Motorola EX130 Wilder - olcsó nyugalom

Bevezető, tartozékok

A Motorolával kapcsolatban olyan érzésünk támadhat, hogy egy hullámvasútra ültek fel. A V3-nál felértek a pálya egyik csúcsára, ám onnan egy viszonylag lapos, de hosszú lejtő vezetett igen mélyre. Itt megint rátaláltak a felfelé vezető útra, de mostanában mintha vízszintesen vagy inkább megint egy enyhe lejtőn haladnának.

[+]

Az androidos okostelefonok térnyerése sokat hozott a Motorola konyhájára is. Azonban elkövettek olyan baklövéseket, melyeket nem lett volna szabad. Ilyen az európai piac elég erőteljes mellőzése. Míg Amerikában sokszor jobbnál jobb készülékeket dobtak piacra, addig errefelé már a frissítések miatt is joggal aggódhattak a felhasználók.

[+]

Most egy újabb típus érkezett az öreg kontinensre, ám azt már most elárulhatom, hogy a Motorola EX130 Wilder (egyes piacokon simán Wilder) nem fogja alapjaiban megrengetni sem az itteni piacot, sem pedig a márkát. A Speedshop-tól érkezett kis apróság annyira új, hogy nem is kaptunk hozzá semmit. Megkaptuk viszont a teljes specifikációt, az abban leírtak alapján hálózati töltőfej, USB kábel és sztereó füles lesz a pakkban.

Hirdetés

Külső

A Motorolára nem igazán jellemzők az extrém formai megoldások, igaz, annak idején a V3 épp a külsejével dobbantott a piacon. A gyártó okostelefonjai általában szolid, de elegáns külsővel érkeznek. Ez nem igazán mondható el a Wilder esetében, ami... hát szerintem (és mások szerint sem) túl dekoratív darab. Apró, lekerekített tojás, amelyre mégis beletettek egy csavart. Alul ugyanis egy ferde ívvel végződik az előlapot borító plexi. A teljesen fekete színt némi színes betéttel oldották, jelen esetben ez narancs. Többen egyfajta „Defy kisöcsi” módon tekintenek rá, szerintem ettől messze áll, a Defy nem csak belsőleg, hanem külsőleg is láthatóan komolyabb. Azt viszont el kell ismerni, hogy a Wilder egész apró és könnyű. Egy farzsebben is simán elfér, nem fogja lehúzni. Elvileg strapamobilnak is nevezhető, bár az IP54 védettség a közelében sincs a Defy vagy más, hasonló készüléknek. Erre a minőség is rátesz egy lapáttal. Az előlap fényes, csúszós, villámgyorsan koszolódó műanyagja nem túl szimpatikus, a többi részen lévő matt fajta már jobb. Ám a hátlap roppant vékonyka, ráadásul az egész nyöszörög, úgyhogy ezek után én nem erőltetném a por- és vízállóságot.

[+]

Az előlap felül egy hangszóróval kezdődik, ami a gyártó hagyományaihoz képest kissé halk és a beszélgetés közbeni minőség sem olyan jó, de az átlagos szintet megüti. A 2,8 hüvelykes kijelző QVGA (240x320 pixel) felbontása nem ígér túl sok jót, a képminőség azért nagyjából elfogadható. Sajnos mindezt tetézi, hogy rezisztív panelről beszélünk, az érzékenysége meg nem épp a legjobb. Az alsó ív nem csupán formai trükk, hanem ide elrejtettek egy aprócska monokróm OLED másodlagos kijelzőt. Ennek az a funkciója, hogy a fő képernyő bekapcsolása nélkül megtekinthessünk olyan információkat, mint az idő, a térerő, a töltöttség, továbbá a beérkezett üzeneteket és nem fogadott hívásokat is ikonnal jelzi. Mindehhez az előlapon lévő egyetlen gombot kell csak megnyomni. A házikóval jelölt billentyű a menüben bárhonnan a főképernyőre dob minket, illetve esetenként vissza gombként is szolgál.

[+]

A hátlap már kevésbé fantáziadús, a narancs betéten kívül a márkalogót, egy kamera optikát és egy hangszórónyílást fedezhetünk fel itt. Az akkufedél elég könnyen leszedhető és ez, illetve a már korábban említett nem túl jó minőség megkérdőjelezi a belül lévő gumiszigetelés létjogosultságát.

[+]

Az oldalai közül alul semmit se találunk, baloldalt egy gumifedél rejti a microUSB és a 3,5 mm-es jack csatlakozást. Ez okos megoldás, itt biztosan nehezen jut be a por és víz. A tetejére került a bekapcsoló, aminek rövid megnyomása zárja le vagy oldja fel a képernyőt. Végül a jobb oldalán találjuk a hangerőszabályzót és a kamera exponálóját.

Menü, alapfunkciók

Először gondolkodtam, hogy az okostelefon kategóriába soroljam-e a tesztet, ám végül mégis a normál mobilok közé tettem. Ennek oka, hogy a Wilder bár nem okostelefon, mégis operációs rendszert használ. Konkrétan a Brew MP 1.0.3-as verzióját futtatja. Ez a szoftver képes ugyan a Java-n felül natív alkalmazásokat is futtatni, viszont ezen programok száma gyakorlatilag a nulla felé konvergál. Ennek oka, hogy finoman szólva nem elterjedt platformról van szó. A Brew legközelebb a HTC Smartban található meg, a gyártó ott azért alkalmazta, hogy egy igen olcsó készüléket kínálhasson és bizonyára hasonló lehetett a Motorola stratégiája is.

A főképernyő teljesen egyszerű, nincs több oldal, nincsenek kirakható widgetek és parancsikonok sem, a felső ikonsáv nem aktív. Alul négy fix ikont találunk, ezzel a menüt (a menüben a főképernyőt), a tárcsázót, az üzeneteket és a telefonkönyvet érhetjük el. Maga a menü három oldalas, de igazából bőven elég lenne kettő is, mert a szervező funkciók önállóan és egy saját almenüben is megtalálhatók. Az ikonok sorrendje változtatható, bár kissé nehézkesen. A zárolóképernyő némi HTC-s hatást kelt, egy kört kell áthúzni egy ikonra a feloldáshoz és ugyanígy közvetlenül elérhetjük a tárcsázót és az üzeneteket.

A telefonkönyv elég szegényes, ugyanis hiába tárolhatunk akár 1000 nevet is, egy névhez három telefonszámon és egy email címen kívül csak hívóképet és csengőhangot menthetünk. Üzenetírásnál közös felületen szerkeszthető az SMS és az MMS. A szövegbevitelhez alapesetben hagyományos alfanumerikus virtuális billentyűzetet használhatunk, amely egy gombnyomásra fekvő tájolású, teljes QWERTY-re változtatható (giroszenzor nincs a Wilderben). A gombok elég aprók, de kisebb ujjal rendelkezőknek még használható. Az email kliens külön helyen van, itt POP3 és IMAP4 fiókokat vihetünk fel.

Adatkommunikáció, internet

Nem vitték túlzásba az adatkapcsolatot a Wildernél, már a kétsávos GSM modul is nagyon szerénynek mondható. Internetezésre GPRS és EDGE használható, igaz, ez nagyon komoly használatra édeskevés. Ráadásul a beépített böngésző nagyon soványka, és hiába van telepítve Opera Mini is, a kis felbontás miatt egyébként se nagy élmény a netezés rajta. Másik eszközzel Bluetooth-on kommunikálhatunk, ez 2.1-es verziójú, sztereó zenére is alkalmas. Számítógéppel microUSB-n köthetjük össze, modem vagy háttértár üzemmódban, közben az akku töltődik.

A belső memória mérete 44,5 MB, ezt 16 GB-ig bővíthetjük ki microSD kártyával. A kártyát az akku mögé kell behelyezni, tehát muszáj kikapcsolni a telefont. Ez kivételesen nem hiba, a strapabíró felépítés miatt így biztonságosabb. Van egy szimpla fájlkezelőnk, ezzel tudjuk a memóriák tartalmát böngészni. Egy Google kereső is rendelkezésre áll.

Érdekesség az úgynevezett aktív mód, amit a Home billentyű hosszú megnyomásával is aktiválhatunk. Ilyenkor hat óriás ikon jelenik meg a kijelzőn. Ezekkel a zenelejátszóhoz, a rádióhoz, a fényképezőhöz és videófelvevőhöz, valamit a stopperhez férhetünk hozzá. A megoldás hasonlít az Androidban lévő autós üzemmódhoz, viszont itt inkább a sportolás közbeni használatot vették alapul. A funkciók amúgy nem cserélhetők.

Multimédia

A hátlapon lévő kamera 2 megapixeles, semmilyen LED vagy más fényforrás nincs hozzá, és az autofókuszról is lemondhatunk. Igen szerények a beállítási lehetőségek is. Állíthatunk a felbontáson, a minőségen, a fehéregyensúlyon, van önkioldó, néhány effektus, expozíció és éjszakai üzemmód. Videónál még ennél is kevesebb opció van, ráadásul itt 176 x 144 pixel a legnagyobb felbontás, úgyhogy ilyesmire igazából alkalmatlan. A képek minősége is hasonló ahhoz, amit várunk, közelre nem tudunk fotózni, gyengébb fényben nem tudunk fotózni, tehát ez amolyan MMS kiegészítő.

A zenelejátszó egyik legnagyobb baja, hogy minden indításkor átnézi a memóriákat, így sok zeneszámnál eltart egy ideig az indulása. Egyébként albumok és előadók szerint válogathatunk, elvileg kezeli az albumképet (nekem egyet se jelenített meg), fut a háttérben, van ismétlés és véletlen lejátszás, továbbá gyári hangszínek. A hangminőség átlagos, a lejátszott szám a kis kijelzőn is megjelenik. A rádió egész jó, egyszerűen beprogramozható, összesen 20 csatornát tudunk eltárolni. Van RDS is, így a csatornák nevei és információi megjelennek, valamint a frekcenviát is képes magától áthangolni. Itt se gond a háttérben futás, ennél többet nem is igazán várhatunk el tőle.

Bár Java alkalmazás gyárilag egy sincs, egy Alkalmazások nevű menüpont alatt némi extra szoftverre bukkanhatunk. Van itt Facebook és Twitter kliens, a MySpace és a YouTube viszont csak link a mobilos oldalra. A Sound Hound zenefelismerő is telepítve van, illetve itt találjuk az Opera Minit is. Három játék is lenne, ám ezek egyike sem indul el, mivel a kiírás alapján ebben az országban nem használhatók.

Üzemidő, összegzés

A lítium akkumulátor 910 mAh-s teljesítménye a számok alapján átlagos, a valóságban olyan 3-4 nap lehet az az idő, amit egy töltéssel kibír. Mivel a zenelejátszón és a rádión kívül túl sok energiazabáló funkció nincs benne, ezért ha ezeket keveset használjuk, akkor akár még tovább nyújtható ez a periódus.

[+]

Mindent összegezve a Motorola Wilder egy szerény képességű készülék. Nem nyújt semmi rendkívülit, nem különösebben szép, nem is túlzottan okos, zárt rendszere van, gyengécske a kijelző és a kamera is. Talán az üzemidőben nyújt némileg kiemelkedőt. Furcsa, hogy a Motorola ilyen modelleket juttat el Európába, miközben olyan remek modellek hozták meg neki a sikert, mint a Milestone vagy épp a Defy. Nyilván szükség van ilyenekre is, már csak azért is, mert a szerény képességeket ezúttal az árban is viszontlátjuk. A Wilder jelenleg még nem kapható, ám a Speedshop előzetes információi szerint kártyafüggetlenül kicsivel 20 ezer forint felett juthatunk majd hozzá. Ez sok hibát megbocsáthatóvá tesz, mindezekkel együtt én nem adok neki semmilyen plecsnit, mert a Motorola ennél sokkal többre lenne képes és érezni, hogy ez egy elég összecsapott munka lett tőlük. Én személy szerint is abban bízok, hogy elindulnak felfelé, és mindezt mi, Európában is érezhetjük majd. Az pedig nekünk külön hátráltató tényező, hogy itthon a márka hivatalos képviselete elég képlékeny.

Rusi

A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük!

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Motorola EX130 Wilder

	Általános
	Technológia	GSM
	Méret	102 x 58,4 x 12,9 milliméter
	Tömeg	92 gramm
	Színvariációk	fekete-narancs, fekete-szürke
	Kijelző
	Kijelző átlója	2,8 hüvelyk
	Kijelző felbontása	240 x 320 pixel (96 x 16 pixel)
	Kijelző típusa	Rezisztív TFT érintőkijelző (monokróm OLED)
	Színárnyalatok száma	262 000
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	1000 név
	SMS memória	dinamikus
	Memória	64 MB RAM, 128 MB ROM
	Memória bővíthetősége	microSDHC (16 GB-ig)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 900/1800 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	nincs / nincs / nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 + EDR (A2DP)
	WiFi	nincs
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	van / van
	GPS vevő	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Brew MP 1.0.3
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van (POP3/IMAP4)
	Java	van
	Játékok	van
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Facebook és Twitter kliens, Game of Life, NFS Shift, Tetris, Sound Hound, Opera Mini
	Multimédia
	Fő kamera	2 megapixeles, fix fókuszos
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (176 x 144 pixel)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van (csak gyári)
	FM-rádió	van, (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	910 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	255 óra
	Beszélgetési idő	9,5 óra
	Egyebek
	3,5 mm-es audio kimenet, IP54 por- és vízvédelem, másodlagos OLED kijelző