Fotós képességek

Félmillióba kerülnek a mobilfotózás non plus ultrái, így világos, hogy 300 ezer környékén akadnak kompromisszumok, és a Xiaomi 12 után a GT 2 Pro is a zoomból áldozott – dupla csavarral. Előre 32 megapixeles kamera került fixfókusszal és méltatlan 1080p korláttal, így középszerű a videós minőség és igazából a szelfik sem túl jók – Feleslegesen nagy a felbontás és hátrébb van az élességtartomány az ideálisnál. A hátlapi portrék már remekelnek kellő részletességgel és ügyes háttérelmosással, a főkamerával pedig a RAW+ rögzítés is adott, ilyen nyersfájllal és általam feldolgozott JPG-vel). Végül 10 bites fényképezés is kérhető HEIF formátumban.

Az 50 megapixeles, 1/1,56” méretű Sony IMX766 főszenzor hozza a színvonalat 12,5 megapixelre binnelt képekkel (23,6 mm-es fókusztávolság, 84,4 fokos látószög, f/1,8-as blende, optikai képstabilizálás, PD-autofókusz), megbízhatóan szállítva a remek éjjel-nappali képeket, egy csupa részlet Xiaomihoz képest mondjuk samsungosan sok zajszűréssel. A dinamika jó, a színkezelés pontos, csak néha egy picit túlexponál a rendszer. Este is sok részlet megmarad, ahogy a színek és a dinamika is előnyös. Kérhető éjjeli mód, de az túltolja a HDR-t és az ideálisnál fakóbb képek keletkeznek, így kihagyható.

Lehet 50 megapixelen is rögzíteni (első sor fent), de nincs sok értelme, mert bár több részletet kapunk, úgyse használja ki senki. Fontosabb a hiányzó zoomkamera helyettesítése, amit egész vállalható szenzorzoom tud le a második sorban. Bár gyakran festményszerű és túlélesített a rajzolat 100%-on nézve, azért jut elég részlet még estére is (lásd az apróbb feliratokat), és maradt a főkamera előnyös dinamikája és színkezelése, így sokkal vállalhatóbb a dolog a Xiaomi 12 hasonló képeinél.

A GT 2 Pro különlegessége a 150 fokos látóteret bezáró, 50 megapixeles ultraszéles kamera 12,5 megapixelre binnelve (1/2,76”, 15 mm, f/2,2-es blende – az autofókusz és így a szintén ISOCELL JN1 szenzort használó iQOO 9 Pro szupermakró képessége kimaradt). A teljes látószöget a 150 fokos kameramód kínálja fel (példák az első sorban), torzításkorrekció nélkül döbbenetesen nagy látótérrel, zajszűrés után még a széleknél is jó rajzolattal, előnyös dinamikával és megbízható színkezeléssel. Ez bizony tényleg különleges halszem optikás torzítással együtt is, amit az automata mód kikompenzál, de a vártnál nagyobb látószög és részletvesztéssel, hogy a minőség visszalépjen (második sor). Ezért fogtam az első sor példáit, és ráküldtem a Photoshop saját torzításkorrekcióját, így a harmadik sor példái részletesebbek és nagyobb látóterűek lettek az automatikával összevetve, miközben a torzítástól javarészt megszabadultunk – ugyanezt a Realme algoritmusa is hozhatta volna.

Este vegyes a kép: a 150 fokos mód egyelemes feldolgozással, így a vártnál visszafogottabb dinamikával és részletekkel dolgozik az első sorban, éjjeli mód opciója nélkül. Éppen ezért a második sor automata módban készült példái a jobbak, de ott meg a torzításkorrekció csökkent a minőségen és a látótéren, plusz a fehéregyensúly sem annyira pontos. Még így is elmegy az esti helyzet a bukdácsoló konkurencia ellen, ám egy Find X5 Pro sokkal többet kihoz a dologból. Az ultraszéles nyersfájlokról is le kell mondani, pedig megnéztem volna, mit lehet összehozni az algoritmus megkerülésével.

Magyarán van még hova fejlődjön a Realme, ugyanakkor az előrelépés generációsan nyilvánvaló. Csak azt nem értem, hogy a panoráma mód miért a normál kamerát használja, és nem az ultraszéleset – a lenti példát öt ultraszéles képből a Photoshoppal raktam össze. Tud helyette más trükköt a GT 2 Pro: gömbszerű, halszemoptikás képek összehozását nem túl jó minőségben, de lehet vele érdekes fotókat lőni.

Nem mindennapi a harmadik kamera sem: 3 megapixelen 20x-os és 40x-es nagyítással lehet mikroszkóp közelségű makrókat készíteni, és várom a tippeket, mit fényképeztem a fenti négy példa esetében. Ha oda kerül az élesség, ahova szántuk, tényleg különleges közelieket kapunk, de ez száz kattintásból nekem négyszer jött össze, mert úgy kell a téma fölé helyezkedni 1 centire, amivel könnyen el is mozdítjuk (vagy ha soklábú, elszalad). A rendkívül szűk élességtartomány miatt a fókusz lágy szellőtől és minimális kézremegéstől is elvész, és mivel a témát mindig beárnyékolja a fölé tolt telefon, állandó jelleggel ég a két LED villanó. Ez sokszor segít, máskor becsillan a fénye, így mobilkijelzőről például tudtam érdekes szuperközelit lőni. Az ideális megoldás az ultraszéles szupermakró mód lett volna, 10 cm-ről a főkamerával mindenesetre elég jó virágfotót lőttem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!