Külső, kijelző, csomagolás

Jó megjelenésű és remek fogásbiztonságú alapkészülékektől kezdve a menő flipes telefonokig kínál a Motorola figyelemfelhívó ajánlatokat, és sosem spórol a gigabájtokkal. Mégsem váltak a kellékei tömegtermékké, ha ugyanis ár/értékre, konkurenciára és bent ragadt bakikra vetítem le az összképet, előfordulnak a jó mellett javítandó tulajdonságok is. Az Edge 60 szériát a vékonyabb pénztárcával szemező Fusion nyitja 8/256 GB-on 140 ezer forintért, ami előnyösebb a főriválisnak tekinthető Galaxy A36 6/128 GB-jánál és 160 ezer forintjánál. Ám ennyiért már necces a Dimensity 7300 hardver egy kétszer erősebb Poco X7 Próval közös piacon, ahogy a Nothing Phone (3a) is bekopogtatott.

[+]

Az ellentmondások a doboztartalomnál folytatódnak: most már a Motorola sem biztosít a Type-C kábel, a leírás, a csillámos tok és a SIM tű mellé töltőt, sőt: India 5500 mAh-s Fusionjével szemben Európa 5200 mAh-s akkumulátorral kell beérje. A telepet USB-PD adapterem viszont 43 perc alatt csurig töltötte, és ez a lendület jellemzi a Moto AI funkciókkal felvértezett Hello UI felületet is, csak itt hat helyett 3 + 1 év a frissítési garancia.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Ahol nincs ellentmondás, az a külsőre fordított, különös figyelem. Nem csak a telefonra jó ránézni, hanem a kávamentes, két oldalt lekanyarodó, fényes és tűéles, 1220 x 2712 pixeles HDR10+ pOLED panelre is. A 6,67”-es képernyő 120 Hz-es képfrissítést, 10 bites színmélységet, több szemkímélő módot, valamint jó kalibrációt kínál. A kommunikált 4500 nites fénysűrűségnek mondjuk csak a negyedét sikerült kimérnünk apró tesztnégyzetünk felett, és akad fényesebb panel odakint a gyakorlatban, mégis jól látható napfény alatt minden tartalom.

[+]

Az érintési érzékenység és a gesztusvezérlés remek, a rezgőmotor átlagos erejű, a hangszóró és a fénymérő mellett a közelségérzékelő megfelelően működik. A képernyőbe épített, optikai ujjlenyomat-olvasó fürge és pontos, a lekanyarodó képernyőszélekbe pedig azért nem tudok belekötni, mert a plasztik (türkizkék) vagy vegán bőr hátlap (lila, rózsaszín) remekül tapad a tenyérhez. A Fusion 161 x 73 x 7,95 milliméteren és 178 grammon úgy kezes és légies jószág, hogy egyáltalán nem apró, íveivel pedig hosszú órákon át kényelmes használni. A kamerasarok bal alsó díszlencséje mondjuk megmosolyogtató lenne, ám van funkciója: itt helyezkedik el a flicker vagy villogásszenzor. A négyzet többi tagja 50 megapixeles normál és 13 megapixeles ultraszéles kamerából, valamint LED villanóból áll, az előlapi szelfilyuk 32 megapixeles.

[+]

Jobbra a két hangerőszabályzó és a bekapcsoló kézre esik, alul pedig egy nanoSIM-et és egy microSD kártyát befogadó tálca nyitható, plusz van programozható eSIM. Az USB 2.0-s port túloldalán van a multimédiás rács, amely a beszédhangszóróval tandemben sztereó hangot állít elő. A Fusion illesztése minden pontos tökéletes, a plasztik ház erős és az IP68 védelem mellett megvan az elvileg magas nyomású és hőmérsékletű víznek is ellenálló IP69 minősítés. Persze beázásra a jótállás aligha vonatkozik.

[+]

Örömhír a MIL-STD-810H jelölés is, és bár nem pontosítja a Motorola, hogy a telefon mely katonai teszteket végezte el, ahogy a strapabíró jelző sem szerepel sehol, ki kell bírnia az 1,22 méteres eséseket. Balesetre mégse kárhoztassuk szerényt: ívelt Gorilla Glass 7i védőüvegét jobb óvni a kemény felületek és a gravitáció kellemetlen kombinációjától. A telefon egyébként -20 és 60 Celsius-fok között, illetve 4500 méteres magason is használható, úgyhogy kétségtelenül odafigyelt a gyártó a természet elemeinek való ellenállásra.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!