Hardver, szoftver, multimédia

A MediaTek Helio G85 négyéves lapka, amely még régebbi ARM komponenseket használ (2 x 2 GHz Cortex-A75 + 6 x 1,8 GHz Cortex-A55 processzormag, ill. Mali-G52MC2 GPU), ez pedig bizony állandóan érezteti a korát. UFS helyett lassabb eMMC 5.1-es tárolóval kell beérni, így lomha az alkalmazáskezelés és kevés a lóerő, hogy 90 Hz-en gördülékeny legyen a felület, a böngészés, a gépelés vagy a gesztusvezérlés. Biztos belejátszik a tempóba a 4 GB RAM szűkössége – érdemes a 8/256 GB-os változatot beszerezni. Ám csodák nincsenek: ezzel a MediaTekkel leginkább 2D-s játékokat érdemes elindítani, bár néhány sokéves 3D-s azért rendben fut.

[+]

[+]

A telefon 2024 márciusában sajnos a 2022-ben kiadott Android 13-at futtatja, ami éppúgy kellemetlen, mint a 4-5 éves, színvonalas rendszertámogatás hiánya. Ehelyett a MIUI 14 felület az, amely pár évig még frissülni fog, illetve néha kapunk biztonsági hibajavításokat – publikáláskor a januári nem túl régi. Ez a Redmi tehát még nem váltott HyperOS köntösre, ám ettől függetlenül minden Google és Xiaomi kulcsalkalmazást felkínál egy kis reklámmal és jó sok felesleges játékdemóval vagy olyan alkalmazással, amit mindenki le tud tölteni maga, szóval, innentől kezdve és a jövőre nézve nem kérjük előtelepíteni! Most komolyan: nem kérünk bloatware-t! A jól ismert felület amúgy szépen testreszabható, ügyesen magyarított és egységes stílusú, úgyhogy ugorhatunk a kamerákra.

[+]

8 megapixelen nem feleslegesen nagy a szelfifelbontás, korrekt színekkel, részletekkel és háttérelmosással pedig elfogadható a szelfiminőség, és még előnyösebb a 12,5 megapixeles hátlapi portré. Ez utóbbi felbontásra binnel az 50 megapixeles főkamera (az itt látható, teljes felbontás értelmetlen), és ilyen a felesleges, 2 megapixeles makrókamera minősége. A szoftver kér pár másodpercet az induláshoz, ám a fókusz gyorsan megvan (este picit bizonytalan), az automata HDR-t pedig érdemes bekapcsolva hagyni.

[+]

Főkamera, 12,5 megapixel

A nappali képminőség belépőszinten kellemes: a legfontosabb, hogy egész képernyőn, azaz nem belenagyítva megvan az átlagos dinamikaátfogás, a hozzávetőleg pontos fehéregyensúly (ami este kissé sárgás) és a megbízható expozíció. A hibák 100%-on jönnek elő: egyfelől szűkös 28 mm-en a látószög, és ugye nincs ultraszéles segéd, másfelől a komoly zajszűrés után középszerű marad a részletesség, ami a szélek felé tovább csökken. Este nyilván sokkal kevesebb a részlet, ám elég nagy a szenzor ahhoz, hogy bőven használható maradjon a minőség.

2x-es szenzorzoom, 12,5 megapixel

Miért van 50 megapixeles kamera, ha lényegében semmi haszna nincsen? Ügyes binning helyett tisztán digitálisan nagyítottak és teljesen életlenek a 2x-es szenzorszintű zoommal készült felvételek. Persze, ahogy láthattuk, a teljes, 50 megapixeles felbontás sem volt nagy szám.

Az elő- és hátlapi kamera is 1080p 30 fpssel rögzít, bármiféle képstabilizálás nélkül, és amíg az előlapi ezt közepes dinamikával és minőségben teszi, a hátlapi eggyel jobb dinamikaátfogásban, fókuszban, kontrasztokban és színekben. Megtettem azt a gesztust, hogy a nappali példát a Google Fotókban utólag stabilizáltam, amitől persze még szűkebb lett a látószög, de tényleg stabil a felvétel – jó ezt a lehetőséget megjegyezni. A sztereó hangfelvétel nincs túlszűrve, bár nem is túl részletes, az esti felvétel pedig nem jó, de nem is tragikus.

Mi az a kerek mélyedés felül? Hoppá, jack kimenet, amire átlagos minőségben és dinamikával vándorol az analóg hang, amennyiben nagyapu kölcsönadja vezetékes fejhallgatóját – ilyesmire mindenképp szükség lesz az FM-rádió használatára. A multimédiás hangleadó egycsatornás és az alsó rácsot könnyű véletlenül letakarni, az átlagos hangerőhöz pedig nyomott, kissé orrhangú produktum társul, vagyis nem túl tiszta, dinamikus és részletes. Nyilvánvaló, hogy az ár és nem a multimédia a Redmi 13C erőssége: hiába van meg az előtelepített zene- és videolejátszó, avagy a Widevine L1 CDM védelem, nem nagy élmény a zenehallgatás vagy a HD panelen a mozizás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!