Bevezető

Bár még tavaly a Nokia állítólag úgy nyilatkozott, hogy a Samsung példáját követve ők is beszállnak a két SIM-et kezelő telefonok gyártásába, de eddig ennek semmi jelét nem fedeztük fel. Persze lehet, hogy mire ez az anyag adásba megy (hétfő), addigra megtörténik a Nokia banrcelonai bejelentése, de elemzők arra számítanak, hogy inkább a megújított Symbian platform lesz fókuszban. Simán elképzelhető, hogy ez a nokiás pletyka abból fakadhatott, hogy két Vejnemöjnen a céges klotyóban azt mondta, hogy kéne nekünk is ilyet gyártanunk, a portás meg arra járt és leadta a drótot.

[+]

A Samsungnak viszont evés közben jött meg az étvágya, s lassan annyi két kártyával bíró telefonjuk lesz piacon, mint mondjuk a Sony Ericsson komplett palettája - de ezt már megszokhattuk a koreai cégtől, ha valamit egyszer összeraknak, akkor havonta csepegtetnek kis mértékben eltérő kialakítású, de ugyanolyan telefonokat. A C6112 is ilyen, az XXL GSM elküldte a dobozt, én kibontottam, a telefont bekapcsoltam, és már tudtam, hogy akár fejből is megírhatnám ezt az anyagot - de szerencsére mindig vannak olyan részletek, amelyek a specifikációból nem derülnek ki.

[+]

Szóval itt hentereg az asztalon a C6112, benne ül két kártya, használom már három napja, s meg vagyok vele elégedve, nyilván azt is figyelembe véve, hogy ismerve az eddigi hasonló kütyüket nem is nagyon vártam semmi extrát. A duplakártyás telefonok itthon még sokáig nem kerülnek be szolgáltatói kínálatba (mert egyik operátornak sem érdeke az ilyesmi), úgyhogy ez a készülék is függetlenül kapható, esetünkben kicsivel 50 lepedő körül mozog az ára, ami némiképp ijesztő, de nyilván fog ez még lentebb is menni.

Külső

A doboz töltőt és sztereó fülest tartalmazott, semmi több. Elég szegényes, főleg ennyiért, a nemrég tesztelt S7350 ennél nagyságrendekkel kellemesebb arzenált nyújtott, mondjuk abba nem lehet két SIM-et tenni. (Illetve lehet, csak nem fog működni.) Így aztán inkább a készülék felé fordítottam figyelmem (mégiscsak erről szól ez az írás), s már az akkumulátor beficcentése előtt meglepően légiesnek tűnt az eszköz, s nem sokkal lett nehezebb a telep akkurátus berámolását követően sem, pedig elvben 112 grammot nyom, de nem érződik ennyinek.

[+]

Hm-hm, akkor ez bizony erősen műanyagból lesz - mondatta velem brilliáns logikám - s nem kellett magamban csalatkoznom: a C6112 vékony, fényes, csúszós plasztik mindenütt, de a szokásos Samsung színvonalon összeszerelve. Viszont rövid időn belül ez már a második olyan koreai termék, aminek igen hülyén jön le a hátlapja, de kis gyakorlással orvosolható. Ha leszedtük, akkor egyből konstatáljuk, hogy a telep alatt ül a két kártyán kívül még a microSD is. Hogy melyik modult tesszük a SIM1 és a SIM2 feliratú helyekbe, az igazából édesmindegy, mert a készülék oldalán található választógomb segítségével bármelyiket elsődlegessé tehetjük.

[+]

Az előlapon a 2,4 inches, QVGA felbontású kijelző uralja a látképet, alatta ugyanolyan funkcióbillentyűket találhatunk, mint az elmúlt 5 év mintegy 186 különböző Samsung telefonján, tehát az öt irányú d-pad mellett további négy gomb üldögél logikusan. A hátlap annak ellenére nem rossz, hogy nincs rajta semmi extra, de a szocreál szellőzőrácsra emlékeztető hangszóró jó formai elem, amely mellé a kamera kukucskája került.

[+]

Széttolás után tök normális gombsort kapunk, semmi, de semmi extra nincs rajta, a fehér háttérvilágítás abszolút rendben van, nagy kár, hogy a funkcióbillentyűkre egy halovány fénycsóva sem jutott, szó szerint sötétben tapogatózik az ember, ha mondjuk a törlés gombot keresi egy titokzatos éjszakai SMS írása közben. A telefon bal felére költöztek a hangerőt szabályozó gombok, jobbra a már említett SIM váltó billentyű került, illetve itt van az adatcsatlakozó ajtaja is, amely semmivel sem kompatibilis, klasszikus Samsung bemenetet rejt.

Menü, dual-SIM

Sajnos most is azzal kell kezdenem, hogy röviden visszautalok arra a cikkünkre, amelyben Bocha kartárs alaposan körbejárta a duplakártyás telefonok belső felépítését. Ott is kiderül, de itt is megemlítendő, hogy a rendszer lényege, hogy van egy izmosabb fő processzor (általában ARM9, esetleg ARM11), és egy fingnyi kis segédmodul (ARM7). Előbbi vezérel mindent (grafika, egyéb funkciók, kamera, ilyesmi), utóbbi csak a másodlagos SIM kártya hálózati kapcsolataiért felelős. A kínai kétkártyás megoldásokban ezt egy chip oldja meg, ezért van az, hogy a Samsung mobilok tudják a kártyánkénti hívásvárakoztatást. Amit viszont ezek (sem) tudnak, hogy az EDGE adatátvitelnél izmosabbat nem lehet kipréselni belőlük, évek óta várunk egy olyan Samsung cuccra, ami már képes ilyesmire. És meg lehet csinálni, mert az Acer DX900-nál ez nem jelentett gondot.

Maga a menü annyira izgalmas, mint egy strukturált információrendszer szervezés előadás (elnézést, ha a strukturált információrendszer szervezők lelkébe belegyalogoltam, én jellemzően képregényeket rajzoltam ilyen alkalmakkor), a szokásos felépítésű felület fogadja a látogatót. Ezzel nincs is semmi baj, ráadásul a C6112-ben témaszerkesztő is van, sőt, néhány újdonsággal is találkozhatunk.A legjobb móka, hogy a témák, a betűtípusok és a hátterek SIM kártyánként különbözhetnek. Így nem csak abból látjuk, hogy melyik SIM aktív, hogy a két térerő kijelzés közül melyik kap keretet, hanem egy totál más színvilág is tájékoztathat róla bennünket, ami állatira hasznos, főleg az első időkben, amikor az ember még nem szokja meg, hogy hívás előtt gyorsan csekkolja, hogy melyik kártyáról is fog lezuhanni a zseton. Érdekes apróság az is, hogy míg a SIM1 négynormás, addig a SIM2 csak 900 és 1800 MHz-en hajlandó kommunikálni.

[+]

A kezdőképernyőn lehet óra, esetleg naptár, illetve kérhetünk gyorsindító sávot is (ezt a Samsung intelligens képernyőnek hívja, ami nálam csak egy lépéssel kevésbé ciki, mint az intelligens mosópor), ide pedig magunk szerkeszthetünk funkciókat. A főmenübe haladva pontosan egy tucat ikonunk lesz, az elrendezés és a rajzok logikusak. A két kártyánkat el is nevezhetjük (mondjuk Bob és Bobek), adhatunk nekik kis avatart, innentől egyértelmű lesz, hogy melyikre jön a hívás. Újdonság volt nekem a beállítások menüponton belül a Lomtár, pedig ez csont olyan, mint a Windows-ban, ide kerül mindenféle törölt tétel, s innen ezek visszaállíthatóak, vagy takaríthatunk végleg.

Van még egy apró okosság, az automatikus SIM-váltás, ami pont az, amit a neve is sugall. Beállítható, hogy melyik időpontban melyik kártya legyen az elsődleges, de ezt bármikor felülbírálhatjuk az oldalsó gomb használatával. Illetve még egy apróság: ebben a telefonban is van álhívás (fake call), alapállapotban a lefele iránnyal lehet bekapcsolni, s ilyenkor a készülék "úgy csinál", mintha jönne egy hívás ismeretlen számtól, csörög, rezeg, s persze fel is lehet venni, csak épp nem történik semmi. Nyilván ez kiváló módszer a kellemetlen beszélgetések gyors lezárására. Sajnos egy dolgot mindenképp meg kell említsek: a menü nem mondható túl gyorsnak. Minden gombnyomás után van némi holtidő, amely persze csak tizedmásodpercekben mérhető, s talán nem is tűnik fel mindenkinek, de a másik Samsung után látványos a különbség.

Alapfunkciók

Innentől a C6112 nem tartogat meglepetéseket. A telefonkönyv a két kártya kapacitásán felül 1000 nevet raktározhat el, ide-oda lehet bőszen másolgatni, a névjegyzékben ömlesztve is láthatjuk a bejegyzéseket. Kedvesség, hogy van olyan funkció, amely a duplikációkat törli, így ha mindkét kártyánkon rajta volt ugyanaz a név, akkor takarít. A listában mindig egy kis ikon jelzi, hogy az adott emberke hol került tárolásra, egy névhez egyébként a szokásos mennyiségű extra információ rendelhető.

Az üzenetkezelésnél fontos kiemelni, hogy még azelőtt kell kártyát választani, mielőtt belekezdenénk a szerkesztésbe. Jó hír viszont, hogy mindkét SIM-ről mehet ki MMS is, sőt e-mail is, tehát a másodlagos kártya is alkalmas adatkommunikációra. Fentiekből következik, hogy van e-mail kliens, ami egy varászló segítségével állítja be magát, de belenyúlhatunk az SMTP-POP3 konfigurációba kézzel is. A csatolmányok kezelése nem akadály. A bejövő postafiók listázásánál megint apró ikonokkal tudatja a telefon, hogy melyik SIM-re érkezett az üzenet, de arra figyelni kell, hogy válaszoláskor nincs benne annyi intelligencia, hogy ugyanarról a kártyáról küldje vissza, tehát váltani szükséges. A belső SMS tárhely 300 darabos, ez a két kártyával kiegészítve egy ideig biztos elég.

A naptár havi és heti nézetet mutathat, elég egyértelmű, bejegyzéstípust hármat ismer, úgymint találkozó, évforduló és esemény. Ezekből összesen 1000 lehet, végre nincs szétválasztva ilyen szempontból a kapacitás.A vekker több időpontot és ismétlődést is kezel, a jegyzeteket sokat használtam, az ember csak lefirkant valamit magának, a feladat ugyanez, csak riasztás is köthető hozzá. A világóra listás, az átváltó pedig átvált. A számológép pedig - kitalálják? - számol. De csak alapműveletekkel. Az alkalmazások között ülő hét darab demo játékot köszöntem, egyik sem érdekelt arra a kemény 60 másodpercre, amit a kütyü enged. Ó, igen, itt van egyébként a stopper és az időzítő is.

Multimédia

A hátlapon található kamera nem egy kimondottan izmos darab. Két megapixeles, fixfókuszos, vaku nélküli modul ez, s nyilván nem kell hozzá sok fantázia, hogy belássuk, hogy az átlagnál gyengébb alkotásokat készít. A fényképek elmosódottak, illetve kissé sötét környezetben már zajosak is rendesen. Videózni sem érdemes, a maximális felbontás 176x144 pixel. A kereső álló nézetű, van néhány effekt és beállítás, de ettől nem lesznek jobbak a képek, íme néhány példa:

Zenei téren jobb a helyzet, de korántsem rózsás. Miután nincs 3,5 mm-es jack csatlakozó, ezért kénytelenek vagyunk mindaddig a mellékelt fülesre hagyatkozni (ami semmi kiemelkedőt nem tud), amíg be nem szerzünk egy sztereó Bluetooth fülest. Szoftveresen nincs okunk panaszra, albumborítót megjelenítő, korrekt lejátszóval találkozhatunk, a beállítások között előre tárolt sémák közül válogathatunk.

A funkcionalitás része egy RDS-képes FM rádió is, ehhez szükség van a füles csatlakoztatására. Ebben a készülékben is van zenekereső, amely a diktafon által rögzített zörejek és az internet segítségével próbálja meghatározni, hogy mit vettünk fel. A játékok pedig már esett szó..

Adatátvitel, akkumulátor

Ahogyan arról már volt szó, a Samsung jelenlegi két SIM kártyás architektúrája nem teszi lehetővé a 3G hálózatokon történő működést. Marad tehát a GPRS, szerencsésebb esetben az EDGE, azonban az adatátvitel mindkét kártyáról történhet. A beállítások között is azt fogjuk felfedezni, hogy egyenként kell megadnunk a hozzáférési adatokat a két szolgáltatóhoz, de aztán mi választjuk ki, hogy melyikről menjen az adatforgalom.

[+]

A böngésző megint Access Netfront, az Opera Mini sokkal jobb. A C6112-ben vannak közösségi szolgáltatások - látszólag. Valójában csupán egy linkgyűjteményről van szó, amely az ismert oldalakat nyitja meg a mobilos böngészőben. Helyi szinten USB és Bluetooth kapcsolat hozható létre, előbbi esetben az adatkábel beszerzése plusz költséget fog jelenteni a felhasználónak.

[+]

A hátlap alatti telep nem tűnik túl vaskosnak, s a teljesítménye is igen harmatos. Ha folyamatos a hálózaton lóg mindkét SIM, akkor bizony legkésőbb a második napon már keresgélhetünk töltőt, amit érdemes magunkkal vinni, hiszen a csatlakozó semmi mással nem kompatibilis.

[+]

Összegzés. Talán egyértelmű volt a fent leírtakból, hogy a C6112 ára pillanatnyilag eltúlzott. Csak apróságokkal tud többet, mint a korábbi két SIM-et kezelő koreai modellek (kártyánként állítható téma), de semmi extrát nem nyújt, belül lényegében ugyanaz a felépítés található meg megint. Az élményt tovább rontja a lassúcska kezelőfelület, a teljesen műanyag készülékház és a gyenge multimédiás képesség. Ez számomra egyelőre nem tűnik egy sikermodellnek, ahhoz, hogy esélye legyen a hazai árérzékeny piacon alapvetően két dolognak kellene bekövetkeznie. Egyrészt úgy 35-40%-ot kellene esnie az árának, másrészt akkor lenne sansza egyáltalán a C6112-nek, ha nem létezne a többi dual-SIM Samsung modell. De mivel ezek már régóta a piacon vannak (D880), ezért ez a mostani jövevény nem rúghat labdába. A Samsungnak fel kéne ismernie, hogy ebből a platformból már kihoztak mindent, ideje lenne fejleszteni is egy kicsit, s mondjuk megoldani a 3G adatátvitelt, de már az is elég lenne, ha valami ügyes trükkel a telefon vastagsága jelentősen csökkenne. A C6112 persze nem rossz telefon, de az eddigi készülékpaletta ismeretében teljesen felesleges.

Bog

A Samsung C6112-t az XXL GSM biztosította. A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Samsung C6112
	Általános
	Technológia	GSM
	Méret	105,8 x 50 x 16,5 mm
	Tömeg	112 gramm
	Színvariációk	fekete, vörös, kék
	Kijelző
	Belső kijelző átlója	2,4 hüvelyk
	Belső kijelző felbontása	240x320
	Belső kijelző típusa	TFT
	Színárnyalatok száma	16,8M
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	1000
	SMS memória / max. MMS méret	na / 300 KB
	Belső memória	30 MB
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	850/900/1800/1900
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA	nincs / nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / van - 2.1
	WiFi	nincs
	USB	2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS vevő	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	T9
	Szoftverek
	Platform	Samsung
	WAP / HTML böngésző	2.0 / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	5 darab
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	-
	Multimédia
	Fő kamera	2 megapixel felbontású, fixfókuszos
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (176x144)
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	előre tárolt
	FM-rádió	van - RDS
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	960 mAh Li-Ion
	Készenléti idő	385 óra
	Beszélgetési idő	9 óra
	Egyebek
	két SIM