont elég jó a készülék fogása, mivel egy kellemes tapintású felületről van szó. Ebből a szempontból az érdes műanyag sem rossz, de ennyi pénzért én valahogy jobbat várnék.

Az előlapon felül található hangszóró egyben a kihangosító is, hangminősége egy nagyon kicsit jobb, mint a D840-é, de zenehallgatásra ugyanúgy alkalmatlan. Alatta található a 2 hüvelyk átlójú, 176 x 220 pixel felbontású kijelző, minőségével nincs baj. Az előlapi gombok nagy méretűek, jól használhatók, design szempontjából viszont elég furcsák, a törlés ugyanis lejjebb került barátainál, ami nekem speciel nem tetszett, volt viszont, aki szerint pont ettől különleges. A numerikus rész kevésbé jó, a gombok elég kicsik, főleg a középső oszlop, ahol az értékes helyet négy ezüst színű csík rabolja el. Az alsó sor nagyon nehezen használható, az ottani gombokat kizárólag körömmel lehet megnyomni. Az átlagosnál picit is nagyobb ujjakkal rendelkezőknek viszont nem csak azzal a sorral fog meggyűlni a baja - biztos, hogy Made for a Man?

Felül a már említett nyakpánt rögzítési helye található - a telefon egyébként elég kompakt, tömege mindössze 80 gramm, mérete pedig 93 x 45 x 16 mm, szóval ha valaki szeretné, nyugodtan hordhatja a nyakába kötve is. Alul sincs több dolog, egyedül a mikrofon árválkodik arrafelé. Balra a töltő/headset csatlakozója, valamint a hangerőszabályzó gombok, jobbra pedig a microSD kártyahely, valamint a fényképezőgép gyorsindítója figyelgetnek.

Menü, alapfunkciók

A gépen a Samsung BlackUI szisztémára épülő szoftver található. Lassan érdemes lenne egy külön írásban összefoglalni a funkcióit, mivel a legtöbben valószínűleg már kívülről fújják ezt a részt. Nem 3G-s készülékről van szó, úgyhogy a választható profilokról le kell mondanunk. Rezegni és csörögni viszont tud egyszerre.

Azért fussunk át az alapfunkciókon: a telefonkönyv 1000 férőhelyes, SMS-ekből 200 darabot tárolhatunk. Az MMS/e-mail memória 3 MB. A böngésző képes a HTML oldalak megjelenítésére, ám a kis felbontású kijelző, valamint az EDGE technológia korlátai miatt nem túl nagy élmény rajta a böngészés. A naptárba találkozókat, évfordulókat, feladatot, és "egyebeket" tárolhatunk, mindegyik kategóriában 100-100 bejegyzés fér el - a szervező funkciókról bővebben az U600 tesztjében lehet olvasni.

Programok terén nem állunk rosszul. Az alapvető kiegészítések, úgy mint stopper, visszaszámláló, számológép, világóra mind megtalálhatók az E390-ben. Java játékokból 8 kerül rá, ezekből 4 teljes verziós (Cannonball, Forgotten Warrior, Freekick, Arch Angel), a többiek Gameloft féle demók.

Multimédia

A kamera 1,3 megapixeles, fixfókuszos, az E200-ból már ez is ismerős. Fényképezni csak szétcsúsztatott állapotban lehet, mivel az optika (vagyis inkább: képérzékelő lyuk) a fenti rész tetején bújik meg, a telefon összecsukott állapotában tehát védve van. A beállítások nagyon sokrétűek, ehhez a minőséghez szinte felesleges is ennyi minden. AZ ISO érzékenységet 100 és 400 között lehet állítani, szabályozható a fehéregyensúly, az E200-hoz képest pedig újdonság, hogy a fénymérési módok közé a mátrix (átlagoló) és a középre súlyozott mellett bekerült a spot is, "pontszerű" néven. Lassan már csak a záridő előválasztás hiányzik. Az effektusok között az új szoftvernek köszönhetően megtalálható a skicc is, amit még mindig nagyon szeretek. Mozgóképet legfeljebb 176 x 144 pixeles felbontásban lehet rögzíteni, állóképeknél a maximális méret 1280 x 1024 pixel. Képeinket valamiért nem lehet közvetlenül a memóriakártyára menteni, erre az 5,5 MB-os belső memóriát kell használnunk.

A zenelejátszó viszont sajnos butult. Sebességével a D840-től eltérően nincsenek gondok, gyors, mint a villám, viszont nem tud a háttérben futni. A beállítások közül kikerültek a hangszínek, a zene ütemétől függetlenül létező vizuális effektusok mellett csak az ismétlést, valamint a keverést lehet beállítani. Gyorstekerés van, de nem dinamikusan gyorsuló, a szám hosszától függ a léptetés mértéke, egy 2 órás mixnél ez az 5 perc. A más készülékekből ismert 5-6 másodperces tekerésnél még mindig jobb, de nem az igazi.

A géphez kapott fülesről csak félve merek írni, mivel ugye a kézikönyv szerint elvileg nem jár hozzá. Valószínűleg a kézikönyv téved, elvégre a gyártó az összes készülékéhez mellékel egyet, miért pont az E390 lenne kivétel? A sokféle Samsung füles közül ehhez a D840 tesztjéből ismert hosszúkás jár. Szerencsére fekete színű, a vége pedig nem kék, hanem ezüst, úgyhogy egy fokkal emberibb, de véleményem szerint így is elég bután néz ki. Hangminősége még mindig közepes, sztereó Bluetooth füles vagy Samsung csatlakozó -> 3,5 mm-es jack átalakító hiányában viszont kénytelenek leszünk ezt használni.

Adatkommunikáció, egyebek

A GSM modul négynormás (850/900/1800/1900 MHz), GPRS és EDGE van, UMTS nincs. A Bluetooth 2.0-s, ismeri az A2DP-t (sztereó hangátvitel), IrDA port nincs.

Az üzemidőről sajnos nem tudok konkrétumokkal szolgálni, mivel a telefon nagyon rövid ideig vendégeskedett nálam. Az akkumulátor kapacitása 800 mAh, ez gyengébb, mint az E200-ban található, de nagyjából ahhoz hasonló üzemidőre számíthatunk (2, visszafogott használat esetén legfeljebb 3 nap)

Jöjjön az összegzés: az E390 alapvetően egy jó készülék. Szolgáltatáskínálata sokak számára pont megfelelő, a BlackUI remekül (és nagyon gyorsan) teszi a dolgát, de sajnos itt is megtalálhatók a szokásos gyermekbetegségek, amiket már ideje lenne kinőni. Szépnek szép, ismerőseim megnézték, kézbe véve azonban nem voltak tőle elájulva, ami egyrészt a közepes anyaghasználatnak köszönhető, másrészt pedig annak, hogy ez a gyártó sokadik ilyen készüléke. Az ára viszont nincs rendben, per pillanat több, mint 40 000 forintot kell fizetni a kártyafüggetlen változatért, ennyiért pedig akár házon belül is találunk jobb, igényesebben összerakott készüléket. 30 000 forint körül viszont jó vétel lehet.

Bocha

A Samsung E390-et az XXL GSM biztosította. A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

Specifikáció

Samsung E390
	Technológia	GSM 850/900/1800/1900 MHz
	Méret	93 x 45 x 16 mm
	Súly	80 gramm
	Kijelző	2 hüvelyk átlójú, 176 x 220 pixel felbontású, 18 bites színmélységű TFT
	Telefonkönyv	1000
	SMS/MMS memória	200/3 MB
	Egyéb memória	microSD
	Java	van
	Vibra funkció	van, csengéssel együtt is
	Naptár	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE	4+2/van
	Push To Talk	nincs
	Infra/Bluetooth	nincs/2.0 - A2DP
	Prediktív	magyar T9
	Hangtárcsázás	nincs
	Hangrögzítõ	60 perc
	Hangvezérlés	nincs
	Valutakonverter	van
	FM rádió	nincs
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	800 mAh Li-Ion
	Készenléti idõ	-
	Beszélgetési idõ	-
	Fényképezőgép	1,3 megapixel (176 x 220 pixel felbontású mozgókép)
	POP3 e-mail	van
	WAP böngészõ	2.0
	HTML böngészõ	van, JavaScript és keret kezeléssel
	Játékok	4+4 demó
	Csengõhangok	MIDI, MP3,AAC, SMAF
	Operációs rendszer	Samsung BlackUI
	MP3 lejátszás	van, háttérben nem fut
	Egyebek	Sztereó Bluetooth átvitel